
A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint
Fotó: Pexels
A munkáltatói és munkavállalói elvárásokat is átalakítja a mesterséges intelligencia, erejének kihasználásáról szól munkaerőpiaci szakemberek szerint a munka jövője. Közben a munkáltatók aggódnak amiatt, hogy alkalmazottaik és a meghirdetett állásokra jelentkezők tudják-e tartani a lépést a modern technikával.
2024. október 20., 17:582024. október 20., 17:58
Mi sem bizonyítja jobban a mesterséges intelligencia (MI/AI) térhódítását, mint a tény, hogy egy friss tanulmány szerint használata az irodai alkalmazottak körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. Így nem csoda, hogy a munkáltatókat egyre inkább foglalkoztatja,
Az új trendekből fakadó aggodalmakra egy felmérés irányította rá a figyelmet, amely idén szeptemberben készült 400 fős mintán a munkáltatói oldalon, HR-szakemberek, HR-vezetők, csoportvezetők, valamint vállalkozók megkérdezésével.
A közvélemény-kutatásnak a Profit.ro gazdasági szakportál által ismertetett eredményei szerint a megkérdezett munkáltatók 67,6 százaléka válaszolt úgy, hogy a fő kihívás, amellyel alkalmazottaiknak az új piaci igényekhez való alkalmazkodásában szembesülnek, azzal függ össze, hogy nem elég rugalmasak, és nem akarják megérteni, hogy a munkaerőpiac nagyon gyors ütemben változik.
58,8 százalékuk mondta azt, hogy elégedetlen, mert a munkavállalók és az álláshirdetésre jelentkezők nem hajlandók új dolgokat tanulni,
45,6 százalék pedig azt állítja, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek elegendő digitális készséggel,
33,8 százalékuk eközben azt rója fel, hogy az alkalmazottak nem kreatívak,
és 22,1 százalékuk azt is hozzáteszi ugyanehhez a listához, hogy a munkavállalók és a jelentkezők nem ismerik a mesterséges intelligencia eszközeit, illetve nehezen tudnak nemzetközi környezetben dolgozni.
„Mindezek fényében a felmérésben részt vevő munkáltatók háromnegyede azt válaszolta, hogy
Azok esetében, akik rendelkeznek erre a célra elkülönített büdzsével, a képzési és szakmai fejlesztési programok a béren kívüli juttatási csomagok részét képezik” – értékelte a felmérés eredményeit Raluca Dumitra, az eJobs.ro munkaerő-közvetítő platform marketingvezetője.
Arra a kérdésre, hogy szerintük mely készségek lesznek a legkeresettebbek a következő öt évben, 62,7 százalék a digitális készségeket jelölte meg első helyen. 54,7 százalék a munkaköri leírással kapcsolatos technikai szempontokat említette, míg 49,7 százalék a viselkedéssel, hozzáállással, alkalmazkodóképességgel, valamint a munkakörrel és a vállalattal való kompatibilitással kapcsolatos dolgokat sorolta a top 3 közé. 29,3 százalék szerint
A munkáltatók ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a munkavállalók folyamatos szakmai fejlesztési programjaira elsősorban azért van szükség, hogy növeljék a termelékenységet, segítsék a munkavállalók alkalmazkodását a technológiához és a szakterület újításaihoz, de azért is, mert nagyon hasznos eszköz a tehetségmegtartásban. Ezzel összefüggésben a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy a vállalat legtöbb alkalmazottja évente különböző szakmai továbbképzéseken vagy programokon vesz részt, igényeitől és szakterületétől függően. Vannak azonban olyan esetek is (15,2 százalék), amikor ezek a befektetések elsősorban a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó részlegek munkatársainak fejlesztésére irányulnak, vagy csak a kulcsfontosságú tehetségek továbbképzésébe fektetnek be (7,6 százalék).
Fotó: Pixabay
„Nagyon érdekes módon, bár úgy tűnt, hogy a munkavállalók és a munkáltatók között a felelősség átadására került sor a szakmai fejlesztési programok pénzügyi támogatásának gondolatával kapcsolatban, a vállalatok a »befektető« szerepét vállalják. Így
– mutatott rá Raluca Dumitra.
