Védeni az őshonos közösségeket – egy éve dolgozik európai parlamenti képviselőként Vincze Loránt Pr-cikk

Vincze Lóránt szerint az Európai Uniónak lépnie kell a polgári kezdeményezések nyomán •  Fotó: Mihály László

Vincze Lóránt szerint az Európai Uniónak lépnie kell a polgári kezdeményezések nyomán

Fotó: Mihály László

Kevéssel több mint egy éve vette át mandátumát Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki az őshonos nemzeti közösségek védelmében indult Minority Safe Pack polgári kezdeményezés mellett a nemzeti régiókért indult aláírásgyűjtésben is szerepet vállalt, és fontosnak tartja ezek sikerét. Az elmúlt egy év történéseiről, az új uniós költségvetésről, támogatási lehetőségekről beszélgettünk.

Székelyhon

2020. augusztus 19., 09:072020. augusztus 19., 09:07

2020. augusztus 19., 09:262020. augusztus 19., 09:26

– Nem valószínű, hogy ilyen első évre számított, főként az utóbbi hónapokat tekintve...

– Nagyon atipikus év volt, azzal senki sem számolt, hogy a második fele a koronavírus-járvány miatt felborítja az összes tervet. Én magam sok olyan rendezvényt készítettem elő, ami pont ebben az időszakban lett volna megszervezve, például a Fekete Március 30. évfordulójára egy brüsszeli és marosvásárhelyi konferenciát szerveztünk volna, ezeket majd pótoljuk, amint lehet. Ezzel együtt azt gondolom, sikeres időszak volt, még a második része is, hiszen az Európai Tanács elfogadta az uniós költségvetést, és az Európai Néppárt képviselőcsoportjának nagyon markáns támogatása mellett sikerült azokon a területeken, amelyek a Székelyföld, az erdélyi magyarság számára fontosak, eredményeket elérni:

változatlan szinten megmaradnak a kohéziós alapok, növekednek a mezőgazdasági támogatások, és a kisebbségi érdekképviselet terén is léptünk előre.

Ezen túl az első év minden tisztségben az elhelyezkedéssel, a különböző befolyásolási körök kialakításával telik, ez így volt az esetemben is, az alkotmányos ügyek bizottságában, a petíciós bizottságban és az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságban dolgozom, a nevezetes LIBE-ben. Ezek mind olyan területek, amelyek kapcsolódnak a kisebbségvédelemhez, és az itthonról kapott feladatok továbbvitelét, európai képviseletét jelentik. Nekünk az a hosszú távú célunk, hogy az Európai Unió úgy alakuljon át, hogy annak része legyen az őshonos közösségek védelme. Vannak konkrét elemei is a brüsszeli jelenlétnek, amelyek különböző régiókhoz kapcsolódnak. Például a Székelyföld – Dél-Tirol együttműködés, a medvekérdés, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye, amely szintén a petíciós bizottságban van jelenleg. És van egy nemzeti, magyar együttműködési tér is, hiszen a fideszes kollégákkal együtt dolgozunk, a nemzeti ügyekben közös álláspontunk van. A Benes-dekrétumok ügyét kiemelném, de

az úzvölgyi ügy esetében is meg kell találnunk a módját annak, hogy az Európai Unió ráhasson Romániára.

Klaus Iohannis államelnök magyarokat megbélyegző, a magyar nyelvet kicsúfoló kijelentései, amelyeket nem lehet politikai támadás köntösébe öltöztetni, ahogy ők megpróbálták, ki is verték a biztosítékot Brüsszelben. Én több alkalommal felszólaltam az ügyben, és láthattuk, hogy ezúttal vezető német, osztrák svájci lapok elmarasztalták Iohannist, hogy ez túlmegy a demokratikus normákon. Én azt is mondom, hogy a jogállamiságot nem lehet kettős mércével vizsgálni, Magyarországot a balliberális oldal támadni próbálja, minden áron, és közben szemet hunynak afölött, hogy mi történik Romániában. Egy parlamenti plenáris felszólalásban is elmondtam, ez megengedhetetlen, ha erre halad az Európai Unió, az nem a jó irány. De bízom abban, hogy ezt sikerül kiigazítani a következőkben, és az unió azzal foglalkozik, ami a dolga, a tagállamok együttműködése, az egységes piac működtetése, és az európai értékek védelmében az őshonos közösségek jogainak támogatása.

– Az őshonos nemzeti közösségek és a nemzeti régiók ügyében két polgári kezdeményezés is folyamatban van. Hogyan tovább?

– A Minority SafePack kezdeményezés halad a maga útján. Én is szeretném, hogy gyorsabban haladjon, de ha arra gondolok, hogy nyolc évvel ezelőtt indítottuk útjára, akkor fontos lépéseket tettünk meg. De az európai uniós bürokrácia azért időt kér, el kellett halasztani a járvány miatt a közmeghallgatást, de biztosan sor kerül rá idén, és a bizottság is meghozza a döntést. A döntés után elkezdődhet a konkrét törvényalkotás, és az is két-három éves időszak, ezt tekintetbe kell venni.

