Sikeres mentési akció. Ezúttal sérült személyhez riasztották a gyergyói hegyimentőket. Archív
Megalakulásának 40. évfordulóját ünnepelte szombaton a Salvamont Hegyimentő Szolgálat gyergyószentmiklósi egysége. A gyilkostói Turist Hotelben tartott eseményen életmentésről, turizmusról, legendákról, múltról, jelenről és jövőképről esett szó.
2017. augusztus 28., 15:132017. augusztus 28., 15:13
2017. augusztus 28., 15:192017. augusztus 28., 15:19
„Ti vagytok a mi legendáink, és merem remélni, hogy mi is legendái tudunk lenni az utánunk következő generációnak” – szólt a Salvamont gyergyói egységének egykori tagjaihoz Elekes Huba, a Dancurás Hegyimentő Egyesület elnöke az évfordulós ünnepségen. Nem a befektetett energiára és nem is áldozathozatalokra utalt beszédében, hanem
és ahhoz, hogy a csapat ma is aktívan létezzen. A kezdetekről szólva, gyermekkori élményét osztotta meg. Mint mondta, sízőként találkozott először hegyimentőkkel. „A sípályákon a kötött sapkás, pulóveres, zöld hátizsákos szerzetesekről külső szemlélőként csak annyit láttunk, hogy ott vannak, jelen vannak.
– fogalmazott. Hozzátette, „ebben a tevékenységben nagyon igaz az a megállapítás, hogy nem az ember választja a szakmát, hanem a szakma választja az embert”.
Eltűnt személyt keresnek a hegyimentők – idén sajnos két esetben sikertelenül fésülték át a környéket
Az alapítótagok egyike, Páll Tibor értékelte a hegyimentő tevékenységet. Érdekes példával, az űrhajósjelöltek kiválasztásának módszerével mutatott rá azokra a képességekre, amelyekkel a hegyimentők is rendelkeznek. Mint ismertette, az űrhajósok szelekciója hosszú folyamatának utolsó fázisában kéthetes sziklás hegyi, sátoros túrán kell részt venniük a jelölteknek. Határhelyzetek elé állítják őket, pszichológusok értékelik a megoldásként választott módszereiket. Nem a fizikai teljesítőképességük a döntő, hanem a megoldásokhoz alkalmazott humor – ismertette Páll Tibor. Rámutatott, „az amerikai pszichológusok sem találtak ki jobb szelekciós módszert, mint a magashegyi túrák”.
„Anélkül, hogy tudtunk volna az amerikai űrprogramról, úgy alakult a helyzetünk, az életünk, hogy nem két hetet, hanem éveket töltöttünk sátorban, barlangban, vízen, sziklán. Ez kovácsolt össze egy olyan csapatot, amelynek tagjai között a barátság mai napig él” – emelte ki, és ajánlotta a hatékony csapathoz, a barátsághoz vezető említett utat a leendő hegyimentő-generációknak is.
Sabin Cornoiu, az Országos Hegyimentő Szövetség elnöke beszédében rámutatott, míg korábban nem volt túl elismert a hegyimentők tevékenysége, az utóbbi időben pozitív hozzáállás érzékelhető az állami szervek, a megyei és a helyi vezetők részéről. Támogatásaik révén az egységek egyre felszereltebbek, a tagok egyre képzettebbek. „Örvendek, hogy ez a tevékenység, önöknek is köszönhetően, egyre elismertebb az országban. Reméljük, hogy amit önök elkezdtek és végeznek, a fiatalok folyatni fogják, és a hegyi mentés megmarad örökre azon fontos tevékenységként, ami elengedhetetlen része a turizmus fejlesztésének” – fogalmazott. Az országos hegyimentő egyesület nevében emlékplakettekkel jutalmazta a gyergyói csapatot, a városi és a megyei vezetést.
Régi és jelenlegi tagokkal, meghívottakkal ünnepelt a Salvamont gyergyói egysége
A szombati eseményen régi csapattagok visszaemlékezéseit hallgathatták meg a résztvevők, és a gyergyói hegyimentő egyesület történetéről is képet kaptak. Lapunknak a társalapító Páll Tibor mesélt a kezdetekről. „Turistaként, hegymászóként járván a hegyeket találkoztunk hegyimentő csapatokkal, különösképpen megtetszett a nagybányai csapat, akikhez meghívást kaptam. Egy másik fontos tényező, hogy éppen abban az időben telepedett Gyergyószentmiklósra az ország egyik legismertebb hegymászója, Wild Ferenc. Vele indítottuk el a gyergyói hegyimentő csapatot. Én az általános természetjárást, túravezetést, ő pedig a szakszerű sziklamászást vezette.
Végül heten indultunk. Amikor a csoport összeállt, még öten csatlakoztak. Mind kipróbált fiúk voltak. Később hároméves jelöltség után választottuk a tagokat. A három év alatt a jelölt jött velünk, dolgozott, aztán nyílt szavazással jóváhagytuk, vagy nem a csatlakozását. Ma is van két olyan aktív tagja az egyesületnek, akik a kezdetekkor csatlakoztak a csapathoz. Ők úgy ismerkedtek ezzel a tevékenységgel, hogy az őszi hazafias munka, az egy hónapos pityókaszedés idejére rátermett fiúkat kértem ki a középiskolákból, akikkel a turistajelzés-hálózatot kezdtük kiépíteni a Gyergyói-havasokban, a Nagy-Hagymáson. Akik ott kitűntek, csatlakoztak a csapathoz.
