Hirdetés
Hirdetés

A csíksomlyói tűzvészhez hasonló bármikor, bármelyik másik településen előfordulhat

A Somlyó utcában lévő telep egy része éppen egy hete semmisült meg •  Fotó: Pinti Attila

A Somlyó utcában lévő telep egy része éppen egy hete semmisült meg

Fotó: Pinti Attila

Tűzvédelem szempontjából fehér folt a legtöbb romatelep: a zömmel illegálisan, egymásra épített házak tűzvédelmi ellenőrzése nem tartozik a hivatásos tűzoltóságok hatáskörébe, de az építkezések rendezéséig a helyi hatóságok sem tehetnek többet, mint hogy tűzcsapokat helyeznek ki az érintett övezetekbe. Már ahová lehet. Nem alaptalan tehát kijelenteni: a csíkszeredai, Somlyó utcai tűzvészhez hasonló bármikor, bármelyik másik településen előfordulhat.

Székelyhon

2021. január 14., 20:382021. január 14., 20:38

A romatelepek tűzvédelmi szempontból történő ellenőrzése nem tartozik a Hargita megyei tűzoltóság hatáskörébe, ahogy egyéb magánlakásoké sem – jelezte megkeresésünkre a Székelyhonnak Alina Maria Ciobotariu. Amint a Hargita megyei tűzoltóság sajtószóvője kifejtette: ez az önkormányzatokhoz tartozó önkéntes tűzoltóalakulatok vagy sürgősségi bizottságok feladata.

A 22-es csapdája?

Ámde azokon a településeken, ahol működik hivatásos tűzoltó-alakulat, nem kötelező önkéntes alakulatot is létrehozni. Csíkszeredában sem működik ilyen, mi több, amióta négy évvel ezelőtt a korábbi tűzvédelmi felelős nyugdíjba vonult, nem alkalmaztak senkit a helyére.

Idézet
Csak elméletileg van önkéntes csapatunk, gyakorlatilag nincsen, tulajdonképpen egyedül vagyok.

Az önkéntes alakulatnak tehát vezetője sincsen, pedig kellene legyen, ahogyan nincs tűzvédelmi felelős sem, ami azt is jelenti, hogy az sincs, aki elvégezze a tűzvédelmi ellenőrzéseket. Mielőtt négy évvel ezelőtt nyugdíjba vonult az akkori tűzvédelmi felelős, működtek az ellenőrzések mind a vízcsapok, mind a kémények esetében, a romatelepeken azonban tudomásom szerint akkor sem voltak ellenőrzések” – mondta el megkeresésünkre Roth László, a csíkszeredai önkormányzat katasztrófavédelmi felelőse.

A csíkszeredai romatelepeken, a Somlyó és Tavasz utcákban tehát hosszú évek óta nem tartottak tűzvédelmi ellenőrzéseket, pedig – amint a múlt heti eset is mutatja – nagy szükség lenne ezekre.

A katasztrófavédelmi felelős szerint ugyanis ezek a telepek igencsak balesetveszélyesek: a nem megfelelően és engedély nélkül bevezetett villamoshálózat miatt magas a rövidzárlatok kialakulásának kockázata, télen pedig az improvizált kályhacsövek miatt nagy a tűzesetek valószínűsége.

A csíkszeredai Tavasz utca. Hasonló körülmények, mint Csíksomlyón •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A csíkszeredai Tavasz utca. Hasonló körülmények, mint Csíksomlyón

Fotó: Veres Nándor

A problémát pedig súlyosbítja, hogy a házak közelsége miatt gyorsan terjedhet a tűz. Hozzátette: a Tavasz utcában is ugyanez a helyzet, így elméletileg ott is bármikor bekövetkezne egy ahhoz hasonló szerencsétlenség, amilyen a Somlyó utcában történt. Roth László ugyanakkor azt is elismerte, hogy az ellenőrzések, a figyelmeztetések és az esetleges bírságok sem biztos, hogy célra vezetnének, mert aki lelkiismeretes, a saját biztonsága érdekében közbelépés nélkül is megteszi a szükséges lépéseket, ám ahol már figyelmeztetésre van szükség, ott általában úgysem lesz érdemi változás. 

korábban írtuk

Lángokban állt a cigánytelep, több száz ember vált hajléktalanná
Lángokban állt a cigánytelep, több száz ember vált hajléktalanná

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.

