
A Natura 2000-es területek gondnokai szerint a medvék etetése is a problémák okozója
Fotó: Gecse Noémi
Az európai jelentőségű növény- és állatfajok, illetve élőhelyek fennmaradását szolgáló Natura 2000-es besorolású székelyföldi védett területek gondnokságai tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön Csíkszeredában. A találkozó fő témája a medvekérdés volt.
2017. június 15., 20:062017. június 15., 20:06
2017. június 15., 20:402017. június 15., 20:40
Az utóbbi időszak medveproblémái miatt a térség Natura 2000-es gondnokságai rendszeressé tennék a sajtóval való kommunikációt, ezért egy sajtóprogramot dolgoztak ki, amely által rendszeresen megosztanák véleményüket a Natura 2000-es területeket érintő témákban. A program négy szervezet partnerségében valósult meg, ezek a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Accent Geoökológiai szervezet, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és a Zöld Folyosó Egyesület. A Pogány-havas Kistérségi Társulás 2016 márciusától vállalta két csíki Natura 2000-es terület gondnokságát: a Csíki-medence két oldalára kiterjedő madárvédelmi területét és a Csíki-havasok Gyimes környéki részét, valamint a Csíki-medence keleti részét magában foglaló élőhelyvédelmi területét. A csütörtöki találkozón a társulás részéről Demeter László biológus beszélt a négy szervezet partnerségéről, az általuk megfogalmazott javaslatokról a medvekérdésben, illetve az ezzel kapcsolatos menedzsment-problémákról.
Amint a találkozón elhangzott, Székelyföld sok Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területtel rendelkezik, az említett szervezetek pedig többek között az ezeken a területeken élő védett fajok védelméért felelősek.
Medvekárok több évtizede vannak dokumentálva, és általában nyáron, illetve kora ősszel nő meg a számuk. Ennek oka, hogy az állatok készülnek a télre, zsírt halmoznak fel. Mostanság azonban azt látjuk, hogy nem csak az említett időszakban, hanem máskor, például jelenleg is sok medvekár keletkezik. Problémát jelent az is, hogy nem ismerjük az állatok pontos számát, ugyanis a használatban levő módszerek nem mindig adnak megbízható adatokat. Romániában sok helyen a vadásztársaságok túlbecsülték a medveállományt a nagyobb kilövési kvóták reményében.
Inkább az a kérdés, hogy hány medve okoz kárt – a tanulmányok szerint csak a populáció kis része, kevesebb mint 1 százaléka válik problémás medvévé –, mi vezet ehhez, és hogyan lehet ezt kezelni. Egyelőre úgy látjuk, hogy a medvék okozta károk megelőzésére ki vannak dolgozva hatékony módszerek, de az állam sokkal többet kellene tegyen ezek széles körű alkalmazásáért ” – mutatott rá Demeter.
Demeter László (balról) lehetséges megoldásokat is felvázolt
Fotó: Gecse Noémi
A medvékre vonatkozó kilövési tilalom életbe lépéséért a közvélemény, illetve a vadászegyesületek gyakran a természetvédő szervezeteket okolják – vezette fel a megbeszélés másik fontos témáját Demeter. „Amikor tavaly egyik percről a másikra betiltották a medvék vadászatát, óriási felháborodást keltett az intézkedés.
A vadásztársaságoknak a medvevadászat volt a fő jövedelmi forrása, ugyanakkor kötelesek nagy területeken biztosítani a vadállomány fennmaradását és őrzését. Ez kiadásokkal jár, és ha átmenet nélkül megvonunk tőlük több ezer eurós bevételi forrást, felborul a rendszer. Románia több szinten sokat kell még dolgozzon, hogy megtalálja az egyensúlyt ebben a kérdésben, és átláthatóbb legyen a a medvére vonatkozó menedzsmentrendszer. Az egyik tipikus példa a medvék okozta károk megtérítésének esete. A megyei környezetvédelmi hivatalok és egyéb illetékes hivatalok képviselői, például állatorvosok megállapítják a kárt, a megyei környezetvédelmi hivatal összeállítja a dokumentációt, és beküldi a környezetvédelmi minisztériumnak. Eddig átlátható a folyamat, ettől kezdve azonban elveszítjük a fonalat.
– emelte ki Demeter László.
Mint kiderült, a medvék által okozott károkat és ezek megelőzési módjait a térségben Vráncsa, Kovászna és Hargita megyében legalaposabban az URSUS Life elnevezésű projekt vizsgálta. „A projekt egyik zárótanulmánya több oldalon keresztül tárgyalja többek között a károk okait, és ebből az derül ki, hogy
Fotó: Gecse Noémi
Elsősorban a trófeavadászat részeként történt nagymértékű etetés az utóbbi évekig, de ismerős jelenség az is, hogy sok panziótulajdonos és más magánszemélyek, turisták állatszeretetből vagy kíváncsiságból etetik a medvéket, és ezáltal az állatok hozzászoknak az ember jelenlétéhez. Ehhez hozzájárul a helytelen hulladéktárolás is, ami egyes településeken – mint például Brassó és Tusnádfürdő – a településhez vonzza a medvéket. A felelőtlen etetések megszüntetése mellett több egyéb pont van, ahol változtatásra van szükség. Ebből egyik a kártérítések kifizetésének gyorsítása,
– hangsúlyozta a biológus.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd.
Szomszédjához besurranó tolvajok miatt riasztotta a rendőrséget november 20-án egy sepsiszentgyörgyi férfi. Az eset végül szerencsésen zárult: a besurranókat, két fiatal lányt, lefülelték, a lakásból sem hiányzott semmi.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Nicușor Dan államelnök „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére lezuhanó drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformáló kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait.
Elfogadta a parlament az Oroszország elleni szankciók megsértésének vagy kijátszásának büntetését szigorító törvénytervezetet – közölte szerdán Oana Țoiu külügyminiszter.
A szenátus és a képviselőház szerdai együttes ülésén elfogadta a 2025–2030 közötti időszakra szóló nemzetvédelmi stratégiát jóváhagyó határozatot. A dokumentumot Nicușor Dan államfő ismertette a plénum előtt.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán két újabb szerződést írt alá összesen közel 6 milliárd lej értékben további 47 kilométer autópálya megtervezésére és kivitelezésére.
A gyanú szerint nagy kockázatú drogokat és pszichoaktív szereket juttattak be egy Brassó megyei börtönbe, a hatóságok több helyszínen tartottak házkutatást szerdán.
szóljon hozzá!