A célunk az, hogy végre legyenek olyan uniós jogszabályok, amelyek védik az őshonos közösségeket, támogatják azok anyanyelvhasználati, oktatási, szimbólumhasználati jogait, a kisebbségi régiókat, de ott a sportközvetítések ügye és a további elemek.

Manfred Weber, az EPP képviselőcsoportjának elnöke és kollégáim a frakcióban támogatják a kisebbségek ügyét. A nemzeti régiók fejlesztéséről szóló kezdeményezés esetében megvan az egymillió aláírás, de csak három országból teljesült a minimális aláírásszám, legalább négy országot hozzá kell még tenni ahhoz, hogy sikeres legyen a kezdeményezés, és elinduljon ugyanazon az úton, mint a Minority SafePack. Az Európai Bizottságot arra kértem, hogy hosszabbítsuk meg az aláírásgyűjtést a koronavírus-járvány miatt, ezt sikerült, hat hónappal hosszabbították meg a határidőt, és abban bízom, hogy novemberig sikerül összegyűjteni. A következő lépésben mindent megteszünk, hogy meglegyen a szükséges számú aláírás, ehhez van egy jó kampánycsapat Pesty László vezetésével. Azt érzem, hogy szeptember-októberben fog felpörögni ez a kampány is, és akkor lesz két sikeres kezdeményezés kisebbségügyben, ami még inkább nyomás alá helyezi az Európai Uniót, hogy lépjen ezekben a kérdésekben. Hiszen kétmillió aláírás, több mint egymillió, ezért érdemes volt ezeket innen Székelyföldről támogatnunk.

– Milyen lehetőségek vannak a számokon túl Románia számára az Európai Unió nemrég elfogadott költségvetésében?

– A közel 80 milliárd euró, amit Románia kap, két részre oszlik, van a helyreállítási költségvetés a gazdaság támogatására, a másik rész pedig a szokásos hétéves pénzügyi keret. A helyreállítási költségvetés fele hitelkeret, ezt a részét a mi gyerekeink fogják visszafizetni, de valószínűleg más mód nem volt arra, hogy tőkeinjekciót kapjon az európai gazdaság. Ebből fontos beruházásokat lehet megvalósítani egészségügy, infrastruktúra, vállalkozásfejlesztés terén, munkahelyeket lehet létrehozni. Nem méltányos az, hogy az itteni gazdák kevesebb pénzt kapnak, mint a nyugat-európaiak, és sikerült elfogadtatni az Európai Néppárt képviselőcsoportjának támogatásával, hogy a következő hét évben évről évre fokozatosan növekedjen a mezőgazdasági támogatások értéke. A vidékfejlesztési támogatások csökkennek, ez Románia esetében 25 százalékot jelent, de a helyreállítási költségvetés keretéből, és az operatív programokból is lehet olyan projekteket kidolgozni, amelyek a vidéket segítik, fejlődési lehetőséget biztosítva.

– Milyen változásokra lehet számítani uniós támogatások felhasználást illetően?

– Románia esetében nem is az a kérdés, hogy mennyi pénz jön Brüsszelből, hanem, hogy el tudja-e költeni azt a pénzt. Örvendek annak, hogy a következő időszakban a fejlesztési régiók hatásköröket kapnak a pénz felhasználására és ez különösen előnyös a Székelyföld számára, hogy a megyeitanács-elnökök ott lesznek Gyulafehérváron és a Központi Régiót illetően sok döntést ott hoznak meg.

Minden operatív programnak lesz olyan része, amit a fejlesztési régiók szintjén döntenek el, ez hatalmas lehetőséget jelent, hiszen közelebb kerül a döntés a polgárokhoz, az önkormányzatokhoz.

Nem kell Bukarestben házalni és könyörögni, nézni azt a tökéletlenséget, ami ott van. Bízom abban, hogy az Európai Bizottságnak a bürokrácia csökkentése, az átláthatóság érdekében tett lépéseit megszívleli Románia, és valamilyen kényszer hatására változtat is, hiszen itt a bürokrácia a pályázatok esetében több köbméter papírt jelent, amit le kell adni. Ezt nem Brüsszel követeli így, a bonyolult eljárásokat Romániában alkották meg, mert félnek a köztisztviselők, és egy engedély kiadása előtt kérnek három másikat. Az önkormányzati vezetők tudják, hogy visszadobnak pályázatokat egy elírt adat miatt ahelyett, hogy automatikusan javítanák, vagy minden online rendszerben lenne, mint más országokban.

– Mi a gyakorlati haszna annak, ha az erdélyi magyar közösség európai parlamenti képviselettel rendelkezik?

