Hirdetés
Hirdetés

A digitális város még jövő, de a „digitális” ember már a jelen lehetne

A Teleki Téka udvara adott helyet a digitális városról szóló beszélgetésnek •  Fotó: Haáz Vince

A Teleki Téka udvara adott helyet a digitális városról szóló beszélgetésnek

Fotó: Haáz Vince

Elektromos kijelző a buszmegállókban, pontosan közlekedő autóbuszok, digitális parkolóórák, bankkártyás fizetési lehetőség, internetes ügyintézés, megfestett utak, jól látható útjelzők és forgalmi táblák – röviden körülbelül ilyen a digitális város. Ez azt is jelenti, hogy ahol jó az infrastruktúra és gördülékenyen működik minden, ott nagyobb a vonzerő, ott több nagy cég érdeklődik és ruház be a városban, ott több a munkalehetőség, jobb fizetések lennének. Egyelőre „offline” város Marosvásárhely – hangzott el Vásárhelyi Forgatag keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Antal Erika

2018. augusztus 29., 20:502018. augusztus 29., 20:50

W. Szabó Péter vezette kedden este a Teleki Téka udvarán a digitális város témájában szervezett kerekasztal-beszélgetést, ahol Kodok Márton, Török Alpár és Valics Lehel informatikusok beszéltek arról, hogy mitől működik jól egy város, mit jelent a társadalmi felelősségvállalás, hogyan kellene már a hatodik-hetedik osztályos tanulók számára irányt mutatni a számítástechnika felé, megismertetni velük és szüleikkel azokat a lehetőségeket, amelyek az IT-szakmában várhatnak rájuk.

Egyetemi tanulmányok nélkül is jó programozó válhat valakiből

Hogyan lesz valaki projektmenedzser, programozó, illetve ha egy újságíró az IT-szektorban akar dolgozni, milyen lehetőségei vannak? – indította a kerekasztal-beszélgetést W. Szabó Péter, akinek a kérdésére elsőként Kodok Márton válaszolt, elmesélve, hogy tizedikes gimnazistaként a matek feladatfüzetben találkozott első alkalommal egy programkóddal, amire rákérdezett, hogy mi az. Akkor kezdett el tanulni, könyvekből, tanároktól. „Még nem létezett akkoriban Wikipédia, ma már az internet világában minden sokkal gyorsabban elérhető” – mondta a szakember, hozzátéve azt is, hogy

a hatodik-hetedik osztályosok számára nem körvonalazódik még, hogy mit szeretnének csinálni, holott ezen is változtatni kellene, ahogy sok minden máson.

Török Alpár arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknek, az általános iskolásoknak lehetőséget kell nyújtani, hogy mindent kipróbálhassanak, beleláthassanak különféle szakterületekbe. Egy jó lépés már történt, az egyetemisták számára a cégek nyári gyakorlatot tartottak – mondta. Ha valaki újságíróként szeretne az IT-ben dolgozni, az is lehetséges – tette hozzá, majd elmesélte, hogy bárki lehet programozó. Valaki, aki kőművesként dolgozott, és megunta azt a munkát, hat hónap tanulás után honlapot készített, és most programozóként dolgozik.

Hirdetés

Hasonló példaként saját történetét mesélte el Valics Lehel, aki állatgondozó volt, de annyira érdekelte a programozás, hogy megtanulta, és évtizedek óta a szakmában dolgozik, de  azóta is folyamatosan tanul. Elmondta, egy nyolcosztályos fiatalembert ajánlottak öt évvel ezelőtt, aki három hónap után utolérte a programozókat, most pedig a legjobbnak számít a szakmában.

Idézet
Nem kell programozást végezni, ahhoz, hogy programozóvá váljon valaki, az akarat, a kitartás a fontos

– hangsúlyozta.

Az iskolában kezdeni a nevelést

Azzal kapcsolatban, hogy milyen a marosvásárhelyi digitális oktatás, Kodok Márton a megújulást hiányolta az egyetemeken, azt, hogy nem igazodnak a piac igényeihez, pedig mindig van olyan szelet az IT-ben, amelyhez szakemberek kellenek. Már a hetedik osztályban kellene kezdeni a nevelést, hogy aztán a középiskolában kikristályosodjon, mely szak mely területén képzeli el a jövőjét a fiatal. Szó esett a számítógépes nyelvezetről, arról, hogy

Török Alpár például még Pascalban tanult, és most is azt használják az iskolákban, holott azóta már számos új, korszerű program létezik.

