Hirdetés
Hirdetés

A Hargita megyei természetvédők is megszólaltak a medveügyben

A Natura 2000-es területek gondnokai szerint a medvék etetése is a problémák okozója •  Fotó: Gecse Noémi

A Natura 2000-es területek gondnokai szerint a medvék etetése is a problémák okozója

Fotó: Gecse Noémi

Az európai jelentőségű növény- és állatfajok, illetve élőhelyek fennmaradását szolgáló Natura 2000-es besorolású székelyföldi védett területek gondnokságai tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön Csíkszeredában. A találkozó fő témája a medvekérdés volt.

Iszlai Katalin

2017. június 15., 20:062017. június 15., 20:06

2017. június 15., 20:402017. június 15., 20:40

Az utóbbi időszak medveproblémái miatt a térség Natura 2000-es gondnokságai rendszeressé tennék a sajtóval való kommunikációt, ezért egy sajtóprogramot dolgoztak ki, amely által rendszeresen megosztanák véleményüket a Natura 2000-es területeket érintő témákban. A program négy szervezet partnerségében valósult meg, ezek a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Accent Geoökológiai szervezet, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és a Zöld Folyosó Egyesület. A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2016 márciusától vállalta két csíki Natura 2000-es terület gondnokságát: a Csíki-medence két oldalára kiterjedő madárvédelmi területét és a Csíki-havasok Gyimes környéki részét, valamint a Csíki-medence keleti részét magában foglaló élőhelyvédelmi területét. A csütörtöki találkozón a társulás részéről Demeter László biológus beszélt a négy szervezet partnerségéről, az általuk megfogalmazott javaslatokról a medvekérdésben, illetve az ezzel kapcsolatos menedzsment-problémákról.

Többet tehetne az állam

Amint a találkozón elhangzott, Székelyföld sok Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területtel rendelkezik, az említett szervezetek pedig többek között az ezeken a területeken élő védett fajok védelméért felelősek.

Idézet
Ide tartozik például a barnamedve is, és ez egy különleges eset, ugyanis a többi védett fajtól eltérően – amelyek általában ártalmatlanok – a barnamedve okozhat károkat. Az utóbbi időben megnőtt a medvekárok száma, ez azonban nem egy új dolog.

Medvekárok több évtizede vannak dokumentálva, és általában nyáron, illetve kora ősszel nő meg a számuk. Ennek oka, hogy az állatok készülnek a télre, zsírt halmoznak fel. Mostanság azonban azt látjuk, hogy nem csak az említett időszakban, hanem máskor, például jelenleg is sok medvekár keletkezik. Problémát jelent az is, hogy nem ismerjük az állatok pontos számát, ugyanis a használatban levő módszerek nem mindig adnak megbízható adatokat. Romániában sok helyen a vadásztársaságok túlbecsülték a medveállományt a nagyobb kilövési kvóták reményében.

Hirdetés
Idézet
Székelyföldön viszont a vadásztársaságok becslései a valósághoz közelebb állnak. Az biztos, hogy Hargita és Kovászna megyében a legmagasabb az állomány, de nem is ez jelenti a problémát.

Inkább az a kérdés, hogy hány medve okoz kárt – a tanulmányok szerint csak a populáció kis része, kevesebb mint 1 százaléka válik problémás medvévé –, mi vezet ehhez, és hogyan lehet ezt kezelni. Egyelőre úgy látjuk, hogy a medvék okozta károk megelőzésére ki vannak dolgozva hatékony módszerek, de az állam sokkal többet kellene tegyen ezek széles körű alkalmazásáért ” – mutatott rá Demeter.

Demeter László (balról) lehetséges megoldásokat is felvázolt •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Demeter László (balról) lehetséges megoldásokat is felvázolt

Fotó: Gecse Noémi

Nem kérték a tilalmat

A medvékre vonatkozó kilövési tilalom életbe lépéséért a közvélemény, illetve a vadászegyesületek gyakran a természetvédő szervezeteket okolják – vezette fel a megbeszélés másik fontos témáját Demeter. „Amikor tavaly egyik percről a másikra betiltották a medvék vadászatát, óriási felháborodást keltett az intézkedés.