Mi mindig viccelve, nevetve, röhögve nagyon komolyan vettük a feladatunkat. Merem állítani, hogy az elsősegély-ellátás a gyilkostói bázisunkon jobb volt akkor, mint a gyergyói kórházban. Voltak a csapatban orvosok, akik szolgálatot vállaltak, de nem csak ők avatkozhattak be egy-egy esetben.
– emlékezett vissza Páll Tibor. A hegyimentő csapat jelenlegi tevékenységét úgy értékeli, „szinte kifogástalan a felszereltségük, a legbonyolultabb mentéseket is meg tudták oldani az utóbbi években”.
A Dancurás Hegyimentő Egyesület elnöki tisztségét jelenleg betöltő Elekes Huba 18 éve csatlakozott a csapathoz. Ő a következőképp emlékezik. „A kezdeti fázistól hosszú évekig a felszerelés számottevően sem minőségben, sem mennyiségben nem gyarapodott. Olyan évtizedek voltak, amikor nem lehetett hozzájutni a jó minőségű ruházathoz vagy felszereléshez. Én például olyan svájci posztótalpú cipőben másztam, amit a cipész alakított megfelelőre. Egy csapattagnak megörököltem a beülőjét, a mellhevedert pedig én varrtam. A többiek is maguk szerezték be vagy készítették el a felszerelésüket, ruházatukat. Az autó, amivel általában kimentünk a Gyilkostóhoz szolgálatot teljesíteni, az egyik csapattársunk tulajdona volt, de nagyon sokszor bringával, esetleg busszal, de volt úgy is, hogy gyalog mentünk ki. A bázisunkat saját zsebből, kétkezi munkánkkal újítottunk fel. Jó időben másztuk a sziklafalakat, ha pedig esett az eső, dolgoztunk a házzal. A riasztások sem úgy történtek, mint most. Sem egységes segélyhívószám, sem hegyimentős diszpécserszolgálat, sem mobiltelefon nem volt. Általában személyesen érkezett a megkeresés, de elmondhatom, hogy
Időközben lassan kezdet változni a helyzet. A 2000-es évek közepén kaptunk egy-egy sífelszerelést a megyei tanácstól, hat évvel ezelőtt pedig teljes felszerelést biztosított a megyei önkormányzat egy pályázat révén. Ennek köszönhetően most már el vagyunk látva mindennel, amire szükség van a biztonságos mentéshez. Ruházatot is kaptunk, uniós pénzből pedig bázist építettek nekünk. A tavaly országos szinten is pozitív változás történt, ennek egyik eredménye, hogy igyekeznek megoldani minden egységnél az egységesített téli-nyári ruházatot.
– fogalmazott Elekes Huba. Elmondta, bárki lehet tagja az egyesületnek, aki erre a típusú tevékenységre, illetve az önkéntességre késztetést érez, tud foglalkozni az emberekkel, szereti a hegyeket, a túrázást és jól tud dolgozni csapatban. A Dancurás Hegyimentő Egyesületnek jelenleg 24 tagja van, 15-en minősített hegyimentőkként tevékenykednek.
Összehangolt hatósági akció zajlott Maros megyében a pénteki nap folyamán a falopások megfékezésének érdekében. Nyolc személyt előállítottak.
Székelyföld Autonómiájának Napján, október 27-én egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai, amelyek változatlanul a székelyföldi autonómiaigényre emlékezetetnek.
Idén is izgalmas programokkal várja a látogatókat a gyergyócsomafalvi Gazdanapok rendezvénye, amelyet ezen a hétvégén rendeznek meg.
Ligia Deca oktatási miniszter péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy aláírta az egyetemi hallgatók ösztöndíjait szabályozó új rendeletet.
Egykori tanítványok, politikusok és intézményvezetők, valamint helyi lakosok gyűltek össze péntek délután a Kovászna központi parkjában szervezett emlékünnepségen, melyre Fábián Ernő író, filozófus születésének 90. évfordulója alkalmából került sor.
A Travelminit.ro szálláskereső oldal pénteken közölt adatai szerint a Prahova völgyi üdülőhelyek a legnépszerűbb turistacélpontok közé tartoznak a hétfőn kezdődő egyhetes őszi szünidő idején.
Enyhe, a Richter-skálán 3-as erősségű földrengés volt pénteken 13:03-kor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A korondi születésű Lőrincz Márton 1936-ban magyar színekben lett olimpiai bajnok, szabadfogású birkózásban. Buenos Airesben halt meg, és temették el. 2024-ben, 55 évvel a halála után viszont újra hazatért.
A Gyergyói Hoki Klubnak és a gyergyószentmiklósi jégkorong utánpótlásnak idén folyósított megyei támogatások kapcsán tartottak sajtótájékoztatót pénteken, de ennél többről is szó esett.
Hivatalossá vált Etéd község címere, amelyen egyebek mellett a környékbeli dombokat és az élet fáját is megjelenítik – tudtuk meg Szilveszter Attilától, a pénteken leköszönt helyi polgármestertől.
szóljon hozzá!