A megfigyelők által M2-nek keresztelt fiatal felnőtt hím egyed nyakörve utoljára Farkaslakáról továbbította a GPS-lokációkat.

A Milvus Csoport által felszerelt nyomkövető óránként rögzítette a barnamedve GPS-helyzetét, az elmentett adatokat pedig hétóránként közvetítette. A digitális térképekre helyezett koordináták szerint május 25-én este tizenegy órakor a medve Korond környékén tartózkodott, majd két órával később már egy farkaslaki gazdaságból küldte az adatokat – számol be közleményben az esetről a természetvédelmi egyesület, hozzátéve, hogy a nyakörvek pár méteres pontossággal rögzítik a helyeket, így azok a gazdaságok, ahol ez az eszköz a továbbiakban „megfordult”, világosan láthatók a Google Earth alkalmazás segítségével.

A megfigyelők május 27-én este tizenegykor kapták az utolsó helyadatokat: valamikor az ezt követő hét órában – még mielőtt a nyakörv a legfrissebb adatokat is továbbíthatta volna – a kutatási felszerelést megsemmisítették, véglegesen megszüntetve az adatszolgáltatást. Mint Domokos Csabától, a medveprojekt koordinátorától megtudtuk, a Milvus Csoportnál azért gyanakodnak orvvadászatra, mert rendkívül feltűnő, hogy a medve – vagy a nyakörv – Korond környékéről két óra alatt gyakorlatilag nyílegyenesen Farkaslakára érkezett, majd megszűntek az információk róla. A továbbiakban a Milvus Csoport a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesülettel együttműködve (utóbbiakhoz tartozik az a vadászterület, ahol a vadorzás történt) jelentette az esetet a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol – a természetvédők információi szerint – már nyomoznak is az ügyben.

A megfigyelésről

A Milvus Csoport természetvédői – partnereikkel, például a vadász- és sporthorgász-egyesülettel közösen – azért látják el nyomkövetőkkel a barnamedvéket, hogy kiderítsék, miként használja a faj a természetes élőhelyeket, melyek a telelő- és táplálkozóhelyek, melyek a kritikus élőhelyfragmentációs forrópontok stb. Ebből a szempontból – mint írják – M2 rendkívül „segítőkész” egyednek bizonyult: 2013 április végétől (abban a huszonöt hónapban, amíg az állaton volt a háromezer eurós nyakörv) több mint 13 ezer lokációt továbbított egy 1120 négyzetkilométeres területről. Abban a pillanatban, amikor a feltételezések szerint illegálisan lelőtték, illetve nyakörvét megsemmisítették, a medve sikertörténete véget ért – közlik a természetvédők. A begyűjtött információk hozzájárulhatnak a faj biológiájának és ökológiájának alaposabb megismeréséhez és megértéséhez, a faj hatékonyabb romániai megőrzéséhez, illetve az emberekkel való békésebb együttélés megteremtéséhez.

A védettségről
Romániában a barnamedve szigorúan védett faj, védelmét mind a hazai törvénykezés, mind pedig az ország által aláírt és elfogadott nemzetközi egyezmények előírják. A 2006/407-es vadászati törvény – beleértve annak további kiegészítéseit és változtatásait – értelmében a barnamedvét illetően az illegális tettek kártérítési értéke 40 ezer euró – tájékoztat a természetvédelmi egyesület, kitérve arra is, hogy ugyanezen törvény a vadorzást szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal bünteti.