Márton Áronra emlékeztek

„A püspök boldoggá avatásáért mondott imában minden alkalommal elmondjuk, hogy »tanítása és példája világító jel legyen mindannyiunk számára«, de óhatatlanul feltevődik a kérdés, hogy mennyire ismerjük életpályáját, munkásságát. Sokan személyesen is ismerték a néhai püspököt, de mindannyian, főleg a fiatalabbak, nem részesülhettek ebben a szerencsében, ezért fontos minél több alkalmat, lehetőséget teremteni a tanítása, életműve iránt érdeklődőknek, hogy ezt megismerjék” – emelte ki Lázár Csilla, a domokosi Márton Áron múzeum vezetője, aki megköszönte a helyi ifjúsági szervezetnek, hogy példásan megszervezték az emlékünnepséget.

A múzeum vezetője ismertette Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről című kötetet, mely az intézménye által tavalyelőtt szervezett konferencia anyagát tartalmazza. Tizenöt tudományos dolgozat szerepel a könyvben, főként történészek, levéltárosok, egyházi személyiségek, illetve társadalomkutatók tanulmányai, akiknek írásaiból levonható az a fő következtetés, hogy bárhogy is próbálták Márton Áron püspököt az elmúlt rendszerben megtörni, ez még a kommunista hatalomnak sem sikerült. A püspököt hiába korlátozták tevékenységében, munkáját nem tudták ellehetetleníteni, mindig megtalálta azokat a hű embereket, akiken keresztül egyházát irányíthatta. Tette ezt úgy, hogy több mint tízen megfigyelték, hogy hozzávetőlegesen 77 000 oldalnyi jelentést írtak róla. Amúgy a nagysága abban is megmutatkozott, hogy nemcsak a római katolikusokért harcolt, hanem 1944-ben felszólalt a zsidók deportálása ellen. Elhangzott az is, hogy a kommunizmusban, amikor Romániában a görög katolikus egyházat megszüntették, felhívást tett közzé, melyben kérte, hogy a római katolikus templomokban tegyék lehetővé e felekezet számára, hogy ott misézhessenek.

A néhai püspök nemcsak egyházi vezetőként, hanem akár közíróként is megállja a helyét, templomi beszédei, levelei, valamint az Erdélyi Iskolában megjelent írásai, tanulmányai Lövétei Lázár László író szerint „kiváló irodalmi alkotások”. Lövétei hozzátette, erről mindenki meggyőződhet, aki elolvassa a Székely Könyvtár 18. kötetét, melynek címe Márton Áron: Válogatott írások és beszédek.

Az est folyamán az is kiderült, hogy nemcsak a puszta kíváncsiság miatt fontos a néhai püspök cselekedeteit, életművét ismertetni, hanem ez a boldoggá avatási perének is egyik lényeges pontja. Maksay Ágnes kolozsvári rendező, szerkesztő Márton Áron boldoggá avatási pere című dokumentumfilmje, melyet levetítettek, éppen egy ilyen eljárás bonyolultságát próbálta átláthatóvá tenni. A filmből kiderül: a boldoggá avatás folyamata feltételezi, hogy az illető személy legyen közismert. A filmrendező, aki részt vett az emlékünnepségen, kifejtette, a filmjét azért készítette, hogy felfedje, megértesse magát az eljárást, továbbá, hogy Márton Áron hívei számára is közvetítse, ebben a folyamatban mi az ő feladatuk. Maksay hozzátette, a filmet a nyáron tartandó TIFFszereda keretében szándékoznak ismét levetíteni.