A Gyilkos-tó körüli gazdasági visszaélések Gyergyószentmiklós Városi Tanácsának napirendjén is szerepeltek. A visszaéléseket és tarthatatlan állapotokat leleplező városi tanácsosok (Antal Szabolcs, Bajkó László, Elekes István és Keresztes Zsombor) 2020 februárjában készítettek egy jelentést, amelyben kimerítő részletességgel tárták föl a gátlástalan lopást és a felelőtlen gyakorlatot.

Ezek után nem is csoda, hogy közel két év alatt sem történt semmilyen előrelépés, vagy felelősségre vonás.

De lássuk a legfontosabb tényeket!

A több mint négy hektárnyi területet kezelő Monturist cégnek furcsamód minimális a profitja, bevételeiből lényegében csak saját adminisztrációjának fenntartására futja (lásd még ide kattintva), miközben ezen a területen 27 bérlő, köztük számos vendéglő, kisbolt, és a csónakázást szervező cég, a Viridis Kft. is nyereségesen működik.

A csónakázást szervező Viridis Kft., a Monturisttal kötött, 23 évre (!) szóló szerződése értelmében 300 négyzetméternyi tóparti területet bérel, szimbolikus áron, 2026-ig. A szerződés kizárólag a szárazföldre vonatkozik, a víztükör a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park kezelésében van, amely a profit kivitele és a fizetési kötelezettségek elmulasztása miatt megtiltotta a Viridis Kft.-nek, hogy jelen feltételek mellett a stéget használja és csónakokat üzemeltessen a tavon.

A miniszteri rendelettel támogatott felszólításnak furcsamód semmilyen hatóság nem szerzett érvényt, a Viridis Kft. továbbra is üzemelteti a csónakjait, a busás bevételt elnyeli, a kiszabott bírságokat megfellebbezte, magyarán

Mi több, a környezetőrség a nemzeti parkot büntette meg a Viridis Kft.-nek küldött felszólítás miatt, ami abszurdum, mert ez nem egy környezetvédelmi probléma, és mint ilyen, nem tartozik a környezetőrség hatáskörébe (a dokumentáció a nemzeti park igazgatóságán megtekinthető).

A nemzeti park igazgatója, Hegyi Barna szerint

Múlt időben, mert lassan két éve egy vasat sem kapnak. A profit a kft. tulajdonosi köréhez (lásd ide kattinva) kerül.

A fentebbiekről a város jelenlegi polgármesterével is volt alkalmam eszmét cseréni. Amikor arról kérdeztem, hogy miért hagyják egy magáncégnél, a Viridis Kft.-nél a tó környékének fő bevételét, a csónakázás profitját, azt mondta hogy a Viridis vezetője két órán át tárgyalt vele, és nagylelkűen felajánlott húszezer eurót a város részére.

Ezek után felhívtam a figyelmét arra, hogy ez a hozzáállás kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát: a Gyilkos-tó a Székelyföld, a magyar nyelvterület, sőt Európa egyik kincse, és nem a Viridis Kft. könnyű prédája. A profitot ugyanis távolról sem a cég hozzáadott értéke, hanem a Gyilkos-tó vonzereje generálja. Csergő Tibor életszerűtlen magyarázatot adott arra is, hogy miért nem számolták fel a Monturist céget, melynek közgyűlése 2020-ban a felszámolás mellett döntött. Furcsamód a cég megmaradt, és a polgármester autókereskedő komája, Török Csaba lett az új, fizetett ügyvezetője.

A helyzetről két volt polgármester véleményét is kikértem.

Pál Árpád (a város polgármestere 1998 és 2004 között) közölte, hogy a 90-es évek elején egy félresikerült rablóprivatizáció zajlott a tó körül. A 2000-es évek elején, az ő vezetésével készítették el az „SOS Lacul Rosu” című tanulmányt, amely a későbbi pályázatok és fejlesztések alapjául szolgált volna. Ezek legtöbbje azóta sem valósult meg. A csónakázást eleinte a gyergyószentmiklósi önkormányzat intézte, majd a Naturland Alapítványt bízták meg a csónakázás üzemeltetésével és a tó körüli terület karbantartásával, üzemeltetésével. Ez akkor jó választásnak tűnt, hiszen

A csónakázás végül a Viridis Kft.-nél kötött ki, amelyet a Naturland Alapítvány csapata hozott létre.

