Fotó: Barabás Ákos
Az erdészeti kihágásokat büntető törvény módosítása a szakma szerint sok szempontból kifogásolható, és nem eléggé átgondolt. Mint kiderült, nemcsak az illetéktelen fakitermelőket, az erdészeket is sokkal nagyobb bírságokkal sújthatják. A jogszabály szerdán lépett hatályba.
2016. október 19., 11:592016. október 19., 11:59
Az idei 51-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely a korábbi, 2010-ben elfogadott 171-es számú törvényt módosítja, szerdán lépett hatályba, jelentősen megnövelve az erdészeti kihágásokért a hatóságok által kiróható bírságok összegét. A szaktárca szerint nemzetbiztonsági kérdés a törvénytelen fakitermelés megállítása, de a módosítások más változásokat is eredményeznek.
Cătălin Mutică, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője szerint az erdőtulajdonos magánszemélyeket is kötelezi a törvény, hogy kössenek szerződést az őrzésre és adminisztrálásra az erdészeti hivatalokkal, de ehhez rendelkezniük kell a tulajdonjogot igazoló hivatalos iratokkal. „Egy erdészeti hivatal nem vehet ügykezelésbe olyan területet, amelynek tulajdonosa nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal, nincs kijelölve a terület határa, ha nem él a tulajdonos és nincs lefolytatva a hagyatéki tárgyalás – sok ilyen eset van, a helyzet elég bonyolult” – vázolta az igazgató. Szerinte, mivel a törvény által kilátásba helyezett bírságok mintegy 30 százaléka az erdészekre vonatkozik, az országos átlagbér alatti fizetésekkel rendelkező alkalmazottaknak egy-két ilyen bírság után el kell adniuk valamit otthonról, hogy ki tudják ezeket fizetni.
„Sok és nagy összegű bírság érinti őket, mintha ők lennének az erdők ellenségei. Reméljük, ezek miatt nem hagyják ott állásaikat az erdészek” – értékelt Mutică, hozzátéve, nem a bírságoktól való félelem, hanem a mentalitás változása lenne szükséges ahhoz, hogy az emberek ne lopjanak fát az erdőkből.
A Csíki Magánerdészet esetében több mint ezer olyan szerződés válik semmissé, amelyeket magánszemélyekkel kötöttek korábban különböző kisebb területek őrzésére – ezt Májer Emese, a hivatal vezetője közölte kérdésünkre. „Azóta sokan meghaltak, eladták, volt olyan is, hogy valaki kézzel írott meghatalmazást adott arról, hogy az apja volt a tulajdonos. A hagyatéki eljárásokat nem folytatták le, lehetetlen helyzet áll elő” – érzékeltette a törvénymódosítás hatását. A szakember szerint túlzottak az erdészeket érintő bírságok, és azt sem értik a szakma képviselői, hogy miért volt szükség ezeket a változásokat sürgősségi kormányrendelettel, az erdészek képviselőivel történő megfelelő egyeztetés nélkül elfogadni. Májer Emese úgy látja, a kisebb lopásokat elkövetők, ha kicsi a pénzbírság, ha nagy, úgysem tudják ezt kifizetni, így esetükben a bírságok közmunkává alakítása történik ezután is.
Az életbe lépő törvénymódosítás szerint az erdészeti kihágások miatt alkalmazott bírságok összege jelentősen emelkedik, a területek törvényes tulajdonosait 1000-től 5000 lejig terjedő bírsággal sújthatják, ha nem biztosítják az őrzést, vagy nem jelölik ki a területek határait. Több, 1000-től akár 5000 lejig terjedő összegű szankció vonatkozik az erdészeti személyzetre is különböző kihágások esetén. 1000 és 12 000 lej közötti bírság jár mindazoknak, akik törvénytelenül vágnak ki fát, facsemetét vagy karácsonyfának valót lopnak, amennyiben a kár értéke nem haladja meg az adott fafajta „lábon álló” köbméterenkénti átlagértékének ötszörösét. Öt- és tízezer lej közötti büntetéssel, illetve a faanyag elkobzásával sújthatók azok, akik eredetet és törvényes kitermelést igazoló dokumentum nélkül szállítják, átveszik, tárolják vagy feldolgozzák a faanyagot – beleértve a karácsonyfának szánt fenyőt is. 3000–6000 lejt fizet az is, aki lejárt érvényességű kísérőlevéllel szállít fát. A törvénytelen szállításra használt járműveket elkobozhatják, ugyanakkor a csendőrség is bírságolhat.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!