A jövő elkezdődött: mindennapjaink része a mesterséges intelligencia

A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint •  Fotó: Pexels

A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól a szakemberek szerint

Fotó: Pexels

A munkáltatói és munkavállalói elvárásokat is átalakítja a mesterséges intelligencia, erejének kihasználásáról szól munkaerőpiaci szakemberek szerint a munka jövője. Közben a munkáltatók aggódnak amiatt, hogy alkalmazottaik és a meghirdetett állásokra jelentkezők tudják-e tartani a lépést a modern technikával.

Bálint Eszter

2024. október 20., 17:582024. október 20., 17:58

Mi sem bizonyítja jobban a mesterséges intelligencia (MI/AI) térhódítását, mint a tény, hogy egy friss tanulmány szerint használata az irodai alkalmazottak körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. Így nem csoda, hogy a munkáltatókat egyre inkább foglalkoztatja,

hogyan tudnak alkalmazkodni munkavállalóik a munkaerőpiac változásaihoz, az új korszak kihívásaihoz, mivel a technológia folyamatos fejlődése egyre több munkavállaló és jelentkező számára válik valódi akadállyá.

Az új trendekből fakadó aggodalmakra egy felmérés irányította rá a figyelmet, amely idén szeptemberben készült 400 fős mintán a munkáltatói oldalon, HR-szakemberek, HR-vezetők, csoportvezetők, valamint vállalkozók megkérdezésével.

Munkáltatói aggodalmak

A közvélemény-kutatásnak a Profit.ro gazdasági szakportál által ismertetett eredményei szerint a megkérdezett munkáltatók 67,6 százaléka válaszolt úgy, hogy a fő kihívás, amellyel alkalmazottaiknak az új piaci igényekhez való alkalmazkodásában szembesülnek, azzal függ össze, hogy nem elég rugalmasak, és nem akarják megérteni, hogy a munkaerőpiac nagyon gyors ütemben változik.

  • 58,8 százalékuk mondta azt, hogy elégedetlen, mert a munkavállalók és az álláshirdetésre jelentkezők nem hajlandók új dolgokat tanulni,

  • 45,6 százalék pedig azt állítja, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek elegendő digitális készséggel,

  • 33,8 százalékuk eközben azt rója fel, hogy az alkalmazottak nem kreatívak,

  • és 22,1 százalékuk azt is hozzáteszi ugyanehhez a listához, hogy a munkavállalók és a jelentkezők nem ismerik a mesterséges intelligencia eszközeit, illetve nehezen tudnak nemzetközi környezetben dolgozni.

Folyamatosan fejleszteni kell(ene) a képességeket

„Mindezek fényében a felmérésben részt vevő munkáltatók háromnegyede azt válaszolta, hogy

Idézet
a folyamatos munkavállalói fejlődés nagyon fontos a vállalatuknál. 9,9 százalékuk szerint fontos, de nem prioritás, és ugyanennyien mondták azt, hogy bár nagyon fontos, de nincs rá elkülönített költségvetésük.

Azok esetében, akik rendelkeznek erre a célra elkülönített büdzsével, a képzési és szakmai fejlesztési programok a béren kívüli juttatási csomagok részét képezik” – értékelte a felmérés eredményeit Raluca Dumitra, az eJobs.ro munkaerő-közvetítő platform marketingvezetője.

Arra a kérdésre, hogy szerintük mely készségek lesznek a legkeresettebbek a következő öt évben, 62,7 százalék a digitális készségeket jelölte meg első helyen. 54,7 százalék a munkaköri leírással kapcsolatos technikai szempontokat említette, míg 49,7 százalék a viselkedéssel, hozzáállással, alkalmazkodóképességgel, valamint a munkakörrel és a vállalattal való kompatibilitással kapcsolatos dolgokat sorolta a top 3 közé. 29,3 százalék szerint

nagyon fontos lesz a mesterséges intelligencia eszközeinek megértése és magas szintű használata, míg 24 százalék szerint a munkavállalóknak legalább egy idegen nyelv tökéletes ismeretére lesz szükségük.

