A jövő elkezdődött: mindennapjaink része a mesterséges intelligencia

A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint •  Fotó: Pexels

A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint

Fotó: Pexels

A munkáltatói és munkavállalói elvárásokat is átalakítja a mesterséges intelligencia, erejének kihasználásáról szól munkaerőpiaci szakemberek szerint a munka jövője. Közben a munkáltatók aggódnak amiatt, hogy alkalmazottaik és a meghirdetett állásokra jelentkezők tudják-e tartani a lépést a modern technikával.

Bálint Eszter

2024. október 20., 17:582024. október 20., 17:58

Mi sem bizonyítja jobban a mesterséges intelligencia (MI/AI) térhódítását, mint a tény, hogy egy friss tanulmány szerint használata az irodai alkalmazottak körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. Így nem csoda, hogy a munkáltatókat egyre inkább foglalkoztatja,

hogyan tudnak alkalmazkodni munkavállalóik a munkaerőpiac változásaihoz, az új korszak kihívásaihoz, mivel a technológia folyamatos fejlődése egyre több munkavállaló és jelentkező számára válik valódi akadállyá.

Az új trendekből fakadó aggodalmakra egy felmérés irányította rá a figyelmet, amely idén szeptemberben készült 400 fős mintán a munkáltatói oldalon, HR-szakemberek, HR-vezetők, csoportvezetők, valamint vállalkozók megkérdezésével.

Munkáltatói aggodalmak

A közvélemény-kutatásnak a Profit.ro gazdasági szakportál által ismertetett eredményei szerint a megkérdezett munkáltatók 67,6 százaléka válaszolt úgy, hogy a fő kihívás, amellyel alkalmazottaiknak az új piaci igényekhez való alkalmazkodásában szembesülnek, azzal függ össze, hogy nem elég rugalmasak, és nem akarják megérteni, hogy a munkaerőpiac nagyon gyors ütemben változik.

  • 58,8 százalékuk mondta azt, hogy elégedetlen, mert a munkavállalók és az álláshirdetésre jelentkezők nem hajlandók új dolgokat tanulni,

  • 45,6 százalék pedig azt állítja, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek elegendő digitális készséggel,

  • 33,8 százalékuk eközben azt rója fel, hogy az alkalmazottak nem kreatívak,

  • és 22,1 százalékuk azt is hozzáteszi ugyanehhez a listához, hogy a munkavállalók és a jelentkezők nem ismerik a mesterséges intelligencia eszközeit, illetve nehezen tudnak nemzetközi környezetben dolgozni.

Folyamatosan fejleszteni kell(ene) a képességeket

„Mindezek fényében a felmérésben részt vevő munkáltatók háromnegyede azt válaszolta, hogy

Idézet
a folyamatos munkavállalói fejlődés nagyon fontos a vállalatuknál. 9,9 százalékuk szerint fontos, de nem prioritás, és ugyanennyien mondták azt, hogy bár nagyon fontos, de nincs rá elkülönített költségvetésük.

Azok esetében, akik rendelkeznek erre a célra elkülönített büdzsével, a képzési és szakmai fejlesztési programok a béren kívüli juttatási csomagok részét képezik” – értékelte a felmérés eredményeit Raluca Dumitra, az eJobs.ro munkaerő-közvetítő platform marketingvezetője.

Arra a kérdésre, hogy szerintük mely készségek lesznek a legkeresettebbek a következő öt évben, 62,7 százalék a digitális készségeket jelölte meg első helyen. 54,7 százalék a munkaköri leírással kapcsolatos technikai szempontokat említette, míg 49,7 százalék a viselkedéssel, hozzáállással, alkalmazkodóképességgel, valamint a munkakörrel és a vállalattal való kompatibilitással kapcsolatos dolgokat sorolta a top 3 közé. 29,3 százalék szerint

nagyon fontos lesz a mesterséges intelligencia eszközeinek megértése és magas szintű használata, míg 24 százalék szerint a munkavállalóknak legalább egy idegen nyelv tökéletes ismeretére lesz szükségük.

A munkáltatók ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a munkavállalók folyamatos szakmai fejlesztési programjaira elsősorban azért van szükség, hogy növeljék a termelékenységet, segítsék a munkavállalók alkalmazkodását a technológiához és a szakterület újításaihoz, de azért is, mert nagyon hasznos eszköz a tehetségmegtartásban. Ezzel összefüggésben a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy a vállalat legtöbb alkalmazottja évente különböző szakmai továbbképzéseken vagy programokon vesz részt, igényeitől és szakterületétől függően. Vannak azonban olyan esetek is (15,2 százalék), amikor ezek a befektetések elsősorban a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó részlegek munkatársainak fejlesztésére irányulnak, vagy csak a kulcsfontosságú tehetségek továbbképzésébe fektetnek be (7,6 százalék).

