– részletezte. Hozzátette, ismer olyan fiatalt, aki a nyári szünideje alatt nagyon szerette hajtani a juhokat, de ennek ellenére azt mondta, hogy ahogy végez az iskolával, már nem fog elszegődni juhásznak, hanem külföldre megy könnyebb munkát vállalni – nyilván sokkal több pénzért.

Ezt ősszel pótolják, amikor eladják az állatokat. Mivel egyre kevesebben vállalják a fejést, így csökken az előállított juhsajt mennyisége is, holott nagy rá a kereslet.

Bele kell nőni a pásztorkodásba

Csíki Endre, a székelyudvarhelyi juhtartó gazdák szövetségének részéről szintén megerősítette, hogy valóban nehéz juhászt találni, elsősorban azért, mert a juhok fejése nagyon nehéz munka, és egyre kevesebben vállalják. Mint kifejtette, egy ember hozzávetőleg 100-150 juhot tud ellátni, egy 500-600 állatot számláló nyájhoz akár 4-5 pásztorra is szükség lehet.

– vélte Csíki Endre. Szerinte is előbb-utóbb változások fognak bekövetkezni a juhtartásban, sokan fel fogják adni a fejést, holott a juhsajtra, ordára is nagy az igény a vásárlók részéről.

– válaszolta érdeklődésünkre Mezei Szabolcs, a gyergyószentmiklósi városháza legeltetési felelőse. Mint magyarázta, a juhok téli tartásához ráadásul külön helyre, istállóra van szükség, továbbá az állatokat ez idő alatt takarmányozni is kell. A nyári legeltetéshez pedig kevés az esztena, ahová befogadják, éppen ezért vannak gazdák, akik más településekre kényszerülnek szállítani juhaikat, például Gyergyóremetére. „Pásztort is nehezen találnak, hiszen a fejés nehéz munka, nehezek a munkakörülmények, ennek következménye, hogy egyre többen lemondanak a fejésről, csak a húsukért tartják a jószágokat” – fogalmazta meg ő is a problémát.

Gépi fejésben a jövő

Dr. Suba Kálmán, Maros megyei állattenyésztő mérnök-falugazdász szintén úgy értékelte, hogy általános gond a juhpásztorok hiánya. „A fejés nagyon nehéz művelet, naponta kétszer kell elvégezni, reggel és késő este, minden nap, bármilyen is az időjárás. Ezt a nehéz munkát a fiatalok már nem akarják elvállalni, ráadásul voltak gazdák, akik nem is fizették eléggé jól meg a fejőjuhászokat” – mondta.

jegyezte meg.  A szakember középtávon abban látja a megoldást, ha a fajtanemesítésre fókuszálnának a gazdák.

– húzta alá. Hozzátette, az első 2-3 nemzedéken belül már látványosan javulhat a juhok gépi fejhetősége, ami kiválthatja a fejőjuhászok munkáját.