Hirdetés
Hirdetés

A jövő elkezdődött: mindennapjaink része a mesterséges intelligencia

A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint •  Fotó: Pexels

A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint

Fotó: Pexels

A munkáltatói és munkavállalói elvárásokat is átalakítja a mesterséges intelligencia, erejének kihasználásáról szól munkaerőpiaci szakemberek szerint a munka jövője. Közben a munkáltatók aggódnak amiatt, hogy alkalmazottaik és a meghirdetett állásokra jelentkezők tudják-e tartani a lépést a modern technikával.

Bálint Eszter

2024. október 20., 17:582024. október 20., 17:58

Mi sem bizonyítja jobban a mesterséges intelligencia (MI/AI) térhódítását, mint a tény, hogy egy friss tanulmány szerint használata az irodai alkalmazottak körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. Így nem csoda, hogy a munkáltatókat egyre inkább foglalkoztatja,

hogyan tudnak alkalmazkodni munkavállalóik a munkaerőpiac változásaihoz, az új korszak kihívásaihoz, mivel a technológia folyamatos fejlődése egyre több munkavállaló és jelentkező számára válik valódi akadállyá.

Az új trendekből fakadó aggodalmakra egy felmérés irányította rá a figyelmet, amely idén szeptemberben készült 400 fős mintán a munkáltatói oldalon, HR-szakemberek, HR-vezetők, csoportvezetők, valamint vállalkozók megkérdezésével.

Munkáltatói aggodalmak

A közvélemény-kutatásnak a Profit.ro gazdasági szakportál által ismertetett eredményei szerint a megkérdezett munkáltatók 67,6 százaléka válaszolt úgy, hogy a fő kihívás, amellyel alkalmazottaiknak az új piaci igényekhez való alkalmazkodásában szembesülnek, azzal függ össze, hogy nem elég rugalmasak, és nem akarják megérteni, hogy a munkaerőpiac nagyon gyors ütemben változik.

  • 58,8 százalékuk mondta azt, hogy elégedetlen, mert a munkavállalók és az álláshirdetésre jelentkezők nem hajlandók új dolgokat tanulni,

  • 45,6 százalék pedig azt állítja, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek elegendő digitális készséggel,

  • 33,8 százalékuk eközben azt rója fel, hogy az alkalmazottak nem kreatívak,

  • és 22,1 százalékuk azt is hozzáteszi ugyanehhez a listához, hogy a munkavállalók és a jelentkezők nem ismerik a mesterséges intelligencia eszközeit, illetve nehezen tudnak nemzetközi környezetben dolgozni.

Folyamatosan fejleszteni kell(ene) a képességeket

„Mindezek fényében a felmérésben részt vevő munkáltatók háromnegyede azt válaszolta, hogy

Idézet
a folyamatos munkavállalói fejlődés nagyon fontos a vállalatuknál. 9,9 százalékuk szerint fontos, de nem prioritás, és ugyanennyien mondták azt, hogy bár nagyon fontos, de nincs rá elkülönített költségvetésük.

Azok esetében, akik rendelkeznek erre a célra elkülönített büdzsével, a képzési és szakmai fejlesztési programok a béren kívüli juttatási csomagok részét képezik” – értékelte a felmérés eredményeit Raluca Dumitra, az eJobs.ro munkaerő-közvetítő platform marketingvezetője.

Hirdetés

Arra a kérdésre, hogy szerintük mely készségek lesznek a legkeresettebbek a következő öt évben, 62,7 százalék a digitális készségeket jelölte meg első helyen. 54,7 százalék a munkaköri leírással kapcsolatos technikai szempontokat említette, míg 49,7 százalék a viselkedéssel, hozzáállással, alkalmazkodóképességgel, valamint a munkakörrel és a vállalattal való kompatibilitással kapcsolatos dolgokat sorolta a top 3 közé. 29,3 százalék szerint

nagyon fontos lesz a mesterséges intelligencia eszközeinek megértése és magas szintű használata, míg 24 százalék szerint a munkavállalóknak legalább egy idegen nyelv tökéletes ismeretére lesz szükségük.

A munkáltatók ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a munkavállalók folyamatos szakmai fejlesztési programjaira elsősorban azért van szükség, hogy növeljék a termelékenységet, segítsék a munkavállalók alkalmazkodását a technológiához és a szakterület újításaihoz, de azért is, mert nagyon hasznos eszköz a tehetségmegtartásban. Ezzel összefüggésben a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy a vállalat legtöbb alkalmazottja évente különböző szakmai továbbképzéseken vagy programokon vesz részt, igényeitől és szakterületétől függően. Vannak azonban olyan esetek is (15,2 százalék), amikor ezek a befektetések elsősorban a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó részlegek munkatársainak fejlesztésére irányulnak, vagy csak a kulcsfontosságú tehetségek továbbképzésébe fektetnek be (7,6 százalék).

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

„Nagyon érdekes módon, bár úgy tűnt, hogy a munkavállalók és a munkáltatók között a felelősség átadására került sor a szakmai fejlesztési programok pénzügyi támogatásának gondolatával kapcsolatban, a vállalatok a »befektető« szerepét vállalják. Így

Idézet
a válaszadók 66 százaléka egyetért azzal, hogy a munkáltatónak kellene viselnie a munkavállalók szakmai fejlesztési programjainak költségeit, azaz a belső képzéseken, külső tanfolyamokon, mentorálási és coaching programokban vagy konferenciákon való részvételüket”

– mutatott rá Raluca Dumitra.

Egészséges kapcsolat a munkával és mesterséges intelligencia

Abban, hogy az alkalmazottaknak mennyire van egészséges kapcsolata a munkával, nagy szerepet játszik ma már a mesterséges intelligencia használata is – erre már a HP Inc, a világ egyik legnagyobb számítógép-, nyomtató- és IT-szolgáltató gyártója által kiadott, HP Work Relationship Index 2024 tanulmány irányította rá nemrég a figyelmet. „Tudjuk, hogy a munkáltatói és munkavállalói elvárások fejlődtek, és úgy gondoljuk, hogy az intelligens technológia kulcsfontosságú a mai munkaerő igényeinek kielégítéséhez. A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól, hogy olyan megoldásokat és élményeket hozzunk létre, amelyek támogatják az üzleti növekedést, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy személyesen és szakmailag is teljesíteni tudjanak” – idézte Enrique Lorest, a HP Inc. elnök-vezérigazgatóját a Wall-street.ro gazdasági portál.

A tanulmány két éven át vizsgálta az emberek munkához fűződő kapcsolatának aspektusait, beleértve a munka szerepét az életükben, a kompetenciákat, készségeket, eszközöket, munkaterületeket és a vezetéssel szembeni elvárásaikat. A tanulmányból kiderül, hogy a munkavállalóknak egy fő egyetemes igényük van: a személyre szabott munkatapasztalat. Legalább kétharmaduk kifejezte igényét a személyre szabott munkatapasztalatra, beleértve a személyre szabott munkaterületeket, a kedvenc technológiákhoz való hozzáférést és a rugalmas munkakörnyezetet.

Kiderült, ezek a tapasztalatok kulcsfontosságúak a munkaügyi kapcsolatok javításához, és mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára pozitív hatással vannak:

  • a munkavállalók 64 százaléka azt állítja, hogy ha a munka az ő igényeikhez és vágyaikhoz igazodna, akkor jobban elköteleznék magukat a vállalat növekedésének támogatása mellett;

  • 69 százalék úgy véli, hogy ez növelné általános jólétüket;

  • 68 százalékuk ettől ösztönzést kapna arra, hogy hosszabb ideig maradjon jelenlegi munkáltatójánál.