A munkáltatók ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a munkavállalók folyamatos szakmai fejlesztési programjaira elsősorban azért van szükség, hogy növeljék a termelékenységet, segítsék a munkavállalók alkalmazkodását a technológiához és a szakterület újításaihoz, de azért is, mert nagyon hasznos eszköz a tehetségmegtartásban. Ezzel összefüggésben a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy a vállalat legtöbb alkalmazottja évente különböző szakmai továbbképzéseken vagy programokon vesz részt, igényeitől és szakterületétől függően. Vannak azonban olyan esetek is (15,2 százalék), amikor ezek a befektetések elsősorban a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó részlegek munkatársainak fejlesztésére irányulnak, vagy csak a kulcsfontosságú tehetségek továbbképzésébe fektetnek be (7,6 százalék).

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

„Nagyon érdekes módon, bár úgy tűnt, hogy a munkavállalók és a munkáltatók között a felelősség átadására került sor a szakmai fejlesztési programok pénzügyi támogatásának gondolatával kapcsolatban, a vállalatok a »befektető« szerepét vállalják. Így

Idézet
a válaszadók 66 százaléka egyetért azzal, hogy a munkáltatónak kellene viselnie a munkavállalók szakmai fejlesztési programjainak költségeit, azaz a belső képzéseken, külső tanfolyamokon, mentorálási és coaching programokban vagy konferenciákon való részvételüket”

– mutatott rá Raluca Dumitra.

Egészséges kapcsolat a munkával és mesterséges intelligencia

Abban, hogy az alkalmazottaknak mennyire van egészséges kapcsolata a munkával, nagy szerepet játszik ma már a mesterséges intelligencia használata is – erre már a HP Inc, a világ egyik legnagyobb számítógép-, nyomtató- és IT-szolgáltató gyártója által kiadott, HP Work Relationship Index 2024 tanulmány irányította rá nemrég a figyelmet. „Tudjuk, hogy a munkáltatói és munkavállalói elvárások fejlődtek, és úgy gondoljuk, hogy az intelligens technológia kulcsfontosságú a mai munkaerő igényeinek kielégítéséhez. A munka jövője a mesterséges intelligencia erejének kihasználásáról szól, hogy olyan megoldásokat és élményeket hozzunk létre, amelyek támogatják az üzleti növekedést, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy személyesen és szakmailag is teljesíteni tudjanak” – idézte Enrique Lorest, a HP Inc. elnök-vezérigazgatóját a Wall-street.ro gazdasági portál.

A tanulmány két éven át vizsgálta az emberek munkához fűződő kapcsolatának aspektusait, beleértve a munka szerepét az életükben, a kompetenciákat, készségeket, eszközöket, munkaterületeket és a vezetéssel szembeni elvárásaikat. A tanulmányból kiderül, hogy a munkavállalóknak egy fő egyetemes igényük van: a személyre szabott munkatapasztalat. Legalább kétharmaduk kifejezte igényét a személyre szabott munkatapasztalatra, beleértve a személyre szabott munkaterületeket, a kedvenc technológiákhoz való hozzáférést és a rugalmas munkakörnyezetet.

Kiderült, ezek a tapasztalatok kulcsfontosságúak a munkaügyi kapcsolatok javításához, és mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára pozitív hatással vannak:

  • a munkavállalók 64 százaléka azt állítja, hogy ha a munka az ő igényeikhez és vágyaikhoz igazodna, akkor jobban elköteleznék magukat a vállalat növekedésének támogatása mellett;

  • 69 százalék úgy véli, hogy ez növelné általános jólétüket;

  • 68 százalékuk ettől ösztönzést kapna arra, hogy hosszabb ideig maradjon jelenlegi munkáltatójánál.

A személyre szabottság iránti vágy különben a tanulmány szerint annyira erős, hogy a munkavállalók 87 százaléka hajlandó lenne lemondani fizetése egy részéről, hogy ilyen élményekben részesülhessen. Átlagosan a fizetésük akár 14 százalékát is hajlandóak lennének odaadni, míg a Z generációhoz tartozók akár 19 százaléktól is megválnának.

A mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyit

A dokumentum arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia használata az íróasztal mellett dolgozók körében a tavalyi 38 százalékról 2024-re 66 százalékra emelkedett. A tapasztalatok szerint pedig a mesterséges intelligenciát használók felismerik az előnyöket, többek között a munkához való egészségesebb viszonyt:

  • 73 százalékuk úgy véli, hogy az MI megkönnyíti a munkájukat, 69 százalékuk pedig személyre szabja az AI használatának módját, hogy produktívabb legyen. Az MI tehát a személyre szabottabb munkavégzés eszköze lehet;

  • 60 százalékuk szerint az AI kulcsszerepet játszik a munka és a magánélet egyensúlyában;

  • 68 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia új lehetőségeket ad a munka élvezetére;

  • 73 százalékuk egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia jobb megértése megkönnyíti a szakmai előmenetelüket.

