Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:58

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó

22:35

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk

21:29

A kupameccs után a rájátszásban is öttel verte a dévaiakat a Marosvásárhelyi VSK

20:51

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel

Sokan már lefeküdni készültek vasárnap este, amikor rengett a föld

Felborult és a kerekeire fordult vissza a frontális ütközés után az autó – térfigyelő kamera rögzítette a szejkei balesetet

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Bukarestbe érkezett Volodimir Zelenszkij, elsőként az államfő fogadta – videóval

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Megdolgoztatja a rendszert a viselkedészavarral küzdő diák, de ugyanolyan joga van a tanuláshoz, mint társainak

Kilőttek az olajárak hétfő reggelre, öt terv van a román asztalon, hogy ne érjük el literenként a 10 lejt

Kiégett egy autó az országúton Csíkszereda Udvarhely felőli bejáratánál – frissítve

A Hargita megyei természetvédők is megszólaltak a medveügyben

A Natura 2000-es területek gondnokai szerint a medvék etetése is a problémák okozója

Fotó: Gecse Noémi

Az európai jelentőségű növény- és állatfajok, illetve élőhelyek fennmaradását szolgáló Natura 2000-es besorolású székelyföldi védett területek gondnokságai tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön Csíkszeredában. A találkozó fő témája a medvekérdés volt.

Iszlai Katalin

2017. június 15., 20:062017. június 15., 20:06

2017. június 15., 20:402017. június 15., 20:40

Az utóbbi időszak medveproblémái miatt a térség Natura 2000-es gondnokságai rendszeressé tennék a sajtóval való kommunikációt, ezért egy sajtóprogramot dolgoztak ki, amely által rendszeresen megosztanák véleményüket a Natura 2000-es területeket érintő témákban. A program négy szervezet partnerségében valósult meg, ezek a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Accent Geoökológiai szervezet, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és a Zöld Folyosó Egyesület. A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2016 márciusától vállalta két csíki Natura 2000-es terület gondnokságát: a Csíki-medence két oldalára kiterjedő madárvédelmi területét és a Csíki-havasok Gyimes környéki részét, valamint a Csíki-medence keleti részét magában foglaló élőhelyvédelmi területét. A csütörtöki találkozón a társulás részéről Demeter László biológus beszélt a négy szervezet partnerségéről, az általuk megfogalmazott javaslatokról a medvekérdésben, illetve az ezzel kapcsolatos menedzsment-problémákról.

Többet tehetne az állam

Amint a találkozón elhangzott, Székelyföld sok Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területtel rendelkezik, az említett szervezetek pedig többek között az ezeken a területeken élő védett fajok védelméért felelősek.

Ide tartozik például a barnamedve is, és ez egy különleges eset, ugyanis a többi védett fajtól eltérően – amelyek általában ártalmatlanok – a barnamedve okozhat károkat. Az utóbbi időben megnőtt a medvekárok száma, ez azonban nem egy új dolog.

Medvekárok több évtizede vannak dokumentálva, és általában nyáron, illetve kora ősszel nő meg a számuk. Ennek oka, hogy az állatok készülnek a télre, zsírt halmoznak fel. Mostanság azonban azt látjuk, hogy nem csak az említett időszakban, hanem máskor, például jelenleg is sok medvekár keletkezik. Problémát jelent az is, hogy nem ismerjük az állatok pontos számát, ugyanis a használatban levő módszerek nem mindig adnak megbízható adatokat. Romániában sok helyen a vadásztársaságok túlbecsülték a medveállományt a nagyobb kilövési kvóták reményében.

Székelyföldön viszont a vadásztársaságok becslései a valósághoz közelebb állnak. Az biztos, hogy Hargita és Kovászna megyében a legmagasabb az állomány, de nem is ez jelenti a problémát.

