
Fotó: Létai Tibor
Szőcs János történész, muzeológus a Gyimesek történelméről tartott előadást hétvégén Csíkszeredában. A városháza díszterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.
2012. január 29., 13:022012. január 29., 13:02
2012. január 30., 12:362012. január 30., 12:36
A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű programsorozat keretében megtartott előadáson Szőcs János a Gyimesekhez kapcsolódó történelmi eseményeket elevenítette fel, a völgyek, patakok benépesülésének folyamatait, a Moldva felől érkező magyar népcsoport, a csángók által. A történész, említést tett a tatárbetörésekről, a kuruc-labanc háborúkról, a törökellenes küzdelmekről, amik mind hozzájárultak a vidék sajátos kultúrájának kialakulásához.
Szőcs kifejtette, hogy kutatásai szerint a csángó nevet a 17. században kaphatta ez az „ide-oda járó népcsoport”. Maga a Gyimes szó a régi magyar gím szóból ered. A Gyimesek lakói nagyrészt moldvai magyar eredetűek. Őseiket Nagy Lajos király idején telepítették – nagyobb részt az erdélyi Mezőségről a Szeret-völgyébe, mivel akkoriban addig tartott a Magyar Királyság. Téveszmének nevezte, hogy a madéfalvi veszedelemkor a menekülő székelység a Gyimesekben talált volna menedékre. Szőcs szerint az akkor menekülésre kényszerülők meg sem álltak Moldva belsejéig. Az előadó említést tett az 1934-es gyimesbükki és középloki megmozdulásról, amelynek szociális és gazdasági okai mellett nemzetiségi indíttatása is volt, ugyanis a magyar iskolákat románosították, sok csángó pedig nem volt hajlandó ezekbe adni gyermekét.
Az előadás végén Tankó Gyula tanár szólt röviden a gyimesi népzenéről, szokásokról. Megjegyezte, mivel a vidék zárt, ezért sok minden fennmaradt, ami például Csíkban már rég eltűnt.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.
Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.
Balánbányán és Csíkszeredában is elkaptak egy-egy ittas sofőrt a hatóságok a péntek este és szombat hajnal közötti időszakban – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kétsávos körforgalom kiépítését tervezik a csíkszeredai Brassói út és a Zöld Péter utca kereszteződésében, a forgalom enyhítésére. A munkálat értéke 5,6 millió lej lenne, amelynek finanszírozásához külső forrást keres a város.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Újból iható a csíksomlyói borvíz az elvégzett laborvizsgálatok alapján – jelentette be Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere közösségi oldalán.
szóljon hozzá!