
A Kászon-patak szabályozása megóvta a falvakat az áradástól, de a gazdák kútjaiból fogy a víz
Fotó: Veres Nándor
Nagyon sok kút már nem használható a Kászonokban, mióta a patakmeder szabályozása során betonnal erősítették meg a partfalakat – állítják azok a gazdák, akiknek az állatok itatására kellene a víz. A polgármester szerint a kutak mélyítése segíthet, ugyanakkor a szárazság is befolyásolja a helyzetet. A vezetékes vízre még várniuk kell a panaszosoknak.
2022. január 15., 16:282022. január 15., 16:28
A helyzetről panaszkodó egyik kászonfeltízi állattartó gazda szerint a jelenség már egy éve észlelhető, és azután tűnik el fokozatosan a víz a kutakból, hogy a Kászon-patak mederszabályozását befejezték. Mint elmondta,
A víz leginkább a haszonállatok itatására kellene, ezt pedig pótolni kell – van olyan gazda, aki autóval hordja a vizet a temető kútjából. A panaszos szerint egy másik falubeli próbált kutat fúrni, de nem járt eredménnyel. „A régi gazdaemberek tudták, hogy ezzel kell számolni, ezt már nem lehet teljesen a csapadékhiányra fogni” – állítja a gazdálkodó, aki azt is kifogásolja, hogy
Fotó: Veres Nándor
Az Olt Vízügyi Igazgatóság által végeztetett patakmeder-szabályozás egyik legfontosabb eredményének azt tartja András Zoltán kászoni polgármester, hogy
„A patakmeder szélesítésével és szabályozásával a Kászon-patak mentén fekvő négy kászoni település megszabadult az árvíztől, nem öntött ki a patak, annak ellenére, hogy feltelt a meder” – említette. Mint mondta, mélyítésről nem volt szó, bár helyenként ez is történhetett. Az elöljáró szerint a feltízi és altízi szakaszon a partfalakat teljesen betonból akarták elkészíttetni a tervezők, ezt ők nem fogadták el, ezért változtattak a terven, hogy köveket is beépítsenek. Azt is elmondta, hogy
Fotó: Veres Nándor
András Zoltán tud arról, hogy helyenként csökkent a vízszint a felszíni kutakban, amelyek 3-4 méteres mélységből kapják a vizet. Emlékeztetett:
Fotó: Veres Nándor
Több olyan falubeliről is tud, akik mélyítették a kutakat, vagy fúrtak, és csövet helyeztek le, hogy mélyebbről jussanak vízhez. „Ez gondot jelent, nekünk az egyetlen megoldásunk erre, hogy minél gyorsabban készüljön el az ivóvízhálózat a községben” – vázolta András Zoltán. Ez viszont nem a községen múlik, a Harvíz Rt. uniós támogatású nagyberuházása részeként történik meg a hálózatépítés, várhatóan a következő három évben. Addig is azt javasolja, hogy
Szeretnénk tudni a vízügy illetékesek véleményét is a helyzetről, ezért a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk, írásban elküldött kérdéseinkre várjuk a válaszokat.
Fotó: Veres Nándor
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
2 hozzászólás