Hirdetés
Hirdetés

A jövő elkezdődött: mindennapjaink része a mesterséges intelligencia

A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint •  Fotó: Pexels

A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint

Fotó: Pexels

A munkáltatói és munkavállalói elvárásokat is átalakítja a mesterséges intelligencia, erejének kihasználásáról szól munkaerőpiaci szakemberek szerint a munka jövője. Közben a munkáltatók aggódnak amiatt, hogy alkalmazottaik és a meghirdetett állásokra jelentkezők tudják-e tartani a lépést a modern technikával.

Bálint Eszter

2024. október 20., 17:582024. október 20., 17:58

Mi sem bizonyítja jobban a mesterséges intelligencia (MI/AI) térhódítását, mint a tény, hogy egy friss tanulmány szerint használata az irodai alkalmazottak körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. Így nem csoda, hogy a munkáltatókat egyre inkább foglalkoztatja,

hogyan tudnak alkalmazkodni munkavállalóik a munkaerőpiac változásaihoz, az új korszak kihívásaihoz, mivel a technológia folyamatos fejlődése egyre több munkavállaló és jelentkező számára válik valódi akadállyá.

Az új trendekből fakadó aggodalmakra egy felmérés irányította rá a figyelmet, amely idén szeptemberben készült 400 fős mintán a munkáltatói oldalon, HR-szakemberek, HR-vezetők, csoportvezetők, valamint vállalkozók megkérdezésével.

Munkáltatói aggodalmak

A közvélemény-kutatásnak a Profit.ro gazdasági szakportál által ismertetett eredményei szerint a megkérdezett munkáltatók 67,6 százaléka válaszolt úgy, hogy a fő kihívás, amellyel alkalmazottaiknak az új piaci igényekhez való alkalmazkodásában szembesülnek, azzal függ össze, hogy nem elég rugalmasak, és nem akarják megérteni, hogy a munkaerőpiac nagyon gyors ütemben változik.

  • 58,8 százalékuk mondta azt, hogy elégedetlen, mert a munkavállalók és az álláshirdetésre jelentkezők nem hajlandók új dolgokat tanulni,

  • 45,6 százalék pedig azt állítja, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek elegendő digitális készséggel,

  • 33,8 százalékuk eközben azt rója fel, hogy az alkalmazottak nem kreatívak,

  • és 22,1 százalékuk azt is hozzáteszi ugyanehhez a listához, hogy a munkavállalók és a jelentkezők nem ismerik a mesterséges intelligencia eszközeit, illetve nehezen tudnak nemzetközi környezetben dolgozni.

Folyamatosan fejleszteni kell(ene) a képességeket

„Mindezek fényében a felmérésben részt vevő munkáltatók háromnegyede azt válaszolta, hogy

Idézet
a folyamatos munkavállalói fejlődés nagyon fontos a vállalatuknál. 9,9 százalékuk szerint fontos, de nem prioritás, és ugyanennyien mondták azt, hogy bár nagyon fontos, de nincs rá elkülönített költségvetésük.

Azok esetében, akik rendelkeznek erre a célra elkülönített büdzsével, a képzési és szakmai fejlesztési programok a béren kívüli juttatási csomagok részét képezik” – értékelte a felmérés eredményeit Raluca Dumitra, az eJobs.ro munkaerő-közvetítő platform marketingvezetője.

Hirdetés

Arra a kérdésre, hogy szerintük mely készségek lesznek a legkeresettebbek a következő öt évben, 62,7 százalék a digitális készségeket jelölte meg első helyen. 54,7 százalék a munkaköri leírással kapcsolatos technikai szempontokat említette, míg 49,7 százalék a viselkedéssel, hozzáállással, alkalmazkodóképességgel, valamint a munkakörrel és a vállalattal való kompatibilitással kapcsolatos dolgokat sorolta a top 3 közé. 29,3 százalék szerint

nagyon fontos lesz a mesterséges intelligencia eszközeinek megértése és magas szintű használata, míg 24 százalék szerint a munkavállalóknak legalább egy idegen nyelv tökéletes ismeretére lesz szükségük.