Azt a hiányérzetüket is megfogalmazták, hogy Marosvásárhely sehol nincs Kolozsvárhoz képest, mert míg ott már kezdenek szakmai konferenciákat szervezni, Vásárhelyen még semmi nem történik. Budapest az a város, ahol az IT-szakmában dolgozók, vagy a digitalizálás iránt érdeklődők mindig találnak számukra érdekes előadásokat, kurzusokat, konferenciákat, minden hétvégén szerveznek valamit.

W. Szabó Péter, Kodok Márton, Török Alpár és Valics Lehel az IT-szakmáról, a digitalizálásról beszélt •  Fotó: Haáz Vince Galéria

W. Szabó Péter, Kodok Márton, Török Alpár és Valics Lehel az IT-szakmáról, a digitalizálásról beszélt

Fotó: Haáz Vince

„Tanulni soha nem késő, és nem szégyen 40–50 évesen, vagy még 70 évesen sem” – állapították meg. Hiszen – ahogy azt hozzászólóként Fülöp Géza nyugalmazott informatikus megjegyezte – mindenki számára elérhetővé kellene tenni a digitális írás-olvasás megtanulását, hogy

senki ne legyen digitálisan analfabéta egy digitális világban.

Mentalitásváltás szükséges

Azt a kérdést, hogy mit tehetne a város a közösségért, gondolatébresztőnek szánta W. Szabó Péter, akinek Kodok Márton válaszolt is: a városháza által kiírt pályázatnak már a feladatfüzete olyan hibákat tartalmazott, hogy lehetetlenség volt az ott leírtakat teljesíteni. Azok, akik tudnának tenni a digitális városért, nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy azt megtegyék. A hivatalokban olyan személyek dolgoznak, akik vagy egyáltalán nem értenek hozzá, vagy csak éppen egy keveset, ami nem elégséges a változásokhoz. De az emberek mentalitásán is sokat kellene változtatni, „digitalizálni kellene az embereket” – ahogy egy hozzászóló fogalmazott, már ideje volna eljutni oda, hogy

merjék használni a számítógépet, az internetet, a bankkártyát, az okostelefont, helyesen élni a lehetőségekkel, amelyek a digitális világban adottak.

Elhangzott az is, hogy a postán, ahol a leghosszabbak és leglassúbbak a sorok, ott még régi típusú, mátrixnyomtatót használnak.

A smart city, vagyis okos város ötlete nagyon sok helyen megvalósult és működik, Marosvásárhely, bár néhányszor már megfogalmazódott az elképzelés, még nagyon távol áll tőle. Pedig ha működne az infrastruktúra, sokkal vonzóbb lenne a város a befektetőknek is, több cég telepedne le, több munkahely lenne, a gazdasági és társadalmi felemelkedés is hamarabb bekövetkezne.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 13., péntek

Ha autóval közlekedne a nemzeti ünnepen, figyeljen a forgalomkorlátozásokra

A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.

Ha autóval közlekedne a nemzeti ünnepen, figyeljen a forgalomkorlátozásokra
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Kétszer házasodott, és egyszer sem vált el – bigámiával vádolnak egy nőt a szomszéd megyében

Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.

Kétszer házasodott, és egyszer sem vált el – bigámiával vádolnak egy nőt a szomszéd megyében
2026. március 13., péntek

Elmagyarázta a szakértő, hogy miért nő a benzin és a gázolaj között az árkülönbség

Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.

Elmagyarázta a szakértő, hogy miért nő a benzin és a gázolaj között az árkülönbség
2026. március 13., péntek

Újabb drágítás: 9 lej fölött a gázolaj ára Székelyföldön is

Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.

Újabb drágítás: 9 lej fölött a gázolaj ára Székelyföldön is
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Enyhén csökkent, de továbbra is kilenc százalék fölötti az éves infláció

A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent, de továbbra is kilenc százalék fölötti az éves infláció
2026. március 13., péntek

Üzemanyag-drágulás: beavatkozhat a kormány, ha tovább nőnek az árak

Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.

Üzemanyag-drágulás: beavatkozhat a kormány, ha tovább nőnek az árak
2026. március 13., péntek

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Beruházások és takarékosság: jóváhagyta a kormány az idei költségvetés tervezetét

Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.

Beruházások és takarékosság: jóváhagyta a kormány az idei költségvetés tervezetét
2026. március 12., csütörtök

A romániaiak többsége támogatja az egyensúlyt az EU és az Egyesült Államok között

A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.

A romániaiak többsége támogatja az egyensúlyt az EU és az Egyesült Államok között
2026. március 12., csütörtök

Hazaszótár – Száz jegyzet Istenről, hazáról, családról

Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.

Hazaszótár – Száz jegyzet Istenről, hazáról, családról
Hirdetés