
850 ezres a juhállomány Székelyföld-szerte, és egyre kevesebb a melléjük szegődő juhász
Fotó: Erdély Bálint Előd
A juhtartó gazdáknak hovatovább egyre nehezebb fejőjuhászt fogadni a nyájuk mellé, ez pedig drasztikus változásokat fog hozni a juhtartásban. Sokan ugyanis emiatt felhagynak a fejéssel, és csak a húsáért tartják az állatot, így csökkenni fog a juhsajt mennyisége, ezzel párhuzamosan telítődhet a bárány- illetve juhhús piaca, ami nyomott árakhoz vezethet. Akad olyan szakember, aki a gépi fejés bevezetésében látja a pásztorhiány problémájának megoldását.
2022. március 26., 09:172022. március 26., 09:17
2022. március 26., 09:282022. március 26., 09:28
Hargita és Kovászna megyében közel 200-200 ezres nagyságrendű a juhállomány, Maros megyében több mint kétszer annyi állatot tartanak, számuk meghaladja a 450 ezret.
„Azt látjuk, hogy az utóbbi években egyre többen hagynak fel a juhtartással, csökken az esztenák száma. Ez igaz a Kászonok vidékére is, ahol hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a juhtartásnak, mégis olyan gazdák is felhagytak vele, akiknek sok generációra visszamenőleg ezzel foglalkoztak a felmenői” – osztotta meg érdeklődésünkre Balázs Tünde, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének juhtenyésztésben illetékes falugazdásza, akinek családja a Kászonokban esztenát is működtet.
Mint magyarázta, a jelenség mögött többek között az áll, hogy a gazdák nagyon nehezen találnak megbízható szakembert, akire az állatokat bízhatnák.
– részletezte. Hozzátette, ismer olyan fiatalt, aki a nyári szünideje alatt nagyon szerette hajtani a juhokat, de ennek ellenére azt mondta, hogy ahogy végez az iskolával, már nem fog elszegődni juhásznak, hanem külföldre megy könnyebb munkát vállalni – nyilván sokkal több pénzért.
Ezt ősszel pótolják, amikor eladják az állatokat. Mivel egyre kevesebben vállalják a fejést, így csökken az előállított juhsajt mennyisége is, holott nagy rá a kereslet.
Csíki Endre, a székelyudvarhelyi juhtartó gazdák szövetségének részéről szintén megerősítette, hogy valóban nehéz juhászt találni, elsősorban azért, mert a juhok fejése nagyon nehéz munka, és egyre kevesebben vállalják. Mint kifejtette, egy ember hozzávetőleg 100-150 juhot tud ellátni, egy 500-600 állatot számláló nyájhoz akár 4-5 pásztorra is szükség lehet.
– vélte Csíki Endre. Szerinte is előbb-utóbb változások fognak bekövetkezni a juhtartásban, sokan fel fogják adni a fejést, holott a juhsajtra, ordára is nagy az igény a vásárlók részéről.
Veszélybe került a juhtartás, hiszen egyre kevesebb a juhpásztor
Fotó: Veres Nándor
„Gyergyószentmiklóson is egyre kevesebben foglalkoznak juhtartással: míg régen 26 esztena is létezett a környéken, ma már csak 2-3 működik.
– válaszolta érdeklődésünkre Mezei Szabolcs, a gyergyószentmiklósi városháza legeltetési felelőse. Mint magyarázta, a juhok téli tartásához ráadásul külön helyre, istállóra van szükség, továbbá az állatokat ez idő alatt takarmányozni is kell. A nyári legeltetéshez pedig kevés az esztena, ahová befogadják, éppen ezért vannak gazdák, akik más településekre kényszerülnek szállítani juhaikat, például Gyergyóremetére. „Pásztort is nehezen találnak, hiszen a fejés nehéz munka, nehezek a munkakörülmények, ennek következménye, hogy egyre többen lemondanak a fejésről, csak a húsukért tartják a jószágokat” – fogalmazta meg ő is a problémát.
Dr. Suba Kálmán, Maros megyei állattenyésztő mérnök-falugazdász szintén úgy értékelte, hogy általános gond a juhpásztorok hiánya. „A fejés nagyon nehéz művelet, naponta kétszer kell elvégezni, reggel és késő este, minden nap, bármilyen is az időjárás. Ezt a nehéz munkát a fiatalok már nem akarják elvállalni, ráadásul voltak gazdák, akik nem is fizették eléggé jól meg a fejőjuhászokat” – mondta.
jegyezte meg. A szakember középtávon abban látja a megoldást, ha a fajtanemesítésre fókuszálnának a gazdák.
– húzta alá. Hozzátette, az első 2-3 nemzedéken belül már látványosan javulhat a juhok gépi fejhetősége, ami kiválthatja a fejőjuhászok munkáját.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
3 hozzászólás