A munkáltatók ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a munkavállalók folyamatos szakmai fejlesztési programjaira elsősorban azért van szükség, hogy növeljék a termelékenységet, segítsék a munkavállalók alkalmazkodását a technológiához és a szakterület újításaihoz, de azért is, mert nagyon hasznos eszköz a tehetségmegtartásban. Ezzel összefüggésben a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy a vállalat legtöbb alkalmazottja évente különböző szakmai továbbképzéseken vagy programokon vesz részt, igényeitől és szakterületétől függően. Vannak azonban olyan esetek is (15,2 százalék), amikor ezek a befektetések elsősorban a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó részlegek munkatársainak fejlesztésére irányulnak, vagy csak a kulcsfontosságú tehetségek továbbképzésébe fektetnek be (7,6 százalék).

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

„Nagyon érdekes módon, bár úgy tűnt, hogy a munkavállalók és a munkáltatók között a felelősség átadására került sor a szakmai fejlesztési programok pénzügyi támogatásának gondolatával kapcsolatban, a vállalatok a »befektető« szerepét vállalják. Így

Idézet
a válaszadók 66 százaléka egyetért azzal, hogy a munkáltatónak kellene viselnie a munkavállalók szakmai fejlesztési programjainak költségeit, azaz a belső képzéseken, külső tanfolyamokon, mentorálási és coaching programokban vagy konferenciákon való részvételüket”

– mutatott rá Raluca Dumitra.

Egészséges kapcsolat a munkával és mesterséges intelligencia

Abban, hogy az alkalmazottaknak mennyire van egészséges kapcsolata a munkával, nagy szerepet játszik ma már a mesterséges intelligencia használata is – erre már a HP Inc, a világ egyik legnagyobb számítógép-, nyomtató- és IT-szolgáltató gyártója által kiadott, HP Work Relationship Index 2024 tanulmány irányította rá nemrég a figyelmet. „Tudjuk, hogy a munkáltatói és munkavállalói elvárások fejlődtek, és úgy gondoljuk, hogy az intelligens technológia kulcsfontosságú a mai munkaerő igényeinek kielégítéséhez. A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól, hogy olyan megoldásokat és élményeket hozzunk létre, amelyek támogatják az üzleti növekedést, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy személyesen és szakmailag is teljesíteni tudjanak” – idézte Enrique Lorest, a HP Inc. elnök-vezérigazgatóját a Wall-street.ro gazdasági portál.

A tanulmány két éven át vizsgálta az emberek munkához fűződő kapcsolatának aspektusait, beleértve a munka szerepét az életükben, a kompetenciákat, készségeket, eszközöket, munkaterületeket és a vezetéssel szembeni elvárásaikat. A tanulmányból kiderül, hogy a munkavállalóknak egy fő egyetemes igényük van: a személyre szabott munkatapasztalat. Legalább kétharmaduk kifejezte igényét a személyre szabott munkatapasztalatra, beleértve a személyre szabott munkaterületeket, a kedvenc technológiákhoz való hozzáférést és a rugalmas munkakörnyezetet.

Kiderült, ezek a tapasztalatok kulcsfontosságúak a munkaügyi kapcsolatok javításához, és mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára pozitív hatással vannak:

  • a munkavállalók 64 százaléka azt állítja, hogy ha a munka az ő igényeikhez és vágyaikhoz igazodna, akkor jobban elköteleznék magukat a vállalat növekedésének támogatása mellett;

  • 69 százalék úgy véli, hogy ez növelné általános jólétüket;

  • 68 százalékuk ettől ösztönzést kapna arra, hogy hosszabb ideig maradjon jelenlegi munkáltatójánál.

A személyre szabottság iránti vágy különben a tanulmány szerint annyira erős, hogy a munkavállalók 87 százaléka hajlandó lenne lemondani fizetése egy részéről, hogy ilyen élményekben részesülhessen. Átlagosan a fizetésük akár 14 százalékát is hajlandóak lennének odaadni, míg a Z generációhoz tartozók akár 19 százaléktól is megválnának.

A mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyit

A dokumentum arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia használata az íróasztal mellett dolgozók körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. A tapasztalatok szerint pedig a mesterséges intelligenciát használók felismerik az előnyöket, többek között a munkához való egészségesebb viszonyt:

  • 73 százalékuk úgy véli, hogy az MI megkönnyíti a munkájukat, 69 százalékuk pedig személyre szabja az AI használatának módját, hogy produktívabb legyen. Az MI tehát a személyre szabottabb munkavégzés eszköze lehet;

  • 60 százalékuk szerint az AI kulcsszerepet játszik a munka és a magánélet egyensúlyában;

  • 68 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia új lehetőségeket ad a munka élvezetére;

  • 73 százalékuk egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia jobb megértése megkönnyíti a szakmai előmenetelüket.