– A brüsszeli döntéshozatal kiteljesíti az önkormányzatokban kezdődő munkát és az országos szintű döntéseket. És ezt a minden szinten erős RMDSZ-es képviseletet segíti brüsszeli jelenlétünk az Európai Parlamentben. Nagyon sok szabályzat érkezik az uniótól, a gazdasági döntések több mint 70 százaléka Brüsszelben születik. Kicsit távolinak tűnik, de nagyon fontos területekről beszélünk. Annak az esélyét is biztosítja, hogy Brüsszelből nyomást gyakoroljunk Romániára, hogy számon kérje Brüsszel Romániát azokban a kérdésekben, amelyekben nem teljesít jól. Nem csupán kisebbségi, hanem környezetvédelmi ügyekre is gondolok, de ilyen az uniós pénzek felhasználása is.

Ott tartunk ma, hogy Romániában kb. 70 százaléka lesz felhasználva az uniós alapoknak, és nem a vállalkozók, nem az önkormányzatok, nem a gazdák miatt, hanem az állam hibájából,

amely a nagyberuházásokat kellett volna menedzselje, autópályák, regionális kórházak építését, és sok esetben még szerződést sem kötöttek. Három éves kiegészítést kap az ország, még három évig lehet számlákat benyújtani a korábbi időszakra, ez Brüsszel jóindulatától függ, mert közben kezdődik az új támogatási időszak. De az Európai Uniónak nem érdeke, hogy nála maradjon az a pénz, ami Romániának jár, mert úgyis el kell költeni.

Galéria

Az interjú elkészítését az Európai Néppárt képviselőcsoportja támogatta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 11., csütörtök

Fotókat tett közzé az FBI Charlie Kirk feltételezett gyilkosáról

A Charlie Kirk amerikai konzervatív influencer életét kioltó potenciális elkövetőről tett közzé fotókat a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Mint ismert, a 31 éves fiatalembert Orem városban, egy egyetemi eseményen lőtte le az elkövető.

Fotókat tett közzé az FBI Charlie Kirk feltételezett gyilkosáról
2025. szeptember 11., csütörtök

Hajtóvadászat zajlik Charlie Kirk gyilkosa után az Egyesült Államokban

Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.

Hajtóvadászat zajlik Charlie Kirk gyilkosa után az Egyesült Államokban
2025. szeptember 09., kedd

Kihallgatták és őrizetbe vették a moldovai hírszerzés hazaárulással gyanúsított volt igazgatóhelyettesét

Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.

Kihallgatták és őrizetbe vették a moldovai hírszerzés hazaárulással gyanúsított volt igazgatóhelyettesét
2025. szeptember 09., kedd

Elnöki rendelettel megint október 1-jén kezdődik a karácsony Venezuelában

Idén is korábban lesz a karácsony Venezuelában – jelentette be hétfőn Nicolas Maduro elnök, és elrendelte, hogy a világszerte decemberben tartandó szent ünnep Venezuelában október 1-jén kezdődjön.

Elnöki rendelettel megint október 1-jén kezdődik a karácsony Venezuelában
2025. szeptember 06., szombat

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben

Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben.

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben
2025. szeptember 06., szombat

Zelenszkij Kijevet javasolta az ukrán-orosz csúcstalálkozó helyszínének

Visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő felvetését, hogy Moszkvában tárgyaljon vele a háború lezárásáról, ehelyett azt javasolta, hogy ő látogasson el Kijevbe.

Zelenszkij Kijevet javasolta az ukrán-orosz csúcstalálkozó helyszínének
2025. szeptember 05., péntek

Elhunyt Kásler Miklós, az emberi erőforrások volt minisztere

Életének 76. évében meghalt Kásler Miklós Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az emberi erőforrások volt minisztere, aki egész életében végig dolgozott, és tudását fejlesztette – közölte a magyar belügyminisztérium az MTI-vel pénteken.

Elhunyt Kásler Miklós, az emberi erőforrások volt minisztere
2025. szeptember 05., péntek

2000 alkalmazottat bocsát el az OMV, a Petromot is érinti a leépítés

Megválni készül mintegy 2000 alkalmazottjától a világszerte hozzávetőlegesen 23 ezer személyt foglalkoztató osztrák OMV olajvállalat, az OMV Petrom főrészvényese – értesült az ausztriai Kurier, amelyet a Reuters idézett pénteken.

2000 alkalmazottat bocsát el az OMV, a Petromot is érinti a leépítés
2025. augusztus 30., szombat

Törvénytelen a Donald Trump által bevezetett vámok többsége

A fellebbezési bíróság törvénytelennek mondta ki a Donald Trump elnök által április óta bevezetett vámok többségét pénteken, ezzel fenntartotta a kereskedelmi ügyekben eljáró szövetségi bíróság korábbi határozatát.

Törvénytelen a Donald Trump által bevezetett vámok többsége
2025. augusztus 29., péntek

Bekérették a bukaresti orosz nagykövetet az Ukrajna elleni legutóbbi támadások miatt

Bekérették a külügyminisztériumba pénteken Vladimir Lipaev bukaresti orosz nagykövetet Oroszország Ukrajna elleni legutóbbi támadásai miatt.

Bekérették a bukaresti orosz nagykövetet az Ukrajna elleni legutóbbi támadások miatt