A biztosítással nem rendelkezőket sem hagyja magukra a rákmegelőzési program

Erre szükség is volt, ugyanis nagyon magas az egészségbiztosítással nem rendelkezők aránya Romániában – az EU-tagországok közül itt az egyik legmagasabb ez a hányad –,

De miként élhetnek ők a jogaikkal és pontosan milyen szolgáltatásokat kaphatnak meg ingyen? Ezekre a kérdésekre válaszolt Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.

– foglalta össze az utóbbi idők szabályozási újdonságainak a célját a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.

A nem biztosítottak első lépésként fel kell iratkozzanak egy háziorvos pácienslistájára. Ha korábban már fel voltak, de valamilyen okból elveszítették biztosítotti státuszukat, újra feliratkozhatnak korábbi háziorvosukhoz, de máshoz is, majd előjegyeztethetik magukat egy ingyenes rákmegelőzési vizsgálatra.

A 40 évnél idősebbek évente 3 megelőző konzultáción vehetnek részt, amennyiben nem nyilvántartott krónikus betegek. Ha valamilyen diagnosztizált krónikus betegségük van, évente két prevenciós konzultáción vehetnek részt.

Az a magyarázat arra, hogy éppen számukra tesz lehetővé kevesebb konzultációt a szabályozás, hogy ők a krónikus betegségük miatt általában háromhavonta amúgy is fel kell keressék az orvost, tehát úgyszólván szem előtt vannak – válaszolta kérdésünkre Duda Tihamér.

A családorvosi küldőpapír alapján a szakorvos a járóbeteg-rendelőben végzett konzultáció során megvizsgálja a pácienst, és daganatos betegség gyanúja esetén küldőpapírt adhat további egészségügyi szolgáltatásokra vagy diagnosztikai vizsgálatokra a páciensnek, illetve más szakorvoshoz, vagy egynapos kórházi bennfekvés során elvégzendő vizsgálatokra is elküldheti.

A szabályozás értelmében javasolt ezt az első konzultációtól számított 28 napon belül megtenni. Ebben a fázisban az érintett negyedévente két ingyenes szakorvosi konzultációra jogosult, a másodikra már küldőpapír sem szükséges.

– tájékoztatott Duda Tihamér, hozzáfűzve, hogy amennyiben a kivizsgálás során kiderül, hogy nem beteg az illető, akkor visszakerül az eredeti, nem biztosítotti státuszába.

A megye lakosságának a 15 százaléka nem biztosított

A megyei egészségbiztosítási pénztár adatai szerint a 291 950 fős lakosságból

Megtörténhet ugyan, hogy egy részük külföldön él, csak nem nyújtottak be olyan nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztárhoz, amellyel áthelyezik biztosításukat az adott országba, de a nyilvántartás szerint ennyien vannak, és sajnos,

– közölte Duda Tihamér. Fontos tudni azonban azt is – hangsúlyozta –, hogy a nem biztosítottak szűrővizsgálataira, kivizsgálására fordított költségek nem terhelik az egészségbiztosítási rendszer finanszírozására használt alapot, ezeket a költségeket külön pénzalapból fizetik a központi költségvetésből.

Új diagnosztikai eszközök – több beteg

Hargita megyében egyébként jelenleg több mint 1600 rákos beteg kap kezelést – ezeknek nagyon magasak a költségei más kezelések költségével összevetve –, de az érintettek száma ennél nagyobb, hiszen vannak, akik már nem állnak kezelés alatt.

„Sajnos, ezek a számok folyamatosan nőnek. Ez két dolognak tudható be: én jórészt annak a számlájára írom, hogy az emberek tudatosabbak, hamarabb elmennek orvoshoz, és ezáltal nagyobb a valószínűsége annak, hogy időben felfedezik ezeket a betegségeket. A másik ok az, hogy

De gondolom – és sajnos ezt nemigen lehet számszerűsíteni és felmérni –, hogy vannak külső tényezők is, amelyek mindannyiunk életét befolyásolják, és ezek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy nő a betegek száma” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.