Fotó: Létai Tibor
Szőcs János történész, muzeológus a Gyimesek történelméről tartott előadást hétvégén Csíkszeredában. A városháza díszterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.
2012. január 29., 13:022012. január 29., 13:02
2012. január 30., 12:362012. január 30., 12:36
A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű programsorozat keretében megtartott előadáson Szőcs János a Gyimesekhez kapcsolódó történelmi eseményeket elevenítette fel, a völgyek, patakok benépesülésének folyamatait, a Moldva felől érkező magyar népcsoport, a csángók által. A történész, említést tett a tatárbetörésekről, a kuruc-labanc háborúkról, a törökellenes küzdelmekről, amik mind hozzájárultak a vidék sajátos kultúrájának kialakulásához.
Szőcs kifejtette, hogy kutatásai szerint a csángó nevet a 17. században kaphatta ez az „ide-oda járó népcsoport”. Maga a Gyimes szó a régi magyar gím szóból ered. A Gyimesek lakói nagyrészt moldvai magyar eredetűek. Őseiket Nagy Lajos király idején telepítették – nagyobb részt az erdélyi Mezőségről a Szeret-völgyébe, mivel akkoriban addig tartott a Magyar Királyság. Téveszmének nevezte, hogy a madéfalvi veszedelemkor a menekülő székelység a Gyimesekben talált volna menedékre. Szőcs szerint az akkor menekülésre kényszerülők meg sem álltak Moldva belsejéig. Az előadó említést tett az 1934-es gyimesbükki és középloki megmozdulásról, amelynek szociális és gazdasági okai mellett nemzetiségi indíttatása is volt, ugyanis a magyar iskolákat románosították, sok csángó pedig nem volt hajlandó ezekbe adni gyermekét.
Az előadás végén Tankó Gyula tanár szólt röviden a gyimesi népzenéről, szokásokról. Megjegyezte, mivel a vidék zárt, ezért sok minden fennmaradt, ami például Csíkban már rég eltűnt.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
szóljon hozzá!