Pénteken és vasárnap, szeptember 12-én és 14-én tartották a csíksomlyói őszi Mária neve búcsút, amelynek alkalmából az elmúlt hétvégén több mint tízezer zarándok látogatott el a kegytemplomba. A pénteki szentmisét Tamás József püspök, a vasárnapit  pedig Jakubinyi György érsek celebrálta.
Vasárnap délben zúgtak a harangok, a csíksomlyói hegytemplom kórusa gyönyörű énekekkel köszöntötte Szűz Mária születésnapját. A Mária-év mottóját a P. Márk József atya által írt búcsús énekből vették, és így hangzik: „Köszöntünk Somlyó szép csillaga\".

A szentmise elején P. Urbán Erik templomigazgató kifejtette: „a csíksomlyói kegytemplom, a pápai kisbazilika legdrágább kincse az Oltáriszentség után a Szűzanya kegyszobra. A körülbelül ötszáz éves, reneszánsz stílusú kegyszobor hársfából készült. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m. A világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja Szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház Csodatevő, segítő szent Szűznek nevezi el.” Erik atya elmondta, hogy „nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok életében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom a kegyhelyen erőt és reményt adott és ad az ide zarándoklóknak: székely népünknek és a világ magyarságának a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi élet és a kultúra védőbástyája, oltalmazója és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.”

Szent Lukács evangéliumának az Angyali üdvözlet részét olvasták fel a szentírásból, Jakubinyi érsek prédikációjának vezérfonala Mária életútja és tisztelete volt, az Angyali üdvözlettől Jézus első csodáján, a kánai menyegzőn történt vízet borrá változtatáson át az Úr végrendeletéig, amikor Jézus ránk hagyta a Szűzanyát. Ezt tette Szent István király is 1038-ban, amikor országát Szűz Máriának ajánlotta fel, így lett Mária a Magyarok nagyasszonya.

A szentbeszédben többször elhangzott a Szent Pál apostol leveleiből vett idézet: „Az istenszeretőknek minden a javára válik”, a sok ezer hős erdélyi édesanya közül Jakubinyi a lemhényi születésű Dani Gergely plébános édesanyját említette meg, aki húsz gyereket szült és még egyet örökbe vett, közülük 17-en érték meg a felnőttkort, egytől egyig iskolázott, becsületes tagjai lettek a székelységnek.

Teljes búcsú a Mária-év minden napjára

A jubileumi Mária-év minden egyes napjára Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett. A Szentszék (Paenitentiaria Apostolica, Prot. N. 386/14/1) dokumentuma szerint 2014. szeptember 14-től 2015. szeptember 15-ig mindennap elnyerhető teljes búcsú engedélyezett a következő feltételek mellett: szentgyónás, szentáldozás és imádság a Szentatya szándékára. A búcsúnyerés napján meg kell látogatni a csíksomlyói kegytemplomot, részt kell venni a Szűzanya tiszteletére tartott áhítatosságon vagy egyszerűen magunkban imádkozni Erdély hithűségéért, papi és szerzetesi hivatásokért, a családok védelméért, imánkat a Miatyánk, a Hiszekegy és a Csodatevő és Segítő Szűz Mária fohászokkal fejezzük be. Ezt a búcsút fel lehet ajánlani a megholtakért is. Akik öregség vagy súlyos betegség miatt nem tudják meglátogatni a kegytemplomot, elnyerhetik ugyanezt a teljes búcsút a három feltétel mellett, ha a Boldogságos Szűzanya szentképe előtt imádkozva, lelkileg csatlakoznak a kegytemplomban tartott valamelyik ájtatossághoz.

Európai Máriás Háló Csíksomlyón

A Mária-év első fontosabb eseményének számít a szeptember 16–19. között a csíksomlyói kegyhelyen zajló találkozó. Itt tartja éves konferenciáját a húsz európai nemzeti Mária-kegyhelyet tömörítő Európai Máriás Háló. Ennek keretében szerdán, szeptember 17-én este 7 órától ünnepi szentmise lesz a kegytemplomban.