Fotó: Létai Tibor
Szőcs János történész, muzeológus a Gyimesek történelméről tartott előadást hétvégén Csíkszeredában. A városháza díszterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.
2012. január 29., 13:022012. január 29., 13:02
2012. január 30., 12:362012. január 30., 12:36
A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű programsorozat keretében megtartott előadáson Szőcs János a Gyimesekhez kapcsolódó történelmi eseményeket elevenítette fel, a völgyek, patakok benépesülésének folyamatait, a Moldva felől érkező magyar népcsoport, a csángók által. A történész, említést tett a tatárbetörésekről, a kuruc-labanc háborúkról, a törökellenes küzdelmekről, amik mind hozzájárultak a vidék sajátos kultúrájának kialakulásához.
Szőcs kifejtette, hogy kutatásai szerint a csángó nevet a 17. században kaphatta ez az „ide-oda járó népcsoport”. Maga a Gyimes szó a régi magyar gím szóból ered. A Gyimesek lakói nagyrészt moldvai magyar eredetűek. Őseiket Nagy Lajos király idején telepítették – nagyobb részt az erdélyi Mezőségről a Szeret-völgyébe, mivel akkoriban addig tartott a Magyar Királyság. Téveszmének nevezte, hogy a madéfalvi veszedelemkor a menekülő székelység a Gyimesekben talált volna menedékre. Szőcs szerint az akkor menekülésre kényszerülők meg sem álltak Moldva belsejéig. Az előadó említést tett az 1934-es gyimesbükki és középloki megmozdulásról, amelynek szociális és gazdasági okai mellett nemzetiségi indíttatása is volt, ugyanis a magyar iskolákat románosították, sok csángó pedig nem volt hajlandó ezekbe adni gyermekét.
Az előadás végén Tankó Gyula tanár szólt röviden a gyimesi népzenéről, szokásokról. Megjegyezte, mivel a vidék zárt, ezért sok minden fennmaradt, ami például Csíkban már rég eltűnt.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!