Mikor épült a Városháza, miért és kinek építtette Bernády György polgármester a 20. század elején, hogyan bútorozták be, milyen intézmények, hivatalok működtek benne és mi a mai funkciója a város és a megye életében? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Lukács Katalin, a Maros megyei tanács szóvivője a csütörtökön szervezett Nyitott kapuk rendezvényen. Az is érdekelte a látogatókat, hogy amikor tanácsülés van, hol ül az elnök, ki beszél a mikrofonba, illetve hogyan szavaznak?
2019. május 16., 14:442019. május 16., 14:44
Fotó: Haáz Vince
Mikor épült a Városháza, miért és kinek építtette Bernády György polgármester a 20. század elején, hogyan bútorozták be, milyen intézmények, hivatalok működtek benne és mi a mai funkciója a város és a megye életében? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Lukács Katalin, a Maros megyei tanács szóvivője a csütörtökön szervezett Nyitott kapuk rendezvényen. Az is érdekelte a látogatókat, hogy amikor tanácsülés van, hol ül az elnök, ki beszél a mikrofonba, illetve hogyan szavaznak?
2019. május 16., 14:442019. május 16., 14:44
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Önkormányzat, Nyitott kapuk nevet viselő rendezvényén csütörtökön hét vezetett sétát tartottak, amelyre előzetesen kétszázan jelentkeztek be. Reggel 9-kor román nyelven kezdődött a műemléképületben a túra, 10 órától pedig a magyar nyelvű érdeklődőket fogadta Lukács Katalin.
Mint elhangzott, Bernády György polgármester kezdeményezését, miszerint épüljön meg az új városháza épülete, az akkori városi tanács azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy az építkezést és a berendezést helyi vállalkozókra bízza. Így épült fel Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján 1905-1907 között a – Marosvásárhely egyik jelképévé vált – szecessziós stílusú Városháza. A kivitelezésre kiírt versenytárgyaláson, 1906 júliusában, Csiszár Lajos építész tervét fogadják el. A berendezést és famunkálatokat szintén helyi vállalkozás, a Mestitz Mihály és Fiai cég nyerte el.
Fotó: Haáz Vince
A történelmi háttér ismertetését követően Lukács Katalin az előcsarnokot, majd a lépcsőházat is bemutatta, illetve azok festett, ólomüveg ablakait, majd a díszterem következett, a leglátványosabb és legszebb terme a Városháza épületének. Felsorolta azokat az intézményeket, amelyek ott működtek és működnek. A hallgatóság megtudhatta, hogy
Egészen 1962-ig az is működött benne, akkor a pártbizottság rendezkedett be oda és használta egészen a rendszerváltásig. Most a Maros megyei tanács és a prefektúra székhelye.
Fotó: Haáz Vince
Hogyan működik a megyei tanács, milyen alárendelt intézmények tartoznak hozzá? – minderre választ kaphattak a jelenlevők, akik kipróbálhatták a képviselők helyeit, beülhettek a tanácselnök székébe, kinézhettek az erkélyről is.
– válaszolta érdeklődésünkre egy látogató.
A túra csúcspontját a Városháza tornya jelentette, ahová mindenki felmehetett. Mint kiderült, bár a több mint kétszáz lépcsőjével nem könnyű bevenni, kárpótol az egyedi a kilátás a toronyból.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!