Tiltakozási akciókat váltott ki az újságírók körében a módosított Adótörvénykönyv

A villámcsődületen (flash-mob) újságírók, írók, más alkotók vettek részt. A magukkal hozott papírlapokra a következőket írták fel: „Adósztrájk”, „Vlădescu úr, ön kiállna-e havonta három sort?”. Az érmékkel teli befőttesüvegek a szerzői jogdíjasok, civil szerződésekkel rendelkezők, egyéni vállalkozók járulékait jelképezték. A befőttes üvegeket megrázták, majd „áldozatként” elhelyezték a pénzügyminisztérium székhelyének lépcsőin, és azt kiáltották: „Vegyétek el pénzünket”.

A tiltakozás résztvevői a pénzügyminisztérium lépcsőin hagytak egy, Emil Boc miniszterelnöknek címzett petíciót is, amelynek címe: „Nem fizetünk adót, amíg nincs egységes, évi online nyilatkozat”.

„Mi, alulírottak nem értünk egyet azzal, ahogyan az ön által vezetett államigazgatás alkalmazni kívánja a szakmai jövedelmekre vonatkozó új előírásokat. Logikátlannak, abszurdnak és sértőnek találjuk, hogy havonta egyik intézménytől a másikig sétáltatnak abszurd nyilatkozatok kitöltése végett. Legtöbben közülünk nem is értjük, mit kellene kitöltenünk” – áll az eredetileg az interneten közzétett petícióban, amelyet péntek 12 óráig több mint 3930 személy írt alá.

Nyílt levélben tiltakozott a MÚRE

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) pedig egy, Markó Bélának, az RMDSZ elnökének és miniszterelnök-helyettesnek, valamint Kelemen Hunor miniszternek címzett nyílt levélben tiltakozott a rendelkezés ellen.

„A romániai politikai hatalom eddig soha nem tapasztalt nyomást gyakorol a sajtóra, s ezáltal veszélybe sodorja a demokratikus jogállam egyik alappillérét, az állampolgárok hiteles, pártatlan tájékoztatáshoz, szabad véleménynyilvánításhoz való jogát és végső soron a sajtószabadságot.
A gazdasági megszorító intézkedések – a médiavállalkozásokat is sújtó minimáladó 2009-es bevezetése, a személyi jövedelmek adóterheinek (újabb járulékbefizetési kötelezettségek) növelése – a létbizonytalanságba, esetenként a csőd szélére taszították a független sajtót. A közmédiumokat érintő költségvetési megszorítások bértollnoki állapotba juttatták a közszolgálati rádió és televízió munkatársait” – állítják a dokumentumban.

Kiemelik, hogy a működésképtelen gazdaság egyik hatásaként csökkent a médiavállalkozások reklámbevétele, mivel az adótörvénykönyv módosításai újabb terhet rónak mind a foglalkoztatóra, mind a foglalkoztatottra, teljesen ellehetetlenítik az újságírók, szerkesztők, írók helyzetét.

Nem is annyira az adófizetési kötelezettséggel szemben tiltakoznak, inkább az új jogszabály bevezetésének időpontjával és az alkalmazások módozataival nem értenek egyet. Szerintük az új költségvetési évtől kellett volna bevezetni az új adófizetési törvényt, valamint egyszerűsíteni kellett volna a befizetési módozatokat.

Nehezményezik az újságírókra erősödő politikai nyomást is: „Az tapasztalható az utóbbi években, hogy nemzetbiztonsági okokra vagy a közszereplők személyiségi jogaira hivatkozva korlátozó – esetenként megfélemlítő – paragrafusokat készül elfogadni a törvényhozás, miközben az EU-s és a nemzetközi joggyakorlat a sajtó védelmét ezek fölé helyezi.”

Szerintük az állami intézmények hárítanak, sokszor a médiát okolják a politikai színtéren kialakult káoszért: „Sajnálatos, hogy a kabinet egyes tagjai nehezen alkalmazkodnak a jelenlegi stresszhelyzethez, a sajtót teszik felelőssé az állami intézményekben kialakult káoszért (lásd munkaügyi miniszter), és visszaélve hatalmukkal, megfélemlítik az újságírókat (Sebastian Vlădescu az augusztus 25-i sajtókonferencián).”

Az újságírók a kormányban működő RMDSZ honatyáitól kértek segítséget: „A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete felkéri az RMDSZ-es kormánytagokat, szenátorokat és képviselőket, hogy mind a kabinet munkájában, mind a törvényhozásban álljanak ki a romániai magyar sajtó védelmében, mivel közösségünk önrendelkező fennmaradása szempontjából létfontosságú az értékmegőrző-értékteremtő, pártatlan és hiteles média léte.”

Kelemen Hunor szerint mindenkinek adózni kell

Kelemen Hunor művelődési miniszter szombaton, a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon leszögezte: nem ért egyet a művészek adósztrájkjával, szerinte minden jövedelmet egységesen kell megadózni.

Kelemen Hunor szerint egyszerűsíteni kell az eljárásokat ezen jövedelmek kapcsán, ez a Munkaügyi Minisztérium és az Egészségbiztosítási Pénztár hatásköre, de a maga részéről nem hiszi, hogy a művészek által meghirdetett adósztrájk „jól átgondolt” lenne.

„Nem hiszem, hogy jól átgondolt az adósztrájkra irányuló szándék vagy az adósztrájk, mint tiltakozási forma, de, természetesen, minden állampolgárnak jogában áll megválasztani a tiltakozás formáját, függetlenül attól, hogy a szerzői jogdíjakról vagy más adókról, illetékekről van szó. A legegészségesebb elv azonban egy másfajta adózás lenne. Minden jövedelmet egységesen, 16 százalékkal kellene megadózni, függetlenül attól, hogy miből származik: fizetésből, civil szerződésből, szolgáltatások díjából, szerzői jogdíjból, egyéni vállalkozásból (PFA) vagy máshonnan. Akkor nem lenne vita erről. A jövedelmek után pedig fizetni kellene mindenféle járulékot, az egészségbiztosítást és egyebeket” – fejtette ki a tárcavezető.

A művelődési miniszter szerint ebben az esetben nem lennének igen gyakran „haszontalan viták” erről. „Mindezeken túl azonban a mechanimzust egyszerűsíteni kellene. Mint azt a kormányban is vállaltuk, szeptember 25-ig elkészül az e-Románia honlap, és minden állampolgárnak lehetősége nyílik, hogy otthonról fizesse ki járulékait. Vagy ha nincs internet-hozzáférése, vagy nem ért hozzá, egyetlen ablaknál fizethet minden járulékot” – magyarázta Kelemen Hunor.