
Nagyjából hatvan százalékát termelték ki a szél döntötte erdőnek
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mintegy 76 ezer köbméternyi fát csavart ki februárban a heves szélvihar a székelyvarsági Forrásköze Közbirtokosság területén, amelynek azóta több mint kilencven százalékát sikerült értékesíteni – igaz mindezt jóval a megszokott piaci ár alatt. A kitermelés jelenleg is folyamatban van.
2020. november 16., 18:482020. november 16., 18:48
Háromszázezer köbméternyi fát döntött ki februárban egy heves szélvihar a székelyvarsági területeken, amelynek jelentős része a helyi Forrásköze Közbirtokossághoz tartozik – tudtuk meg Pál Elemértől, utóbbi szervezet elnökétől. Mint mondta, noha korábban 100 ezer köbméternyi faanyagra becsülték az őket ért kárt, szerencsére az újabb felmérések szerint ez kevesebb lett, vagyis mintegy 76 ezer köbméter. Persze utóbbi adat sem nevezhető teljesen pontosnak, valószínűleg még némileg csökkenni fog az említett mennyiség.
Pál Elemértől azt is elmondta, hogy sikerült értékesíteniük a faanyag 95 százalékát, igaz jócskán áron alul.
Eszerint az út mellé kitermelt fa 200 lejért kelt el a piacon, amit pedig még vágni kell és le kell hozni az erdőből, azért 100 lejt kérhettek. Hasznosítás szempontjából azt is el lehet mondani, hogy a famennyiség 30 százaléka csak tűzifaként értékesíthető.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kitermelés némileg elhúzódott, hiszen nagyjából két hónapig tartott a szükséges engedélyek beszerzése, de így is sikerült már elszállíttatni a faanyag hatvan százalékát. „Fontos, hogy mielőbb kitakarítsuk az erdőt, hiszen a faanyag minősége napról napra romlik, ráadásul a bogarak is hamar megtelepednek a kidőlt fákban, ami további károkat okozhat.
– jegyezte meg a közbirtokosság elnöke.
Arra is kitért, hogy
Éppen ezért ínséges időszak elé néz a közbirtokosság, vagyis nagyon jól kell gazdálkodjanak, hiszen sokáig nem lesz lehetőségük a megszokott évi mennyiség kitermelésére, jó esetben mindössze annak felére. Ebben az időszakban ugyanis, csak az elszáradt, vagy kidőlő fákat vághatják ki, esetleg gyéríthetnek a fiatalabb erdőkben.
Noha szükség lesz arra, hogy újraültessék az erdőt a kidőlt részeken, ezt két-három évig még nem tehetik meg, hiszen meg kell várni, amíg eltűnnek a fatörmelékek miatt megjelenő bogarak – magyarázta Pál Elemér. Mint mondta, remélik, hogy ez idő alatt a fák természetesen is szaporodni fognak, hiszen akkor kevesebb munkát és befektetést jelent, majd az újraerdősítés. A közbirtokosságnak egyébként saját facsemete-iskolája is van, ahol jelenleg nyolcvanezer kis fát nevelnek – ezek nagyobb eséllyel megmaradnak ültetés után, mintha máshonnan vásárolnának, hiszen szokva vannak a helyi időjárási viszonyokhoz. Az újratelepítésekhez legalább 200 ezer facsemetére lesz szükség, akkor is, ha jól működik a természetes szaporulat.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!