Összesen negyven, különböző gyümölcsökből készült és több településekről érkező pálinkát kóstolt meg hétvégén a négytagú zsűri az Oroszhegyi Szilvanapok részeként tartott mustrán – nyilatkozta lapunknak Somogyi Csaba, az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagja, aki a zsűrizésben is részt vett. A beküldött minták a gazda nevét nem, csupán a gyártási évet, az alkoholfokot és a felhasznált gyümölcs nevét tartalmazták, hogy igazságos legyen a verseny.

Egyre több a jó pálinka

„Négy-öt éve járunk már a rendezvényre bíráskodni és azt tapasztaltuk, hogy egyre jobb termékeket kóstolhatunk meg, fejlődik a térség és a főzdék is” – osztotta meg velünk Somogyi. Egyre érdekesebb gyümölcsökből készült pálinkákat ízlelhet meg a zsűri, idén például a helyi jellegzetességek mellett a muskotály szőlő- és a birsalma-párlatokat emelték ki kuriózumként, de az ágyaspálinkák is különlegesek voltak. „Egyebek mellett keressük a héjkaraktert, a magkarakter; összességében magát a gyümölcsöt. Minden gyümölcs más, ráadásul az adott év időjárási viszonyai is befolyásolják azok minőségét. Idei, de más évekből származó főzetekkel is találkoztunk” – fogalmazott a szakember.

Bronz (14-15 pont), ezüst (15-17 pont) és aranyminősítéseket (18-20 pont) osztottak ki, mindemellett az esemény pálinkáját is kiválasztották. Utóbbit a Gastro Drink Kft. nyerte el, Muscat Ottonel szőlőből készült párlatával.

A megmérettetés során egyébként találkoztak trükkökkel is, amikor például egy hibás párlat el volt fedve az ágyazással, ám ha az kiderült, akkor az pontlevonással járt. „Ha nem voltak megfelelőek a gyümölcsök, akkor többen próbálkoznak azzal, hogy hordóban érlelik, esetleg aszalványra öntik a pálinkát, amit kisebb nagyobb sikerrel tudnak alkalmazni, de nem mindig lesz jó a vége” – közölte a zsűritag. Somogyi szerint a hasonló rendezvények lényege az, hogy magasabb szintre emeljék a pálinkakultúrát, azaz, hogy „tartsuk meg a hagyományokat, ugyanakkor a megfelelő technológiákat alkalmazzuk a készítésnél”. A gazdák itt összehasonlíthatják, megkóstolhatják egymás termékeit és világosan kitűnhet, hogy miért kapott mondjuk egyik termék nagyobb értékelést a másiknál.

Az oroszhegyi szilváról

Noha a hideg és az aszály is megtizedelte a szilvatermést Oroszhegyen, szerencsére a gyümölcsök – amelyek korábban meglehetősen aprók voltak – minősége jelentősen javult az utóbbi időszakban tapasztalt esőzéseknek köszönhetően – nyilatkozta lapunknak Pál-Székely Sándor, az esemény főszervezője. Tovább boncolgatva a témát Kovács Árpád művészettörténés, a község menedzsere elmondta, Oroszhegyen az úgynevezett horgasmagú szilva legjellemzőbb, ami egy félig vadnak mondható fajta. A fajta oroszhegyi termesztéséről sajnos csak az 1650-es évektől maradtak fenn feljegyzések, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy korábban ne lettek volna ilyen szilvafák a településen – jegyezte meg. Egy nagyon ízletes, közkedvelt és népszerű szilvafáról van szó, amely lényegesen jobban dacol az időjárási viszonyokkal, illetve a kártevőkkel társainál.

Érdemes azt is tudni, hogy pálinkakészítés szempontjából is előnyös tulajdonságai vannak a különböző fajtájú szilváknak, hiszen például az sem túl nagy gond, ha megszokott hat-nyolc hétnél tovább elhúzódik a cefrézés. Mindemellett figyelni kell arra, hogy fogyasztása előtt érdemes pihentetni a friss párlatot. Ezt nemesítési időszaknak hívjuk.