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

„Nagyon érdekes módon, bár úgy tűnt, hogy a munkavállalók és a munkáltatók között a felelősség átadására került sor a szakmai fejlesztési programok pénzügyi támogatásának gondolatával kapcsolatban, a vállalatok a »befektető« szerepét vállalják. Így

Idézet
a válaszadók 66 százaléka egyetért azzal, hogy a munkáltatónak kellene viselnie a munkavállalók szakmai fejlesztési programjainak költségeit, azaz a belső képzéseken, külső tanfolyamokon, mentorálási és coaching programokban vagy konferenciákon való részvételüket”

– mutatott rá Raluca Dumitra.

Egészséges kapcsolat a munkával és mesterséges intelligencia

Abban, hogy az alkalmazottaknak mennyire van egészséges kapcsolata a munkával, nagy szerepet játszik ma már a mesterséges intelligencia használata is – erre már a HP Inc, a világ egyik legnagyobb számítógép-, nyomtató- és IT-szolgáltató gyártója által kiadott, HP Work Relationship Index 2024 tanulmány irányította rá nemrég a figyelmet. „Tudjuk, hogy a munkáltatói és munkavállalói elvárások fejlődtek, és úgy gondoljuk, hogy az intelligens technológia kulcsfontosságú a mai munkaerő igényeinek kielégítéséhez. A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól, hogy olyan megoldásokat és élményeket hozzunk létre, amelyek támogatják az üzleti növekedést, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy személyesen és szakmailag is teljesíteni tudjanak” – idézte Enrique Lorest, a HP Inc. elnök-vezérigazgatóját a Wall-street.ro gazdasági portál.

A tanulmány két éven át vizsgálta az emberek munkához fűződő kapcsolatának aspektusait, beleértve a munka szerepét az életükben, a kompetenciákat, készségeket, eszközöket, munkaterületeket és a vezetéssel szembeni elvárásaikat. A tanulmányból kiderül, hogy a munkavállalóknak egy fő egyetemes igényük van: a személyre szabott munkatapasztalat. Legalább kétharmaduk kifejezte igényét a személyre szabott munkatapasztalatra, beleértve a személyre szabott munkaterületeket, a kedvenc technológiákhoz való hozzáférést és a rugalmas munkakörnyezetet.

Kiderült, ezek a tapasztalatok kulcsfontosságúak a munkaügyi kapcsolatok javításához, és mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára pozitív hatással vannak:

  • a munkavállalók 64 százaléka azt állítja, hogy ha a munka az ő igényeikhez és vágyaikhoz igazodna, akkor jobban elköteleznék magukat a vállalat növekedésének támogatása mellett;

  • 69 százalék úgy véli, hogy ez növelné általános jólétüket;

  • 68 százalékuk ettől ösztönzést kapna arra, hogy hosszabb ideig maradjon jelenlegi munkáltatójánál.

A személyre szabottság iránti vágy különben a tanulmány szerint annyira erős, hogy a munkavállalók 87 százaléka hajlandó lenne lemondani fizetése egy részéről, hogy ilyen élményekben részesülhessen. Átlagosan a fizetésük akár 14 százalékát is hajlandóak lennének odaadni, míg a Z generációhoz tartozók akár 19 százaléktól is megválnának.

A mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyit

A dokumentum arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia használata az íróasztal mellett dolgozók körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. A tapasztalatok szerint pedig a mesterséges intelligenciát használók felismerik az előnyöket, többek között a munkához való egészségesebb viszonyt:

  • 73 százalékuk úgy véli, hogy az MI megkönnyíti a munkájukat, 69 százalékuk pedig személyre szabja az AI használatának módját, hogy produktívabb legyen. Az MI tehát a személyre szabottabb munkavégzés eszköze lehet;

  • 60 százalékuk szerint az AI kulcsszerepet játszik a munka és a magánélet egyensúlyában;

  • 68 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia új lehetőségeket ad a munka élvezetére;

  • 73 százalékuk egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia jobb megértése megkönnyíti a szakmai előmenetelüket.

Mint kiderült, az MI-t használó irodai alkalmazottak elégedettebbek a munkával való kapcsolatukkal, mint az AI-t nem használó kollégák. Ezért az AI-t minél hamarabb elérhetővé kell tenni a munkavállalók számára – tanácsolják a tanulmány készítői. Ám arra is ráirányítják egyúttal a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciát nem használók 37 százaléka fejezte ki félelmét, hogy az MI miatt elveszítheti állását, ami öt százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát

Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát
2025. július 03., csütörtök

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban
2025. július 03., csütörtök

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el

Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el
2025. július 03., csütörtök

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek
2025. július 03., csütörtök

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások

Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások
2025. július 03., csütörtök

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések
2025. július 03., csütörtök

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz
2025. július 03., csütörtök

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?

Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?
2025. július 03., csütörtök

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani

Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani
2025. július 03., csütörtök

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat

Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat