
A Natura 2000-es területek gondnokai szerint a medvék etetése is a problémák okozója
Fotó: Gecse Noémi
Az európai jelentőségű növény- és állatfajok, illetve élőhelyek fennmaradását szolgáló Natura 2000-es besorolású székelyföldi védett területek gondnokságai tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön Csíkszeredában. A találkozó fő témája a medvekérdés volt.
2017. június 15., 20:062017. június 15., 20:06
2017. június 15., 20:402017. június 15., 20:40
Az utóbbi időszak medveproblémái miatt a térség Natura 2000-es gondnokságai rendszeressé tennék a sajtóval való kommunikációt, ezért egy sajtóprogramot dolgoztak ki, amely által rendszeresen megosztanák véleményüket a Natura 2000-es területeket érintő témákban. A program négy szervezet partnerségében valósult meg, ezek a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Accent Geoökológiai szervezet, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és a Zöld Folyosó Egyesület. A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2016 márciusától vállalta két csíki Natura 2000-es terület gondnokságát: a Csíki-medence két oldalára kiterjedő madárvédelmi területét és a Csíki-havasok Gyimes környéki részét, valamint a Csíki-medence keleti részét magában foglaló élőhelyvédelmi területét. A csütörtöki találkozón a társulás részéről Demeter László biológus beszélt a négy szervezet partnerségéről, az általuk megfogalmazott javaslatokról a medvekérdésben, illetve az ezzel kapcsolatos menedzsment-problémákról.
Amint a találkozón elhangzott, Székelyföld sok Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területtel rendelkezik, az említett szervezetek pedig többek között az ezeken a területeken élő védett fajok védelméért felelősek.
Medvekárok több évtizede vannak dokumentálva, és általában nyáron, illetve kora ősszel nő meg a számuk. Ennek oka, hogy az állatok készülnek a télre, zsírt halmoznak fel. Mostanság azonban azt látjuk, hogy nem csak az említett időszakban, hanem máskor, például jelenleg is sok medvekár keletkezik. Problémát jelent az is, hogy nem ismerjük az állatok pontos számát, ugyanis a használatban levő módszerek nem mindig adnak megbízható adatokat. Romániában sok helyen a vadásztársaságok túlbecsülték a medveállományt a nagyobb kilövési kvóták reményében.
Inkább az a kérdés, hogy hány medve okoz kárt – a tanulmányok szerint csak a populáció kis része, kevesebb mint 1 százaléka válik problémás medvévé –, mi vezet ehhez, és hogyan lehet ezt kezelni. Egyelőre úgy látjuk, hogy a medvék okozta károk megelőzésére ki vannak dolgozva hatékony módszerek, de az állam sokkal többet kellene tegyen ezek széles körű alkalmazásáért ” – mutatott rá Demeter.
Demeter László (balról) lehetséges megoldásokat is felvázolt
Fotó: Gecse Noémi
A medvékre vonatkozó kilövési tilalom életbe lépéséért a közvélemény, illetve a vadászegyesületek gyakran a természetvédő szervezeteket okolják – vezette fel a megbeszélés másik fontos témáját Demeter. „Amikor tavaly egyik percről a másikra betiltották a medvék vadászatát, óriási felháborodást keltett az intézkedés.
A vadásztársaságoknak a medvevadászat volt a fő jövedelmi forrása, ugyanakkor kötelesek nagy területeken biztosítani a vadállomány fennmaradását és őrzését. Ez kiadásokkal jár, és ha átmenet nélkül megvonunk tőlük több ezer eurós bevételi forrást, felborul a rendszer. Románia több szinten sokat kell még dolgozzon, hogy megtalálja az egyensúlyt ebben a kérdésben, és átláthatóbb legyen a a medvére vonatkozó menedzsmentrendszer. Az egyik tipikus példa a medvék okozta károk megtérítésének esete. A megyei környezetvédelmi hivatalok és egyéb illetékes hivatalok képviselői, például állatorvosok megállapítják a kárt, a megyei környezetvédelmi hivatal összeállítja a dokumentációt, és beküldi a környezetvédelmi minisztériumnak. Eddig átlátható a folyamat, ettől kezdve azonban elveszítjük a fonalat.
– emelte ki Demeter László.
Mint kiderült, a medvék által okozott károkat és ezek megelőzési módjait a térségben Vráncsa, Kovászna és Hargita megyében legalaposabban az URSUS Life elnevezésű projekt vizsgálta. „A projekt egyik zárótanulmánya több oldalon keresztül tárgyalja többek között a károk okait, és ebből az derül ki, hogy
Fotó: Gecse Noémi
Elsősorban a trófeavadászat részeként történt nagymértékű etetés az utóbbi évekig, de ismerős jelenség az is, hogy sok panziótulajdonos és más magánszemélyek, turisták állatszeretetből vagy kíváncsiságból etetik a medvéket, és ezáltal az állatok hozzászoknak az ember jelenlétéhez. Ehhez hozzájárul a helytelen hulladéktárolás is, ami egyes településeken – mint például Brassó és Tusnádfürdő – a településhez vonzza a medvéket. A felelőtlen etetések megszüntetése mellett több egyéb pont van, ahol változtatásra van szükség. Ebből egyik a kártérítések kifizetésének gyorsítása,
– hangsúlyozta a biológus.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
Pósfai Gábort, a Tisza Párt operatív vezetőjét a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont, a Tisza Párt jogi vezetőjét pedig az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
szóljon hozzá!