Mikor épült a Városháza, miért és kinek építtette Bernády György polgármester a 20. század elején, hogyan bútorozták be, milyen intézmények, hivatalok működtek benne és mi a mai funkciója a város és a megye életében? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Lukács Katalin, a Maros megyei tanács szóvivője a csütörtökön szervezett Nyitott kapuk rendezvényen. Az is érdekelte a látogatókat, hogy amikor tanácsülés van, hol ül az elnök, ki beszél a mikrofonba, illetve hogyan szavaznak?
2019. május 16., 14:442019. május 16., 14:44
Fotó: Haáz Vince
Mikor épült a Városháza, miért és kinek építtette Bernády György polgármester a 20. század elején, hogyan bútorozták be, milyen intézmények, hivatalok működtek benne és mi a mai funkciója a város és a megye életében? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Lukács Katalin, a Maros megyei tanács szóvivője a csütörtökön szervezett Nyitott kapuk rendezvényen. Az is érdekelte a látogatókat, hogy amikor tanácsülés van, hol ül az elnök, ki beszél a mikrofonba, illetve hogyan szavaznak?
2019. május 16., 14:442019. május 16., 14:44
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Önkormányzat, Nyitott kapuk nevet viselő rendezvényén csütörtökön hét vezetett sétát tartottak, amelyre előzetesen kétszázan jelentkeztek be. Reggel 9-kor román nyelven kezdődött a műemléképületben a túra, 10 órától pedig a magyar nyelvű érdeklődőket fogadta Lukács Katalin.
Mint elhangzott, Bernády György polgármester kezdeményezését, miszerint épüljön meg az új városháza épülete, az akkori városi tanács azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy az építkezést és a berendezést helyi vállalkozókra bízza. Így épült fel Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján 1905-1907 között a – Marosvásárhely egyik jelképévé vált – szecessziós stílusú Városháza. A kivitelezésre kiírt versenytárgyaláson, 1906 júliusában, Csiszár Lajos építész tervét fogadják el. A berendezést és famunkálatokat szintén helyi vállalkozás, a Mestitz Mihály és Fiai cég nyerte el.
Fotó: Haáz Vince
A történelmi háttér ismertetését követően Lukács Katalin az előcsarnokot, majd a lépcsőházat is bemutatta, illetve azok festett, ólomüveg ablakait, majd a díszterem következett, a leglátványosabb és legszebb terme a Városháza épületének. Felsorolta azokat az intézményeket, amelyek ott működtek és működnek. A hallgatóság megtudhatta, hogy
Egészen 1962-ig az is működött benne, akkor a pártbizottság rendezkedett be oda és használta egészen a rendszerváltásig. Most a Maros megyei tanács és a prefektúra székhelye.
Fotó: Haáz Vince
Hogyan működik a megyei tanács, milyen alárendelt intézmények tartoznak hozzá? – minderre választ kaphattak a jelenlevők, akik kipróbálhatták a képviselők helyeit, beülhettek a tanácselnök székébe, kinézhettek az erkélyről is.
– válaszolta érdeklődésünkre egy látogató.
A túra csúcspontját a Városháza tornya jelentette, ahová mindenki felmehetett. Mint kiderült, bár a több mint kétszáz lépcsőjével nem könnyű bevenni, kárpótol az egyedi a kilátás a toronyból.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!