
850 ezres a juhállomány Székelyföld-szerte, és egyre kevesebb a melléjük szegődő juhász
Fotó: Erdély Bálint Előd
A juhtartó gazdáknak hovatovább egyre nehezebb fejőjuhászt fogadni a nyájuk mellé, ez pedig drasztikus változásokat fog hozni a juhtartásban. Sokan ugyanis emiatt felhagynak a fejéssel, és csak a húsáért tartják az állatot, így csökkenni fog a juhsajt mennyisége, ezzel párhuzamosan telítődhet a bárány- illetve juhhús piaca, ami nyomott árakhoz vezethet. Akad olyan szakember, aki a gépi fejés bevezetésében látja a pásztorhiány problémájának megoldását.
2022. március 26., 09:172022. március 26., 09:17
2022. március 26., 09:282022. március 26., 09:28
Hargita és Kovászna megyében közel 200-200 ezres nagyságrendű a juhállomány, Maros megyében több mint kétszer annyi állatot tartanak, számuk meghaladja a 450 ezret.
„Azt látjuk, hogy az utóbbi években egyre többen hagynak fel a juhtartással, csökken az esztenák száma. Ez igaz a Kászonok vidékére is, ahol hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a juhtartásnak, mégis olyan gazdák is felhagytak vele, akiknek sok generációra visszamenőleg ezzel foglalkoztak a felmenői” – osztotta meg érdeklődésünkre Balázs Tünde, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének juhtenyésztésben illetékes falugazdásza, akinek családja a Kászonokban esztenát is működtet.
Mint magyarázta, a jelenség mögött többek között az áll, hogy a gazdák nagyon nehezen találnak megbízható szakembert, akire az állatokat bízhatnák.
– részletezte. Hozzátette, ismer olyan fiatalt, aki a nyári szünideje alatt nagyon szerette hajtani a juhokat, de ennek ellenére azt mondta, hogy ahogy végez az iskolával, már nem fog elszegődni juhásznak, hanem külföldre megy könnyebb munkát vállalni – nyilván sokkal több pénzért.
Ezt ősszel pótolják, amikor eladják az állatokat. Mivel egyre kevesebben vállalják a fejést, így csökken az előállított juhsajt mennyisége is, holott nagy rá a kereslet.
Csíki Endre, a székelyudvarhelyi juhtartó gazdák szövetségének részéről szintén megerősítette, hogy valóban nehéz juhászt találni, elsősorban azért, mert a juhok fejése nagyon nehéz munka, és egyre kevesebben vállalják. Mint kifejtette, egy ember hozzávetőleg 100-150 juhot tud ellátni, egy 500-600 állatot számláló nyájhoz akár 4-5 pásztorra is szükség lehet.
– vélte Csíki Endre. Szerinte is előbb-utóbb változások fognak bekövetkezni a juhtartásban, sokan fel fogják adni a fejést, holott a juhsajtra, ordára is nagy az igény a vásárlók részéről.
Veszélybe került a juhtartás, hiszen egyre kevesebb a juhpásztor
Fotó: Veres Nándor
„Gyergyószentmiklóson is egyre kevesebben foglalkoznak juhtartással: míg régen 26 esztena is létezett a környéken, ma már csak 2-3 működik.
– válaszolta érdeklődésünkre Mezei Szabolcs, a gyergyószentmiklósi városháza legeltetési felelőse. Mint magyarázta, a juhok téli tartásához ráadásul külön helyre, istállóra van szükség, továbbá az állatokat ez idő alatt takarmányozni is kell. A nyári legeltetéshez pedig kevés az esztena, ahová befogadják, éppen ezért vannak gazdák, akik más településekre kényszerülnek szállítani juhaikat, például Gyergyóremetére. „Pásztort is nehezen találnak, hiszen a fejés nehéz munka, nehezek a munkakörülmények, ennek következménye, hogy egyre többen lemondanak a fejésről, csak a húsukért tartják a jószágokat” – fogalmazta meg ő is a problémát.
Dr. Suba Kálmán, Maros megyei állattenyésztő mérnök-falugazdász szintén úgy értékelte, hogy általános gond a juhpásztorok hiánya. „A fejés nagyon nehéz művelet, naponta kétszer kell elvégezni, reggel és késő este, minden nap, bármilyen is az időjárás. Ezt a nehéz munkát a fiatalok már nem akarják elvállalni, ráadásul voltak gazdák, akik nem is fizették eléggé jól meg a fejőjuhászokat” – mondta.
jegyezte meg. A szakember középtávon abban látja a megoldást, ha a fajtanemesítésre fókuszálnának a gazdák.
– húzta alá. Hozzátette, az első 2-3 nemzedéken belül már látványosan javulhat a juhok gépi fejhetősége, ami kiválthatja a fejőjuhászok munkáját.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
Stabilitási prémium a fiataloknak, támogatás a munkáltatóknak és több online szolgáltatás – több ponton is változott a munkanélküli-biztosítási rendszer.
Nicușor Dan államfő csütörtökön fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Lehűlés és csapadék érkezik március második felére, felváltva az eddigi igazán száraz és szokatlanul meleg időszakot – jelzik előre a meteorológusok.
Egyes töltőállomásoknál 9 banival drágult csütörtökön a standard benzin, elérve a 8 lej 40 banis literenkénti árat. De ezúttal nem önmagában a drágulás a meglepő, azt ugyanis megszokhattuk már.
A Székelyföldről utazók által leggyakrabban használt repülőterek egy részén már enyhítették a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó szabályokat: bizonyos feltételek mellett akár kétliteres kiszerelésben is vihető folyadék a fedélzetre.
3 hozzászólás