Idézet
A vadásztársaságok úgy értelmezték, hogy ezt a zöldszervezetek érték el, lobbizták ki. Több illetékessel konzultálva azonban kiderült, hogy a természetvédelmi szakmai szervezetek közül senki sem kérte ezt.

A vadásztársaságoknak a medvevadászat volt a fő jövedelmi forrása, ugyanakkor kötelesek nagy területeken biztosítani a vadállomány fennmaradását és őrzését. Ez kiadásokkal jár, és ha átmenet nélkül megvonunk tőlük több ezer eurós bevételi forrást, felborul a rendszer. Románia több szinten sokat kell még dolgozzon, hogy megtalálja az egyensúlyt ebben a kérdésben, és átláthatóbb legyen a a medvére vonatkozó menedzsmentrendszer. Az egyik tipikus példa a medvék okozta károk megtérítésének esete. A megyei környezetvédelmi hivatalok és egyéb illetékes hivatalok képviselői, például állatorvosok megállapítják a kárt, a megyei környezetvédelmi hivatal összeállítja a dokumentációt, és beküldi a környezetvédelmi minisztériumnak. Eddig átlátható a folyamat, ettől kezdve azonban elveszítjük a fonalat.

Idézet
Nem tudjuk, hogy azokból a károkból, amelyek dokumentációja bekerül a minisztériumba, mennyi, milyen mértékben és mikor lesz megtérítve, illetve külön nyomozást igényel az egyes esetek felderítése

– emelte ki Demeter László.

Az etetés az egyik oka

Mint kiderült, a medvék által okozott károkat és ezek megelőzési módjait a térségben Vráncsa, Kovászna és Hargita megyében legalaposabban az URSUS Life elnevezésű projekt vizsgálta. „A projekt egyik zárótanulmánya több oldalon keresztül tárgyalja többek között a károk okait, és ebből az derül ki, hogy

sokkal nagyobb a károk mennyisége Hargita és Kovászna megyében, ennek legfőbb oka pedig az etetés.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Elsősorban a trófeavadászat részeként történt nagymértékű etetés az utóbbi évekig, de ismerős jelenség az is, hogy sok panziótulajdonos és más magánszemélyek, turisták állatszeretetből vagy kíváncsiságból etetik a medvéket, és ezáltal az állatok hozzászoknak az ember jelenlétéhez. Ehhez hozzájárul a helytelen hulladéktárolás is, ami egyes településeken – mint például Brassó és Tusnádfürdő – a településhez vonzza a medvéket. A felelőtlen etetések megszüntetése mellett több egyéb pont van, ahol változtatásra van szükség. Ebből egyik a kártérítések kifizetésének gyorsítása,

Idézet
el kell érni, hogy a kifizetések minél rövidebb idő alatt megtörténjenek, de még fontosabb a megelőző intézkedések állandó finanszírozása. Ilyenek a szakszerűen felállított villanypásztorok, a vegyi elriasztás speciális anyagokkal, illetve esetenként a kilövés

– hangsúlyozta a biológus.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 27., péntek

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése

Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén

A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.

Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén
2026. február 27., péntek

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván

Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván
2026. február 27., péntek

Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel

Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Átalakul a gyergyószentmiklósi lakótelep – de addig is le kell bontani több mint száz garázst

Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.

Átalakul a gyergyószentmiklósi lakótelep – de addig is le kell bontani több mint száz garázst
2026. február 27., péntek

A törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó egyes előírásokat

A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

A törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó egyes előírásokat
2026. február 27., péntek

Másfél millió euróból újul meg a csittszentiványi iskola és környéke

„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.

Másfél millió euróból újul meg a csittszentiványi iskola és környéke
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Újabb adókedvezményeket kapnak a fogyatékkal élők és a régi házak tulajdonosai

A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.

Újabb adókedvezményeket kapnak a fogyatékkal élők és a régi házak tulajdonosai
2026. február 27., péntek

Az Affidea-csoport része lett a csíkszeredai Multimed klinika

Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.

Az Affidea-csoport része lett a csíkszeredai Multimed klinika
2026. február 27., péntek

Műemlék volt – most már csak emlék: összeomlott az újlaki fatemplom

Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.

Műemlék volt – most már csak emlék: összeomlott az újlaki fatemplom
Hirdetés