
A Kászon-patak szabályozása megóvta a falvakat az áradástól, de a gazdák kútjaiból fogy a víz
Fotó: Veres Nándor
Nagyon sok kút már nem használható a Kászonokban, mióta a patakmeder szabályozása során betonnal erősítették meg a partfalakat – állítják azok a gazdák, akiknek az állatok itatására kellene a víz. A polgármester szerint a kutak mélyítése segíthet, ugyanakkor a szárazság is befolyásolja a helyzetet. A vezetékes vízre még várniuk kell a panaszosoknak.
2022. január 15., 16:282022. január 15., 16:28
A helyzetről panaszkodó egyik kászonfeltízi állattartó gazda szerint a jelenség már egy éve észlelhető, és azután tűnik el fokozatosan a víz a kutakból, hogy a Kászon-patak mederszabályozását befejezték. Mint elmondta,
A víz leginkább a haszonállatok itatására kellene, ezt pedig pótolni kell – van olyan gazda, aki autóval hordja a vizet a temető kútjából. A panaszos szerint egy másik falubeli próbált kutat fúrni, de nem járt eredménnyel. „A régi gazdaemberek tudták, hogy ezzel kell számolni, ezt már nem lehet teljesen a csapadékhiányra fogni” – állítja a gazdálkodó, aki azt is kifogásolja, hogy
Fotó: Veres Nándor
Az Olt Vízügyi Igazgatóság által végeztetett patakmeder-szabályozás egyik legfontosabb eredményének azt tartja András Zoltán kászoni polgármester, hogy
„A patakmeder szélesítésével és szabályozásával a Kászon-patak mentén fekvő négy kászoni település megszabadult az árvíztől, nem öntött ki a patak, annak ellenére, hogy feltelt a meder” – említette. Mint mondta, mélyítésről nem volt szó, bár helyenként ez is történhetett. Az elöljáró szerint a feltízi és altízi szakaszon a partfalakat teljesen betonból akarták elkészíttetni a tervezők, ezt ők nem fogadták el, ezért változtattak a terven, hogy köveket is beépítsenek. Azt is elmondta, hogy
Fotó: Veres Nándor
András Zoltán tud arról, hogy helyenként csökkent a vízszint a felszíni kutakban, amelyek 3-4 méteres mélységből kapják a vizet. Emlékeztetett:
Fotó: Veres Nándor
Több olyan falubeliről is tud, akik mélyítették a kutakat, vagy fúrtak, és csövet helyeztek le, hogy mélyebbről jussanak vízhez. „Ez gondot jelent, nekünk az egyetlen megoldásunk erre, hogy minél gyorsabban készüljön el az ivóvízhálózat a községben” – vázolta András Zoltán. Ez viszont nem a községen múlik, a Harvíz Rt. uniós támogatású nagyberuházása részeként történik meg a hálózatépítés, várhatóan a következő három évben. Addig is azt javasolja, hogy
Szeretnénk tudni a vízügy illetékesek véleményét is a helyzetről, ezért a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk, írásban elküldött kérdéseinkre várjuk a válaszokat.
Fotó: Veres Nándor
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli a szakértő.
Újabb első- és másodfokú riasztásokat adtak ki fokozott légköri instabilitás miatt a meteorológusok pénteken.
Életének 83. évében elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész – tudatta felesége pénteken az MTI-vel.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A hegyi- és búvármentőknek a nyár mindig intenzív időszak: ilyenkor többször kerül sor arra az emberileg, szakmailag, lelkileg nehéz feladatra, hogy élettelen testet emeljenek ki a vízből.
A termelők és a feldolgozók is nehéz időszakot élnek meg a tejiparban, az ágazatot sújtó válság okai összetettek, és általános megoldás sincs a helyzetre. Hargita megyében több ezerrel csökkent a tehénállomány – a hegyvidéken súlyosabbak a problémák.
Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.
Egy hete eltűnt kamaszlányt keres a Maros megyei rendőrség.
2 hozzászólás