
850 ezres a juhállomány Székelyföld-szerte, és egyre kevesebb a melléjük szegődő juhász
Fotó: Erdély Bálint Előd
A juhtartó gazdáknak hovatovább egyre nehezebb fejőjuhászt fogadni a nyájuk mellé, ez pedig drasztikus változásokat fog hozni a juhtartásban. Sokan ugyanis emiatt felhagynak a fejéssel, és csak a húsáért tartják az állatot, így csökkenni fog a juhsajt mennyisége, ezzel párhuzamosan telítődhet a bárány- illetve juhhús piaca, ami nyomott árakhoz vezethet. Akad olyan szakember, aki a gépi fejés bevezetésében látja a pásztorhiány problémájának megoldását.
2022. március 26., 09:172022. március 26., 09:17
2022. március 26., 09:282022. március 26., 09:28
Hargita és Kovászna megyében közel 200-200 ezres nagyságrendű a juhállomány, Maros megyében több mint kétszer annyi állatot tartanak, számuk meghaladja a 450 ezret.
„Azt látjuk, hogy az utóbbi években egyre többen hagynak fel a juhtartással, csökken az esztenák száma. Ez igaz a Kászonok vidékére is, ahol hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a juhtartásnak, mégis olyan gazdák is felhagytak vele, akiknek sok generációra visszamenőleg ezzel foglalkoztak a felmenői” – osztotta meg érdeklődésünkre Balázs Tünde, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének juhtenyésztésben illetékes falugazdásza, akinek családja a Kászonokban esztenát is működtet.
Mint magyarázta, a jelenség mögött többek között az áll, hogy a gazdák nagyon nehezen találnak megbízható szakembert, akire az állatokat bízhatnák.
– részletezte. Hozzátette, ismer olyan fiatalt, aki a nyári szünideje alatt nagyon szerette hajtani a juhokat, de ennek ellenére azt mondta, hogy ahogy végez az iskolával, már nem fog elszegődni juhásznak, hanem külföldre megy könnyebb munkát vállalni – nyilván sokkal több pénzért.
Ezt ősszel pótolják, amikor eladják az állatokat. Mivel egyre kevesebben vállalják a fejést, így csökken az előállított juhsajt mennyisége is, holott nagy rá a kereslet.
Csíki Endre, a székelyudvarhelyi juhtartó gazdák szövetségének részéről szintén megerősítette, hogy valóban nehéz juhászt találni, elsősorban azért, mert a juhok fejése nagyon nehéz munka, és egyre kevesebben vállalják. Mint kifejtette, egy ember hozzávetőleg 100-150 juhot tud ellátni, egy 500-600 állatot számláló nyájhoz akár 4-5 pásztorra is szükség lehet.
– vélte Csíki Endre. Szerinte is előbb-utóbb változások fognak bekövetkezni a juhtartásban, sokan fel fogják adni a fejést, holott a juhsajtra, ordára is nagy az igény a vásárlók részéről.
Veszélybe került a juhtartás, hiszen egyre kevesebb a juhpásztor
Fotó: Veres Nándor
„Gyergyószentmiklóson is egyre kevesebben foglalkoznak juhtartással: míg régen 26 esztena is létezett a környéken, ma már csak 2-3 működik.
– válaszolta érdeklődésünkre Mezei Szabolcs, a gyergyószentmiklósi városháza legeltetési felelőse. Mint magyarázta, a juhok téli tartásához ráadásul külön helyre, istállóra van szükség, továbbá az állatokat ez idő alatt takarmányozni is kell. A nyári legeltetéshez pedig kevés az esztena, ahová befogadják, éppen ezért vannak gazdák, akik más településekre kényszerülnek szállítani juhaikat, például Gyergyóremetére. „Pásztort is nehezen találnak, hiszen a fejés nehéz munka, nehezek a munkakörülmények, ennek következménye, hogy egyre többen lemondanak a fejésről, csak a húsukért tartják a jószágokat” – fogalmazta meg ő is a problémát.
Dr. Suba Kálmán, Maros megyei állattenyésztő mérnök-falugazdász szintén úgy értékelte, hogy általános gond a juhpásztorok hiánya. „A fejés nagyon nehéz művelet, naponta kétszer kell elvégezni, reggel és késő este, minden nap, bármilyen is az időjárás. Ezt a nehéz munkát a fiatalok már nem akarják elvállalni, ráadásul voltak gazdák, akik nem is fizették eléggé jól meg a fejőjuhászokat” – mondta.
jegyezte meg. A szakember középtávon abban látja a megoldást, ha a fajtanemesítésre fókuszálnának a gazdák.
– húzta alá. Hozzátette, az első 2-3 nemzedéken belül már látványosan javulhat a juhok gépi fejhetősége, ami kiválthatja a fejőjuhászok munkáját.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
3 hozzászólás