Karbantartja a tűzcsapokat, ennyit tehet a városvezetés

Székelyudvarhely legnépesebb romatelepén, a Budvár utcai tömbházakban 600 főt tart nyilván a helyi polgármesteri hivatal: a valamikor kifejezetten szociális lakásként épített tömbházaknak már jóformán csak a váza maradt meg, az elégethető vagy értékesíthető épületelemek már régen eltűntek. Az elmúlt évtizedben azonban a Termés utca végében is több lakóház épült, legtöbbjük illegálisan, ott már bontásra is sor került, jelenleg kevesebb mint húsz épületet tartanak nyilván, amelyekben összesen mintegy 80-an laknak.

A székelyudvarhelyi Budvár negyedben is több százan laknak •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

A székelyudvarhelyi Budvár negyedben is több százan laknak

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Minkét helyszínen vannak tűzcsapok, a Budvár utcában például utcai, valamint a hajléktalanszállónak is helyet adó tömbházban is van ilyen berendezés” – sorolta Zörgő Noémi. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője hozzátette:

a tűzcsapok kihelyezése a hivatal feladata, ezeket a lakosságsűrűség alapján, és nem etnikai alapon teszik.

Egyébként Székelyudvarhelyen tűzvédelmi szakembere is van a városházának. A Termés utcában 2019 őszén volt egy nagyobb tűzeset (akkor egy lakóházban és egy melléképületben keletkezett kár): mint azonban kiderült, szándékos gyújtogatás történt, és a lángok terjedését sikerült időben megfékezniük a tűzoltóknak. 

Kész csoda, hogy még nem történt tragédia

Marosvásárhelyen a Hidegvölgyben, egy októberi felmérés szerint 2500 személy él, többnyire romák. Az utca viszonylag egyszerűen megközelíthető és tűzcsap is van a közelben, de telepnek vannak olyan részei, ahova csak sikátorokon keresztül lehet eljutni; autóval, tűzoltóautóval semmiképp sem. Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke rendszeresen jár a roma lakta városrészeken és támogatja a nehéz helyzetben levőket. Kifejtette: Vásárhelyen nemcsak a Hidegvölgyben, hanem a Băneasa utcában, és a Maros parton is van több fából tákolt építmény, amelyekben sokgyerekes családok élnek, kis helyen több tízen. Kész csoda, hogy eddig sehol nem történt semmi szerencsétlenség.

A marosvásárhelyi romatelepen is embertelen körülmények uralkodnak •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A marosvásárhelyi romatelepen is embertelen körülmények uralkodnak

Fotó: Haáz Vince

Pár éve a Hidegvölgyben volt egy nagyobb tűz, akkor egy idős nő esett áldozatul.

A legnagyobb gond az, hogy a háznak sem nevezhető tákolmányok építésekor nem tartottak be semmiféle előírást, legtöbb helyen a régi vaskályhákkal fűtenek, ahol pedig van kémény, ott sincsen szigetelve. Csupán azért nem történnek gyakrabban szerencsétlenségek, mert mindig van valaki otthon a házban,

így észreveszi, ha valami gond van. Az sem mellékes, hogy mindennel, ami kezük ügyében akad, fűtenek” – sorolta az önkéntes. 

Hirdetés

Folyamatosan egyeztetnek  a cigány közösséggel

Portik Vilmos marosvásárhelyi alpolgármester érdeklődésünkre elmondta: nincsen pontos képe a városvezetésnek arról, hogy milyen körülmények uralkodnak a város romatelepein, ellenben mindenhol megfelelő tűzcsap áll a tűzoltók rendelkezésére, ha vészhelyzetbe közbe kell avatkozniuk. „A veszély fennáll, hiszen mindenki saját magának oldja meg a fűtését. Az RMDSZ-frakcióban van a roma közösségnek is képviselője, vele és a közösség többi vezetőjével is egyeztettünk, nemcsak ebben a kérdésben, hanem már a kampányban is. Tervezzük, hogy meg fogjuk látogatni a Hidegvölgyet és ahol bebocsáttatást kapunk, meg fogjuk nézni, hogy milyen problémák vannak, és a szociális igazgatóságon keresztül ezeket hogyan tudjuk orvosolni” – tette hozzá az alpolgármester. 