Mint kiderült, az MI-t használó irodai alkalmazottak elégedettebbek a munkával való kapcsolatukkal, mint az AI-t nem használó kollégák. Ezért az AI-t minél hamarabb elérhetővé kell tenni a munkavállalók számára – tanácsolják a tanulmány készítői. Ám arra is ráirányítják egyúttal a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciát nem használók 37 százaléka fejezte ki félelmét, hogy az MI miatt elveszítheti állását, ami öt százalékpontos növekedés a tavalyi évhez képest.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 29., péntek

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök

Őrizetbe vették azt a 23 éves fiatalt, aki egy tettestársával a mezősámsondi iskola udvaráról építőanyagokat lopott el.

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök
2025. augusztus 29., péntek

Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is

Ezer lej értékű ajándékcsomaggal támogatja a nyárádszeredai önkormányzat a település újszülöttjeit és családjaikat.

Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is
2025. augusztus 29., péntek

Sokan kénytelenek nélkülözni a fogorvosi ellátást Romániában

Az Európai Unióban (EU) élő 16 éven aluli gyermekek 6,3 százaléka nem kapta meg a szükséges fogorvosi ellátást 2024-ben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közölt adataiból.

Sokan kénytelenek nélkülözni a fogorvosi ellátást Romániában
2025. augusztus 29., péntek

Harmadik az Isten igaza: harmadszorra alapították újra jogilag a katolikus iskolát

Megjelent Románia Hivatalos Közlönyében is a rendelet, amelyik kimondja jogerősen, hogy önálló jogi személyként, állami felekezeti oktatási intézményként működhet a marosvásárhelyi katolikus iskola a most kezdődő tanévtől.

Harmadik az Isten igaza: harmadszorra alapították újra jogilag a katolikus iskolát
2025. augusztus 29., péntek

Mire észbe kapnánk, már jóvá is hagyta kormány a második deficitcsökkentő csomag tervezeteit

Pénteki délutáni ülésén készül jóváhagyni a Bolojan-kormány a második deficitcsökkentő csomag részét képező jogszabálytervezeteket.

Mire észbe kapnánk, már jóvá is hagyta kormány a második deficitcsökkentő csomag tervezeteit
2025. augusztus 29., péntek

Változik a buszok végállomásának helyszíne Bethlenfalván

Új, biztonságosabb helyre költözik szeptember elsejétől az Urbana Transport bethlenfalvi buszfordulója, azonban nem kell messzire menniük az iskolásoknak és utasoknak.

Változik a buszok végállomásának helyszíne Bethlenfalván
2025. augusztus 29., péntek

Késlekedő beruházásokról a csíkszeredai tanácsülésen

A Harvíz Rt. víz- és szennyvízhálózat-bővítési óriásprojektje és a gázüzemű buszok helyzete is szóba került a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület pénteki soros ülésén. A város összesen négy elektromos iskolabuszt vehet át nemsokára.

Késlekedő beruházásokról a csíkszeredai tanácsülésen
2025. augusztus 29., péntek

Tanügyi szakszervezeti vezető: idén a kormány- és elnöki palota előtt lesz a tanévnyitó

Idén először nem az iskolákban, hanem a bukaresti kormány- és elnöki palota előtt nyitják meg az új tanévet a tanárok, így tiltakozva az ellen, hogy a kormány teljesen elhanyagolja az oktatást.

Tanügyi szakszervezeti vezető: idén a kormány- és elnöki palota előtt lesz a tanévnyitó
2025. augusztus 29., péntek

Azonnali tanácsülést hívtak össze, hogy elindulhasson a katolikus iskola

Marosvásárhelyen a városi tanácsosok pénteken módosították a 2025-2026-os tanévre érvényes iskolahálózatot, belefoglalva abba a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot.

Azonnali tanácsülést hívtak össze, hogy elindulhasson a katolikus iskola
2025. augusztus 29., péntek

„Az oktatás befektetés, nem költség” – folytatják a tiltakozó akciókat a tanügyi szakszervezetek

Pénteken is sztrájkőrséget álltak a tanügyi szakszervezetek az oktatási minisztériumnál, mert elégedetlenek a kormány deficitcsökkentő intézkedéseivel.

„Az oktatás befektetés, nem költség” – folytatják a tiltakozó akciókat a tanügyi szakszervezetek