Abban, hogy az alkalmazottaknak mennyire van egészséges kapcsolata a munkával, nagy szerepet játszik ma már a mesterséges intelligencia használata is – erre már a HP Inc, a világ egyik legnagyobb számítógép-, nyomtató- és IT-szolgáltató gyártója által kiadott, HP Work Relationship Index 2024 tanulmány irányította rá nemrég a figyelmet. „Tudjuk, hogy a munkáltatói és munkavállalói elvárások fejlődtek, és úgy gondoljuk, hogy az intelligens technológia kulcsfontosságú a mai munkaerő igényeinek kielégítéséhez. A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól, hogy olyan megoldásokat és élményeket hozzunk létre, amelyek támogatják az üzleti növekedést, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy személyesen és szakmailag is teljesíteni tudjanak” – idézte Enrique Lorest, a HP Inc. elnök-vezérigazgatóját a Wall-street.ro gazdasági portál.
A tanulmány két éven át vizsgálta az emberek munkához fűződő kapcsolatának aspektusait, beleértve a munka szerepét az életükben, a kompetenciákat, készségeket, eszközöket, munkaterületeket és a vezetéssel szembeni elvárásaikat. A tanulmányból kiderül, hogy a munkavállalóknak egy fő egyetemes igényük van: a személyre szabott munkatapasztalat. Legalább kétharmaduk kifejezte igényét a személyre szabott munkatapasztalatra, beleértve a személyre szabott munkaterületeket, a kedvenc technológiákhoz való hozzáférést és a rugalmas munkakörnyezetet.
Kiderült, ezek a tapasztalatok kulcsfontosságúak a munkaügyi kapcsolatok javításához, és mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára pozitív hatással vannak:
a munkavállalók 64 százaléka azt állítja, hogy ha a munka az ő igényeikhez és vágyaikhoz igazodna, akkor jobban elköteleznék magukat a vállalat növekedésének támogatása mellett;
69 százalék úgy véli, hogy ez növelné általános jólétüket;
68 százalékuk ettől ösztönzést kapna arra, hogy hosszabb ideig maradjon jelenlegi munkáltatójánál.
A személyre szabottság iránti vágy különben a tanulmány szerint annyira erős, hogy a munkavállalók 87 százaléka hajlandó lenne lemondani fizetése egy részéről, hogy ilyen élményekben részesülhessen. Átlagosan a fizetésük akár 14 százalékát is hajlandóak lennének odaadni, míg a Z generációhoz tartozók akár 19 százaléktól is megválnának.
A dokumentum arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia használata az íróasztal mellett dolgozók körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. A tapasztalatok szerint pedig a mesterséges intelligenciát használók felismerik az előnyöket, többek között a munkához való egészségesebb viszonyt:
73 százalékuk úgy véli, hogy az MI megkönnyíti a munkájukat, 69 százalékuk pedig személyre szabja az AI használatának módját, hogy produktívabb legyen. Az MI tehát a személyre szabottabb munkavégzés eszköze lehet;
60 százalékuk szerint az AI kulcsszerepet játszik a munka és a magánélet egyensúlyában;
68 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia új lehetőségeket ad a munka élvezetére;
73 százalékuk egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia jobb megértése megkönnyíti a szakmai előmenetelüket.
Mint kiderült, az MI-t használó irodai alkalmazottak elégedettebbek a munkával való kapcsolatukkal, mint az AI-t nem használó kollégák. Ezért az AI-t minél hamarabb elérhetővé kell tenni a munkavállalók számára – tanácsolják a tanulmány készítői. Ám arra is ráirányítják egyúttal a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciát nem használók 37 százaléka fejezte ki félelmét, hogy az MI miatt elveszítheti állását, ami öt százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település melletti patakba esett és meghalt hétfőn egy testvérpár, egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Összesen 16 jogosítványt függesztettek fel, ugyanakkor 366 esetben szabtak ki büntetést gyorshajtókra az elmúlt héten – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
A 2025–2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – tájékoztatott hétfőn az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint 2024-ben az Európai Unió lakosságának csaknem egytizede (9,2 százalék) szembesült azzal a problémával, hogy nem tudta a komfortszintjének megfelelőre fűteni az otthonát.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
2 hozzászólás