A személyre szabottság iránti vágy különben a tanulmány szerint annyira erős, hogy a munkavállalók 87 százaléka hajlandó lenne lemondani fizetése egy részéről, hogy ilyen élményekben részesülhessen. Átlagosan a fizetésük akár 14 százalékát is hajlandóak lennének odaadni, míg a Z generációhoz tartozók akár 19 százaléktól is megválnának.

A mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyit

A dokumentum arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia használata az íróasztal mellett dolgozók körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. A tapasztalatok szerint pedig a mesterséges intelligenciát használók felismerik az előnyöket, többek között a munkához való egészségesebb viszonyt:

  • 73 százalékuk úgy véli, hogy az MI megkönnyíti a munkájukat, 69 százalékuk pedig személyre szabja az AI használatának módját, hogy produktívabb legyen. Az MI tehát a személyre szabottabb munkavégzés eszköze lehet;

  • 60 százalékuk szerint az AI kulcsszerepet játszik a munka és a magánélet egyensúlyában;

  • 68 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia új lehetőségeket ad a munka élvezetére;

  • 73 százalékuk egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia jobb megértése megkönnyíti a szakmai előmenetelüket.

Mint kiderült, az MI-t használó irodai alkalmazottak elégedettebbek a munkával való kapcsolatukkal, mint az AI-t nem használó kollégák. Ezért az AI-t minél hamarabb elérhetővé kell tenni a munkavállalók számára – tanácsolják a tanulmány készítői. Ám arra is ráirányítják egyúttal a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciát nem használók 37 százaléka fejezte ki félelmét, hogy az MI miatt elveszítheti állását, ami öt százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 27., kedd

Tömegtüntetés Temesváron: igazságot követelnek a csenei gyilkosság ügyében

Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.

Tömegtüntetés Temesváron: igazságot követelnek a csenei gyilkosság ügyében
Hirdetés
2026. január 27., kedd

Nem minden oktatási kártyán van már pénz: több tízezer család vár még az 500 lejes tanszertámogatásra

Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.

Nem minden oktatási kártyán van már pénz: több tízezer család vár még az 500 lejes tanszertámogatásra
2026. január 27., kedd

Romániában is robbantásokat terveztek egy nemzetközi szabotázshálózat részeként

Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.

Romániában is robbantásokat terveztek egy nemzetközi szabotázshálózat részeként
2026. január 27., kedd

Több mint háromszázan haltak meg lakástűz következtében 2025-ben

Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.

Több mint háromszázan haltak meg lakástűz következtében 2025-ben
Hirdetés
2026. január 27., kedd

Maros megyében szaporodhatnak tovább az Arad mellől áttelepített nyulak

Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.

Maros megyében szaporodhatnak tovább az Arad mellől áttelepített nyulak
2026. január 27., kedd

Hétre emelkedett a Temes megyei baleset áldozatainak száma – frissítve

Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.

Hétre emelkedett a Temes megyei baleset áldozatainak száma – frissítve
2026. január 27., kedd

146,03 milliárd lej volt a költségvetési hiány 2025-ben Romániában

A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.

146,03 milliárd lej volt a költségvetési hiány 2025-ben Romániában
Hirdetés
2026. január 27., kedd

Megnőtt a töréssel, ficammal kórházhoz fordulók száma Csíkszeredában

A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.

Megnőtt a töréssel, ficammal kórházhoz fordulók száma Csíkszeredában
2026. január 27., kedd

Még nem tudni, hogy felelősségvállalással vagy sürgősségi rendelettel fogadják el közigazgatási reformcsomagot

Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.

Még nem tudni, hogy felelősségvállalással vagy sürgősségi rendelettel fogadják el közigazgatási reformcsomagot
2026. január 27., kedd

Kifakadt a PSD-elnök, és azt mondta, ebben a témában az RMDSZ is mellette van

Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.

Kifakadt a PSD-elnök, és azt mondta, ebben a témában az RMDSZ is mellette van
Hirdetés