Inkább az a kérdés, hogy hány medve okoz kárt – a tanulmányok szerint csak a populáció kis része, kevesebb mint 1 százaléka válik problémás medvévé –, mi vezet ehhez, és hogyan lehet ezt kezelni. Egyelőre úgy látjuk, hogy a medvék okozta károk megelőzésére ki vannak dolgozva hatékony módszerek, de az állam sokkal többet kellene tegyen ezek széles körű alkalmazásáért ” – mutatott rá Demeter.

Demeter László (balról) lehetséges megoldásokat is felvázolt

Fotó: Gecse Noémi

Nem kérték a tilalmat

A medvékre vonatkozó kilövési tilalom életbe lépéséért a közvélemény, illetve a vadászegyesületek gyakran a természetvédő szervezeteket okolják – vezette fel a megbeszélés másik fontos témáját Demeter. „Amikor tavaly egyik percről a másikra betiltották a medvék vadászatát, óriási felháborodást keltett az intézkedés.

A vadásztársaságok úgy értelmezték, hogy ezt a zöldszervezetek érték el, lobbizták ki. Több illetékessel konzultálva azonban kiderült, hogy a természetvédelmi szakmai szervezetek közül senki sem kérte ezt.

A vadásztársaságoknak a medvevadászat volt a fő jövedelmi forrása, ugyanakkor kötelesek nagy területeken biztosítani a vadállomány fennmaradását és őrzését. Ez kiadásokkal jár, és ha átmenet nélkül megvonunk tőlük több ezer eurós bevételi forrást, felborul a rendszer. Románia több szinten sokat kell még dolgozzon, hogy megtalálja az egyensúlyt ebben a kérdésben, és átláthatóbb legyen a a medvére vonatkozó menedzsmentrendszer. Az egyik tipikus példa a medvék okozta károk megtérítésének esete. A megyei környezetvédelmi hivatalok és egyéb illetékes hivatalok képviselői, például állatorvosok megállapítják a kárt, a megyei környezetvédelmi hivatal összeállítja a dokumentációt, és beküldi a környezetvédelmi minisztériumnak. Eddig átlátható a folyamat, ettől kezdve azonban elveszítjük a fonalat.

Nem tudjuk, hogy azokból a károkból, amelyek dokumentációja bekerül a minisztériumba, mennyi, milyen mértékben és mikor lesz megtérítve, illetve külön nyomozást igényel az egyes esetek felderítése

– emelte ki Demeter László.

Az etetés az egyik oka

Mint kiderült, a medvék által okozott károkat és ezek megelőzési módjait a térségben Vráncsa, Kovászna és Hargita megyében legalaposabban az URSUS Life elnevezésű projekt vizsgálta. „A projekt egyik zárótanulmánya több oldalon keresztül tárgyalja többek között a károk okait, és ebből az derül ki, hogy

sokkal nagyobb a károk mennyisége Hargita és Kovászna megyében, ennek legfőbb oka pedig az etetés.

Fotó: Gecse Noémi

Elsősorban a trófeavadászat részeként történt nagymértékű etetés az utóbbi évekig, de ismerős jelenség az is, hogy sok panziótulajdonos és más magánszemélyek, turisták állatszeretetből vagy kíváncsiságból etetik a medvéket, és ezáltal az állatok hozzászoknak az ember jelenlétéhez. Ehhez hozzájárul a helytelen hulladéktárolás is, ami egyes településeken – mint például Brassó és Tusnádfürdő – a településhez vonzza a medvéket. A felelőtlen etetések megszüntetése mellett több egyéb pont van, ahol változtatásra van szükség. Ebből egyik a kártérítések kifizetésének gyorsítása,

el kell érni, hogy a kifizetések minél rövidebb idő alatt megtörténjenek, de még fontosabb a megelőző intézkedések állandó finanszírozása. Ilyenek a szakszerűen felállított villanypásztorok, a vegyi elriasztás speciális anyagokkal, illetve esetenként a kilövés

– hangsúlyozta a biológus.