
A Natura 2000-es területek gondnokai szerint a medvék etetése is a problémák okozója
Fotó: Gecse Noémi
Az európai jelentőségű növény- és állatfajok, illetve élőhelyek fennmaradását szolgáló Natura 2000-es besorolású székelyföldi védett területek gondnokságai tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön Csíkszeredában. A találkozó fő témája a medvekérdés volt.
2017. június 15., 20:062017. június 15., 20:06
2017. június 15., 20:402017. június 15., 20:40
Az utóbbi időszak medveproblémái miatt a térség Natura 2000-es gondnokságai rendszeressé tennék a sajtóval való kommunikációt, ezért egy sajtóprogramot dolgoztak ki, amely által rendszeresen megosztanák véleményüket a Natura 2000-es területeket érintő témákban. A program négy szervezet partnerségében valósult meg, ezek a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Accent Geoökológiai szervezet, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és a Zöld Folyosó Egyesület. A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2016 márciusától vállalta két csíki Natura 2000-es terület gondnokságát: a Csíki-medence két oldalára kiterjedő madárvédelmi területét és a Csíki-havasok Gyimes környéki részét, valamint a Csíki-medence keleti részét magában foglaló élőhelyvédelmi területét. A csütörtöki találkozón a társulás részéről Demeter László biológus beszélt a négy szervezet partnerségéről, az általuk megfogalmazott javaslatokról a medvekérdésben, illetve az ezzel kapcsolatos menedzsment-problémákról.
Amint a találkozón elhangzott, Székelyföld sok Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területtel rendelkezik, az említett szervezetek pedig többek között az ezeken a területeken élő védett fajok védelméért felelősek.
Medvekárok több évtizede vannak dokumentálva, és általában nyáron, illetve kora ősszel nő meg a számuk. Ennek oka, hogy az állatok készülnek a télre, zsírt halmoznak fel. Mostanság azonban azt látjuk, hogy nem csak az említett időszakban, hanem máskor, például jelenleg is sok medvekár keletkezik. Problémát jelent az is, hogy nem ismerjük az állatok pontos számát, ugyanis a használatban levő módszerek nem mindig adnak megbízható adatokat. Romániában sok helyen a vadásztársaságok túlbecsülték a medveállományt a nagyobb kilövési kvóták reményében.
Inkább az a kérdés, hogy hány medve okoz kárt – a tanulmányok szerint csak a populáció kis része, kevesebb mint 1 százaléka válik problémás medvévé –, mi vezet ehhez, és hogyan lehet ezt kezelni. Egyelőre úgy látjuk, hogy a medvék okozta károk megelőzésére ki vannak dolgozva hatékony módszerek, de az állam sokkal többet kellene tegyen ezek széles körű alkalmazásáért ” – mutatott rá Demeter.
Demeter László (balról) lehetséges megoldásokat is felvázolt
Fotó: Gecse Noémi
A medvékre vonatkozó kilövési tilalom életbe lépéséért a közvélemény, illetve a vadászegyesületek gyakran a természetvédő szervezeteket okolják – vezette fel a megbeszélés másik fontos témáját Demeter. „Amikor tavaly egyik percről a másikra betiltották a medvék vadászatát, óriási felháborodást keltett az intézkedés.
A vadásztársaságoknak a medvevadászat volt a fő jövedelmi forrása, ugyanakkor kötelesek nagy területeken biztosítani a vadállomány fennmaradását és őrzését. Ez kiadásokkal jár, és ha átmenet nélkül megvonunk tőlük több ezer eurós bevételi forrást, felborul a rendszer. Románia több szinten sokat kell még dolgozzon, hogy megtalálja az egyensúlyt ebben a kérdésben, és átláthatóbb legyen a a medvére vonatkozó menedzsmentrendszer. Az egyik tipikus példa a medvék okozta károk megtérítésének esete. A megyei környezetvédelmi hivatalok és egyéb illetékes hivatalok képviselői, például állatorvosok megállapítják a kárt, a megyei környezetvédelmi hivatal összeállítja a dokumentációt, és beküldi a környezetvédelmi minisztériumnak. Eddig átlátható a folyamat, ettől kezdve azonban elveszítjük a fonalat.
– emelte ki Demeter László.
Mint kiderült, a medvék által okozott károkat és ezek megelőzési módjait a térségben Vráncsa, Kovászna és Hargita megyében legalaposabban az URSUS Life elnevezésű projekt vizsgálta. „A projekt egyik zárótanulmánya több oldalon keresztül tárgyalja többek között a károk okait, és ebből az derül ki, hogy
Fotó: Gecse Noémi
Elsősorban a trófeavadászat részeként történt nagymértékű etetés az utóbbi évekig, de ismerős jelenség az is, hogy sok panziótulajdonos és más magánszemélyek, turisták állatszeretetből vagy kíváncsiságból etetik a medvéket, és ezáltal az állatok hozzászoknak az ember jelenlétéhez. Ehhez hozzájárul a helytelen hulladéktárolás is, ami egyes településeken – mint például Brassó és Tusnádfürdő – a településhez vonzza a medvéket. A felelőtlen etetések megszüntetése mellett több egyéb pont van, ahol változtatásra van szükség. Ebből egyik a kártérítések kifizetésének gyorsítása,
– hangsúlyozta a biológus.
Nagy daru jelzi Marosvásárhelyen, hol épül a megyeszékely első mélygarázsa. A daruhoz hatalmas kotrókanál van rögzítve, ezzel ássák a földet, készítik a helyet a támfalaknak. Soós Zoltán polgármesterrel szemrevételeztük a munkatelepet.
Románia csak abban az esetben képviselteti magát Washingtonban a Béketanács február 19-i alakuló ülésén, ha a chartát alá nem író országok is részt vehetnek – közölték szerdán politikai források. Tájékoztatásuk szerint Románia elhalasztja a csatlakozást.
A hálózatüzemeltető megkezdte a gáz elzárását azokban a háztartásokban, amelyek nem rendelkeznek gázérzékelővel, és felszólításra sem pótolták azt. Más okok is vannak, amelyek gázelzáráshoz vezethetnek. A fogyasztók megrohamozták a szakcégeket.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!