Mikor épült a Városháza, miért és kinek építtette Bernády György polgármester a 20. század elején, hogyan bútorozták be, milyen intézmények, hivatalok működtek benne és mi a mai funkciója a város és a megye életében? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Lukács Katalin, a Maros megyei tanács szóvivője a csütörtökön szervezett Nyitott kapuk rendezvényen. Az is érdekelte a látogatókat, hogy amikor tanácsülés van, hol ül az elnök, ki beszél a mikrofonba, illetve hogyan szavaznak?
2019. május 16., 14:442019. május 16., 14:44
Fotó: Haáz Vince
Mikor épült a Városháza, miért és kinek építtette Bernády György polgármester a 20. század elején, hogyan bútorozták be, milyen intézmények, hivatalok működtek benne és mi a mai funkciója a város és a megye életében? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Lukács Katalin, a Maros megyei tanács szóvivője a csütörtökön szervezett Nyitott kapuk rendezvényen. Az is érdekelte a látogatókat, hogy amikor tanácsülés van, hol ül az elnök, ki beszél a mikrofonba, illetve hogyan szavaznak?
2019. május 16., 14:442019. május 16., 14:44
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Önkormányzat, Nyitott kapuk nevet viselő rendezvényén csütörtökön hét vezetett sétát tartottak, amelyre előzetesen kétszázan jelentkeztek be. Reggel 9-kor román nyelven kezdődött a műemléképületben a túra, 10 órától pedig a magyar nyelvű érdeklődőket fogadta Lukács Katalin.
Mint elhangzott, Bernády György polgármester kezdeményezését, miszerint épüljön meg az új városháza épülete, az akkori városi tanács azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy az építkezést és a berendezést helyi vállalkozókra bízza. Így épült fel Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján 1905-1907 között a – Marosvásárhely egyik jelképévé vált – szecessziós stílusú Városháza. A kivitelezésre kiírt versenytárgyaláson, 1906 júliusában, Csiszár Lajos építész tervét fogadják el. A berendezést és famunkálatokat szintén helyi vállalkozás, a Mestitz Mihály és Fiai cég nyerte el.
Fotó: Haáz Vince
A történelmi háttér ismertetését követően Lukács Katalin az előcsarnokot, majd a lépcsőházat is bemutatta, illetve azok festett, ólomüveg ablakait, majd a díszterem következett, a leglátványosabb és legszebb terme a Városháza épületének. Felsorolta azokat az intézményeket, amelyek ott működtek és működnek. A hallgatóság megtudhatta, hogy
Egészen 1962-ig az is működött benne, akkor a pártbizottság rendezkedett be oda és használta egészen a rendszerváltásig. Most a Maros megyei tanács és a prefektúra székhelye.
Fotó: Haáz Vince
Hogyan működik a megyei tanács, milyen alárendelt intézmények tartoznak hozzá? – minderre választ kaphattak a jelenlevők, akik kipróbálhatták a képviselők helyeit, beülhettek a tanácselnök székébe, kinézhettek az erkélyről is.
– válaszolta érdeklődésünkre egy látogató.
A túra csúcspontját a Városháza tornya jelentette, ahová mindenki felmehetett. Mint kiderült, bár a több mint kétszáz lépcsőjével nem könnyű bevenni, kárpótol az egyedi a kilátás a toronyból.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!