Gyergyószentmiklós sem kivétel

Gyergyószentmiklóson, a téglagyári cigánytelepen is bármikor történhet olyan tűzeset, mint amilyen a csíkszeredai Somlyó utcában volt. Az alaphelyzet ugyanaz: szorosan egymás mellé felépített, összetákolt építményekben él több száz ember, az alapvető tűzbiztonsági előírások betartása nélkül. Kibédi Szilárd, a helyi polgármesteri hivatal katasztrófavédelmi szakfelügyelője is azt mondta: a Téglagyárban lakásnak használt építményekben a kályhákból improvizált kéményeken távozik a füst, de

számos házban kémény sincs.

Tudják ezt attól függetlenül is, hogy konkrét tűzvédelmi ellenőrzések nem voltak a telepen az utóbbi időben. Figyelmeztetések azonban voltak, a katasztrófavédelem számos felszólítást küldött az ott élőknek, jelezve a tűzvédelmi előírások betartásának fontosságát, és kezükbe adtak egy tájékoztatót is az érvényes tűzvédelmi előírásokról – közölte Kibédi.

Galéria

A téglagyári telep közvetlen szomszédságában működtet egy vállalkozást Lőrincz Mircea András, aki az elmúlt évek alatt számos lépést tett önerőből arra, hogy a cigánytelepen uralkodó állapotok némileg javuljanak. Ő is leszögezte: bármikor bekövetkezhet egy olyan pusztító tűzeset, mint amilyen Csíkszeredában volt. Néhány napja maga is látta, hogy az egyik kéményen vastagon ömlött a szikra rá a háztetőre és a szomszédok épületeire. Akkor szerencsére nem gyúlt meg semmi.

Nem lehet minden kályha mellé tűzoltót állítani

A készenléti felügyelőség csak a cégeknél, a közintézményeknél ellenőrzi a tűzvédelmi előírások betartását, magánszemélyeknél csak abban az esetben vizsgálódnak, ha bejelentés kapnak, mondta el megkeresésünkre Marius Tolvaj, a Kovászna megyei készenléti felügyelőség szóvivője. Kifejtette, az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, hogy önkéntes tűzoltó-alakulatokat létesítsenek, melynek tagjai felügyelik a magán háztartások tűzvédelmét.

•  Fotó: Bíró Blanka Galéria

Fotó: Bíró Blanka

Ellenben Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármester kifejtette lapunknak:

a Colectiv-tragédia óta a tűzoltóság abban jeleskedik, hogy tűzvédelem címen olyan szinten túlterveztetnek a közintézményeknél, hogy a terveket lehetetlen megvalósítani. A felelősséget az önkormányzatokra hárítják, ám például Sepsiszentgyörgyön nem kötelező az önkéntes tűzoltó-alakulat létrehozása, mert működik hivatásos.

A város önkormányzata megpróbálkozott ugyan ezzel, létrehozták a keretet, de nem akadt jelentkező. Tóth-Birtan Csaba arra is kitért, a mélyszegénységben élők esetében merülnek fel leggyakrabban problémák, hiszen a legtöbb esetben engedély nélkül épültek a házaik, de az önkormányzatnak mérlegelnie kell, hiszen ha lebontatja az ingatlanokat, fedél nélkül maradnak az ott lakók. Például a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben több mint kétezren élnek. A városrészen jelenleg tervezik a közművesítés kiépítését, ám amíg nincs vízhálózat, tűzcsapokat sem lehet kialakítani. A negyedben három közösségi kutat hozott létre az önkormányzat, ám ezek nem alkalmasak arra, hogy a tűzoltóautót rácsatlakoztassanak. Az esetleg túlhevült kályhákat nem lehet egyenként ellenőrzés alatt tartani, az egyetlen megoldás az Őrkő közművesítése, a vízvezeték kiépítése, szögezte le Tóth-Birtan Csaba.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
2026. május 23., szombat

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok

Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó

A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu

Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt

A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.

A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt
Hirdetés