Mint kiderült, az MI-t használó irodai alkalmazottak elégedettebbek a munkával való kapcsolatukkal, mint az AI-t nem használó kollégák. Ezért az AI-t minél hamarabb elérhetővé kell tenni a munkavállalók számára – tanácsolják a tanulmány készítői. Ám arra is ráirányítják egyúttal a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciát nem használók 37 százaléka fejezte ki félelmét, hogy az MI miatt elveszítheti állását, ami öt százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 12., szerda

Ennek is örülni kell: egy hónap alatt 9,88-ról 9,80 százalékra csökkent az infláció

A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ennek is örülni kell: egy hónap alatt 9,88-ról 9,80 százalékra csökkent az infláció
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban

Először végeztek trombektómiás műtétet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, amellyel megmentették egy súlyos stroke-ot kapott 71 éves férfi életét. A beavatkozást Mihály István ideggyógyász szakorvos csapata végezte el.

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban
2025. november 12., szerda

Több, mint 70 százalékkal drágult az áram az elmúlt egy évben

Az áram drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint.

Több, mint 70 százalékkal drágult az áram az elmúlt egy évben
2025. november 12., szerda

Ennyi volt a nettó átlagbér szeptemberben

Szeptemberben augusztushoz képest 56 lejjel, azaz 1 százalékkal 5443 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ennyi volt a nettó átlagbér szeptemberben
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Több mint százezer lejre bírságoltak a rendőrök egy nap alatt Hargita megyében

Több mint 170 bírság, 7 bevont jogosítvány és 8 forgalmi engedély – ez a mérlege annak az átfogó közúti ellenőrzésnek, amelyet a Hargita megyei rendőrök tartottak hétfőn a közlekedésbiztonság növelése érdekében.

Több mint százezer lejre bírságoltak a rendőrök egy nap alatt Hargita megyében
2025. november 12., szerda

Felvételi tájékoztató körúton van a Sapientia EMTE – mutatjuk a székelyföldi állomásokat

Közel száz középiskolába látogat el országszerte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem november 10–14. között, hogy a magyar diákoknak bemutassa a 2026-os szakkínálatát, valamint hogy miért érdemes a Sapientiát választani.

Felvételi tájékoztató körúton van a Sapientia EMTE – mutatjuk a székelyföldi állomásokat
2025. november 12., szerda

Dominic Fritz: sikerült kompromisszumra jutni a közigazgatási reformról a koalícióban

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz kedd este közölte, hogy sikerült kompromisszumra jutni a helyi közigazgatás reformjáról a koalícióban.

Dominic Fritz: sikerült kompromisszumra jutni a közigazgatási reformról a koalícióban
Hirdetés
2025. november 12., szerda

A munkavállalók jövedelmének védelmét követelik – szerdán is tüntetnek Bukarestben a szakszervezetisek

Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szerdán 10 órától tüntetést szervez a bukaresti kormánypalota előtti téren, amelyet felvonulás követ a parlament melletti Alkotmány térig.

A munkavállalók jövedelmének védelmét követelik – szerdán is tüntetnek Bukarestben a szakszervezetisek
2025. november 11., kedd

Ekkora bírói nyugdíjat tartana észszerűnek a CSM alelnöke

Az utolsó bruttó fizetés 65 százalékának megfelelő bírói nyugdíjat és a nyugdíjkorhatár 15–20 évig tartó fokozatos emelését tartja kívánatosnak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke.

Ekkora bírói nyugdíjat tartana észszerűnek a CSM alelnöke
2025. november 11., kedd

Csúnya pénzügyi dolgok derülnek ki a letartóztatott maneleénekesről

Az Országos Adóhatóság (ANAF) lezárta egy Argeș megyei mulatós előadó ügyében folytatott vizsgálatát, és összesen 1,612 millió lej eltitkolt jövedelmet állapított meg. A román sajtó úgy tudja, a tegnap Olaszországban elfogott Dani Mocanuról van szó.

Csúnya pénzügyi dolgok derülnek ki a letartóztatott maneleénekesről
Hirdetés