Csíksomlyón járt tavaly a Szentatya. Tánczos Barna szenátor akkor és ott döbbenetet és tiszteletet látott a képviselő és szenátor kollégák arcán
Fotó: Beliczay László
Döbbenetet és tiszteletet váltottak ki a tavalyi pápalátogatás alkalmával Székelyföldre látogató román politikusokból a csíksomlyói nyeregben tapasztaltak: nem számítottak arra, hogy a magyarok valóban úgy élnek, ahogy arról a székelyföldi politikusok a román parlamentben beszélnek – árulta el Tánczos Barna szenátor, akivel tapasztalatai mellett az RMDSZ-EMSZ összefogásról és a magyar képviselet fontosságáról beszélgettünk.
2020. november 05., 13:002020. november 05., 13:00
Másodszor indul úgy az RMDSZ a parlamenti választásokon, hogy megállapodást kötött a kisebb erdélyi magyar politikai szervezetekkel, ezúttal a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ). Tánczos Barna szenátor szerint a politikai vezetők bölcsességét bizonyítja ez a megegyezés.
„Ahogy Kelemen elnök úr (Kelemen Hunor RMDSZ-elnök - szerk.) is mondta, nem vagyunk egyformák, és kitartunk mindig a véleményünk mellett, de nehéz időkben, amikor közös munkára, összefogásra van szükség, képesek vagyunk bölcsen dönteni. Az a célunk az összefogással, hogy a román parlamentben ne csak egyik vagy másik, a közösség csak egy részének a támogatását élvező politikai szervezetnek legyen képviselete, hanem a teljes erdélyi magyarságnak. Ezért jó, hogy most teljes összefogásról beszélhetünk, mivel minden olyan magyar politikai szervezet megtalálja a számítását ebben a megegyezésben, amely megmérettetett a helyhatósági választásokon” – húzta alá a szenátor.
Tapasztalatai alapján úgy ítélte:
Arra, hogy miért van szükség Székelyföld szempontjából a bukaresti jelenlétre, ugyancsak az elmúlt négy év lehet a bizonyíték Tánczos szerint, aki úgy látja, hogy Románia parlamentjében az RMDSZ-es csapat az egyik, vagy talán a legerősebb csapat akár számbeli, akár felkészültségi, akár más kritérium szerint hasonlítjuk össze a térségek képviseletét.
„A mindennapjainkat a bukaresti döntések befolyásolják, ezért bármennyire is visszás néha számunkra, a legfontosabb döntések meghozatalakor ott kell legyünk a román parlamentben. Ezért van szükség sokszor olyan kompromisszumos megoldásokra, megállapodásokra, akár a liberális-, akár a szociáldemokrata párttal, amelyek visszatetszők, amelyek olyan személyekkel köttetnek, akik teljesen mást mondanak például a televízióban, mint egy négy szem közötti beszélgetésen. Hosszú éveken át megtapasztaltam, mennyire másként viselkednek kamerák előtt, a saját választópolgáraik előtt a román képviselők és szenátorok ahhoz képest, hogy milyen hangulatban és hangnemben tárgyalnak, amikor leülünk egy konkrét témával kapcsolatosan szakmai és politikai döntéseket hozni” – emelte ki.
Fotó: Veres Nándor
Arra is kitért, hogy nehéz ezeket a hangulatokat visszaadni, és mindenkinek megmutatni, miért van az, hogy egy-egy RMDSZ által javasolt szakmai döntés akár száz százalékos támogatást élvez a parlamentben, közben pedig ugyanazok a személyek, akik megszavazták, később a televízióban szidják a magyar közösséget.
– hangsúlyozta.
A szenátort továbbá arról is kérdeztük, tapasztalatai szerint miként látják Bukarestből a román politikusok Székelyföldet? Mint mondta, ezen a téren sok minden megváltozott a tavalyi pápalátogatás alkalmával, amikor testületileg felvonult a csíksomlyói nyeregbe az akkori román kormány.
„Döbbenetet és tiszteletet láttam a képviselő és szenátor kollégák arcán, akik például a szociáldemokrata párt részéről érkeztek. Mindenre számítottak, csak arra nem, hogy mi, jómagam is, székely ruhában várjuk a pápát. Azon döbbentek le, hogy nemcsak beszélünk arról, hogy fontos számunkra az anyanyelvünk, a kultúránk, a népviseletünk, hanem tényleg így is élünk: otthon a családban magyarul beszélünk, vigyázunk a hagyományainkra, a népviseletünkre. Számtalanszor tértek vissza erre a témára, és
Mély nyomot hagyott bennük, hogy van egy olyan folt Romániában, amelyről nagyon sokan nem is tudtak, vagy csak hallásból értesültek arról, hogy ott valamilyen más népcsoport lakik” – emlékezett vissza a szenátor.
Hozzátette: emellett a járványhelyzet és a külföldi látogatások ellehetetlenülése miatt számos román politikus látogatott ebben az évben Székelyföldre, és mindegyikük pozitív élményekkel tért haza.
– zárta Tánczos Barna.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél hatkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este nyolc óra előtt nem száll fel – írja az MTI Matteo Bruni szentszéki szóvivő közlésére hivatkozva.
3 hozzászólás