Az adatok forrása a mfinante.ro, a romániai statisztikai hivatal honlapja, valamint az Omnibus voltak. Az adatokat Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék, valamint ezeknek a régióknak meghatározó öt városa, vagyis Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely esetében vizsgáltuk meg.

Vállalkozói forgalom

A vállalkozói tevékenység volumenének a meghatározó mutatója a vállalkozók által megvalósított forgalom, vagyis hogy egy adott periódusban, jelen esetben egy évben mennyi árut és szolgáltatást tudtak értékesíteni. Azt vizsgáltuk, hogy az egyes székek és nagyobb városok vállalkozói esetében milyen mértékben változott ez a mutató a koronavírus-járvány hatására.

Vállalkozói nyereség

Amíg a vállalkozók által megvalósított forgalom a tevékenység volumenét, addig a vállalkozói nyereség a tevékenység hatékonyságát mutatja meg. A következőkben az öt székely szék, valamint az öt székely nagyváros vállalkozói által megvalósított nyereség változását vizsgáljuk. Érdekes képet mutatnak a grafikonok, hiszen amíg a vállalkozói forgalom esetében egy nagyon minimális visszaesés volt tapasztalható 2020-ban, addig a nyereségek minden esetben növekedtek.

A városok esetében is mindenhol növekedést látunk 2020-ban.

Ez akár egy pozitív hatása is lehet a járványnak a vállalkozói gondolkodásra. Az összesített székelyföldi nyereségből való részesedés hasonló a forgalomból való részesedéhez. A székeknél ez esetben is Udvarhelyszék vezet 30%-kal, amely széket Csíkszék és Sepsiszék követ 22–22%-kal, a sor pedig Kézdiszék zárja 11%-os részesedéssel.

A vállalkozói tevékenység hatékonyságának fontos mutatója a forgalomarányos nyereség, vagyis a ROS (Return on Sales – árbevétel arányos nyereség). A forgalom enyhe csökkenése ellenére is növekvő nyereség a forgalomarányos nyereséget a székelyföldi vállalkozások esetében a tavalyi szinthez képest közel egy százalékkal magasabbra, vagyis 8,6%-ra tolta. A legmagasabb forgalomarányos nyereséget a gyergyószéki cégek (9,6%), míg a legalacsonyabbat a sepsiszéki cégek (7,5%) könyvelhettek el 2020-ban. A ROS mutató esetében a székelyföldi átlag fél százalékkal maradt el az országos átlagtól.

Vállalkozói veszteségek

A vállalkozások éves mérlegében külön sorban van feltüntetve a nyereség és a veszteség. Mivel 2020 nem egy szokványos esztendő volt, ezért a nyereségek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vállalkozói veszteségek milyen tendenciát mutattak 2020-ban az előző évhez viszonyítva. A hatékonyság irányába való elmozdulás ez esetben is tetten érhető, hisz a székelyföldi vállalkozások 2020-ban a veszteségeiket sikerült 14 százalékkal csökkenteniük az előző évhez képest.

A legnagyobb mértékű veszteségcsökkentést a gyergyószentmiklósi vállalkozások érték el, náluk kétharmaddal kisebb a 2020-as veszteség, mint a 2019-es, de a székelyudvarhelyi és a kézdivásárhelyi vállalkozásoknak is sikerült 2020-ra felére csökkenteniük a veszteségeiket. Egyedül a sepsiszentgyörgyi vállalkozások vesztesége növekedett 25%-kal a 2020-as évben.

Az alkalmazottak számának az alakulása

A 2020-as év rávezette a vállalkozásokat a hatékonyság növelésére, amelyet sok esetben az alkalmazottak számának a csökkentésén keresztül valósítottak meg.

Amennyiben arányaiban vizsgáljuk az alkalmazottak számának a változását, a legnagyobb mértékben a sepsiszéki vállalkozások alkalmazottainak a száma csökkent 2020-ban, amely csökkenés majdnem elérte a 10 százalékot, míg legkevésbé csíkszéki és a gyergyószéki vállalkozások alkalmazotti száma esett vissza.

Az abszolút értékeket vizsgálva azt látjuk, hogy az alkalmazottak száma 2020-ban 2019-hez viszonyítva a legnagyobb mértékben Udvarhelyszék után Sepsiszéken esett vissza (1580 személlyel), míg a legkevésbé Gyergyószéken (496 személlyel) és Csíkszéken (565 személlyel).

Összesítés

A drámainak kikiáltott 2020-az esztendő nem viselte meg olyan mértékben a székelyföldi vállalkozásokat, mint ahogy azt a járvány elején feltételeztük. A vállalkozói forgalom alig fél százalékkal csökkent, ezzel szemben a vállalkozások által megvalósított nyereség átlagosan 7%-kal növekedett a térségben, ugyanakkor a vállalkozások veszteségei 14%-kal csökkentek az előző évhez képest. Nem alaptalan a szervezetfejlesztéssel foglalkozó cégeknek az a mondása, hogy

A koronavírus-járvány ezt hozta ki a székelyföldi vállalkozásokból, vagyis ennek az időszaknak a túlélése érdekében a vállalatok többsége tevékenységi optimalizálásba kezdet. Az optimalizálás, a működési hatékonyság növelése nagyon sok esetben a rendelkezésre álló munkaerő jobb kihasználását is jelenti. Ennek következtében minden székelyföldi széken a magánszektorban alkalmazott személyeknek csökkent a száma, összességében majdnem 10%-kal. A fenti számok összességében mutatják be a székelyföldi vállalkozói világot. Mindent egybevetve nem hozott számottevő változást a járvány a székelyföldi vállalkozók tevékenységében, azonban ha ágazati bontásban vizsgálnánk a székelyföldi vállalkozásokat, akkor biza nagy eltéréseket tapasztalnánk az egyes ágazatok eredményei között.

Ez meglátszik az ágazatban erős székelyföldi területek 2020-as teljesítményében, hiszen azt látjuk, hogy Udvarhelyszék, Sepsiszék és Kézdiszék esetében estek vissza a legnagyobb mértékben a vállalkozói forgalmak, ugyanakkor ezeken a területek csökkent a legnagyobb mértékben az alkalmazottak száma 2020-ban. Mindezek ellenére is megőrizte Udvarhelyszék, azon belül Székelyudvarhely a vezető szerepét Székelyföld gazdasági térképén, hisz mind az összesített vállalkozói forgalomból, mind az összesített vállalkozói nyereségből a legnagyobb részarányt ők képviselik.

(A szerző a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének elnöke)