Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:35

Egyeztetésre hívta az Európa-barát pártok vezetőit az államfő

13:32

Döntetlen idegenben, lépéshátrányba került a Marosvásárhelyi ASA az éllovassal szemben

13:22

Vastapssal zárult a Szent György Napok nyitókoncertje

13:13

Maior és Tempestini külön harca a Hargita Ralin

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

A beton patakmeder miatt fogy a kutak vize a Kászonokban?

A Kászon-patak szabályozása megóvta a falvakat az áradástól, de a gazdák kútjaiból fogy a víz

Fotó: Veres Nándor

Nagyon sok kút már nem használható a Kászonokban, mióta a patakmeder szabályozása során betonnal erősítették meg a partfalakat – állítják azok a gazdák, akiknek az állatok itatására kellene a víz. A polgármester szerint a kutak mélyítése segíthet, ugyanakkor a szárazság is befolyásolja a helyzetet. A vezetékes vízre még várniuk kell a panaszosoknak.

Kovács Attila

2022. január 15., 16:282022. január 15., 16:28

A helyzetről panaszkodó egyik kászonfeltízi állattartó gazda szerint a jelenség már egy éve észlelhető, és azután tűnik el fokozatosan a víz a kutakból, hogy a Kászon-patak mederszabályozását befejezték. Mint elmondta,

korábban úgy tudták, hogy csak kővel erősítik meg a kiszélesített patakmeder partfalait, ahogy ez Kászonjakabfalván is történt, viszont betont is öntöttek, ez pedig szerintük megakadályozza, hogy a talajvíz utánpótlást kapjon a patakból.

A víz leginkább a haszonállatok itatására kellene, ezt pedig pótolni kell – van olyan gazda, aki autóval hordja a vizet a temető kútjából. A panaszos szerint egy másik falubeli próbált kutat fúrni, de nem járt eredménnyel. „A régi gazdaemberek tudták, hogy ezzel kell számolni, ezt már nem lehet teljesen a csapadékhiányra fogni” – állítja a gazdálkodó, aki azt is kifogásolja, hogy

a falubeliek nem voltak megfelelően tájékoztatva a patakmeder-szabályozás előtt, ők ugyanis ellenezték a betonozást.

Fotó: Veres Nándor

Jót is hozott a változás

Az Olt Vízügyi Igazgatóság által végeztetett patakmeder-szabályozás egyik legfontosabb eredményének azt tartja András Zoltán kászoni polgármester, hogy

megszűnt az árvízveszély a községben.

„A patakmeder szélesítésével és szabályozásával a Kászon-patak mentén fekvő négy kászoni település megszabadult az árvíztől, nem öntött ki a patak, annak ellenére, hogy feltelt a meder” – említette. Mint mondta, mélyítésről nem volt szó, bár helyenként ez is történhetett. Az elöljáró szerint a feltízi és altízi szakaszon a partfalakat teljesen betonból akarták elkészíttetni a tervezők, ezt ők nem fogadták el, ezért változtattak a terven, hogy köveket is beépítsenek. Azt is elmondta, hogy

a tervek és a munkálatok több szakaszban készültek, így a patak felső szakaszán korábban csak kővel erősítették meg a partfalakat.

Fotó: Veres Nándor

András Zoltán tud arról, hogy helyenként csökkent a vízszint a felszíni kutakban, amelyek 3-4 méteres mélységből kapják a vizet. Emlékeztetett:

a rendszeresen csapadékhiányos időjárás miatt a patakban is alig folyik a víz, annyira száraz a talaj – ezért valószínűleg csökkent volna a vízszint a patakmeder szélesítése nélkül is.

Fotó: Veres Nándor

Több olyan falubeliről is tud, akik mélyítették a kutakat, vagy fúrtak, és csövet helyeztek le, hogy mélyebbről jussanak vízhez. „Ez gondot jelent, nekünk az egyetlen megoldásunk erre, hogy minél gyorsabban készüljön el az ivóvízhálózat a községben” – vázolta András Zoltán. Ez viszont nem a községen múlik, a Harvíz Rt. uniós támogatású nagyberuházása részeként történik meg a hálózatépítés, várhatóan a következő három évben. Addig is azt javasolja, hogy

a felszíni kutakat mélyíteni kell, ehhez az önkormányzat segítséget tud adni igény szerint azzal, hogy az önkéntes tűzoltók kiszivattyúzzák az ásás után összegyűlő zavaros vizet a kutakból.

Szeretnénk tudni a vízügy illetékesek véleményét is a helyzetről, ezért a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk, írásban elküldött kérdéseinkre várjuk a válaszokat.