A Székelyhon portál 2012-es cikke a következőképpen írja le az eseményeket: 2004 júniusában (a helyhatósági választások idején) Pál Árpád akkori polgármester aláírt egy olyan dokumentumot, amely húsz évre hosszabbította meg a csónakáztatás átadását a Viridis számára. A választások után az új polgármester, Pap József számos alkalommal nyilvánosan vitatta ennek a módosításnak a jogosságát, és pert is indított ennek semmissé tételére. [...]

Mezei János (a város polgármestere 2008 és 2015 között) elmondta, hogy vezetésével átfogó koncepciót dolgoztak ki a Gyilkos-tó környékének fejlesztésére, amely magába foglalta a szennyvizek elvezetését, a teljes területrendezést és a csónakázás közösségi kézbe vételét.

Mezeinek le kellett mondania. A polgármester eltávolítása után a rendcsinálás elmaradt, a fejlesztések mind leálltak, még a szennyvízcsatorna elkezdett építése sem fejeződött be. Habár Mezeit 2018-ban első fokon felmentette a Hargita Megyei Törvényszék, a másodfokon eljáró Marosvásárhelyi Táblabíróság visszaküldte az ügyet első fokra, és 2019 óta (!) a perben nem történt fejlemény.

E cikk írásakor Nagy Attila, a Viridis Kft. menedzsere is fölhívott, és arra is hajlandó lett volna, hogy Kolozsvárra jöjjön tárgyalni velem, amit nyilván elutasítottam. Elmondása szerint

Azt is elmondta, hogy a tó körül számos más befektetést eszközöltek, de ezek nem mindig láthatóak. Azt állította továbbá, hogy minden illetékes szervnek annyi pénzt adtak, amennyit csak kértek, de ezt nem fordították az üdülőtelep céljaira. Példaképpen egy kétszázmillió régi lejes (kb. 20 000 RON-nak felel meg) adományt említett, amelyet a parkoló felújítására szántak (11/28.06.2005 átutalási szelvény),

Azt is hozzátette, hogy ők rendeztek be egy irodát a telepen szolgáló rendfenntartó szervek számára, de nem emlékezett arra, hogy konkrét összeget ajánlott volna a városnak.

Megjegyezném, hogy jelentősebb turisztikai fejlesztés a tó környékén az elmúlt húsz évben

Előbbieket a Gyilkostó Adventure nevű civil szervezet valósította meg a Magyar Turisztikai Ügynökség adományából, a Nemzeti Park és Hargita Megye Tanácsa támogatásával, utóbbit a Dancurás Hegyimentő Egyesület építette, ugyancsak a megyei tanács segítségével.

A tisztességes gazdálkodás nem egy lehetetlen feladat – a tavak környékének gondozását, turisztikai hasznosítását például a Szent Anna-tó esetén is sikeresen megoldották.

A városi tanács szemlátomást alkalmatlan a feladat megoldására, ezért a helyi összefonódásokban kevésbé érintett megyei szakemberek, a nemzeti park és székelyföldi civil szervezetek kontrolljára lenne szükség.

Úgy tűnik, sem egy székely kisváros, sem egy székely megye, de a magyar érdekképviselet sem elég erős ahhoz, hogy ellen tudjon állni a helyi fehérgalléros figurák nyomásának.

A fejleményekről tájékoztatni fogom a megfelelő helyi, országos, illetve európai fórumokat.

Dr. Hantz Péter
Biofizikus, kutatóbúvár
a Gyilkostó mikrobiológiájának kutatója
fibervar.com/science
tiktok.com/@science.diver

2022. január 25.