Takarékosságra intenek a szakértők, akik 2024-re már optimistábban tekintenek

Remélhetőleg idén már valamelyest visszakerülünk a normális kerékvágásba a bevétel-kiadások szempontjából •  Fotó: Thomas Campean

Remélhetőleg idén már valamelyest visszakerülünk a normális kerékvágásba a bevétel-kiadások szempontjából

Fotó: Thomas Campean

Nem lesz könnyű ez az esztendő, figyelmeztettek még 2022 végén a Székelyhon napilap Piactér kiadványának nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe. Jó hír viszont – mondták –, hogy az előrejelzések alapján a 2024-es esztendőre már optimistábban készülhetünk. Az ország számára egyébként ilyen körülmények között az uniós források lehívása kritikus fontosságú lesz idénre.

Bíró Blanka

2023. január 15., 09:162023. január 15., 09:16

A 2023-as, az előrejelzések alapján szegényes évet követően 2024-re számítani lehet a gazdaság gyorsulására, amikor majd

annyira mérséklődik az infláció, hogy együtt lehet élni vele.

Mindez a reálkeresetek és a reál-vásárlóerő szempontjából kedvező lehet – foglalta össze röviden Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző azt, hogy mi vár ránk az előttünk álló időszakban. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a tavalyi évet értékelve kifejtette: még nincsenek a teljes évre vonatkozó adatok, ám

az eddigi információk alapján 4, de legjobb esetben is 5 százalék körüli gazdasági növekedés történhetett múlt év folyamán, ami 2021-hez viszonyítva mérsékelt lassulást jelez.

Tavalyelőtt ugyanis a 2020-as sokk után erős, gyors felívelés volt tapasztalható, amit 2022-ben már lassulás követett.

Ezzel együtt a 2022-es év mégiscsak pozitív meglepetés volt, legalábbis az első fele. Hiszen annak ellenére, hogy februárban kitört az orosz-ukrán háború, és a fogyasztói árak jelentősen emelkedtek, rontva a vásárlóerőt, jól teljesített a fogyasztás. Múlt év első felében dinamikus növekedés volt megfigyelhető, ami részben annak köszönhető, hogy

a gazdaság teljesen újranyitott, illetve voltak még a járvány időszakában félretett tartalékok, amit a háztartások felhasználhattak.

Az adatok alapján ezzel párhuzamosan a beruházások is jól alakultak.

Viszont ha megnézzük az export-import mérleget, ott már romlás figyelhető meg, amihez az is hozzájárult, hogy az import- és nyersanyagárak jelentősen emelkedtek. Ágazatokra bontva az látszik, hogy

a szolgáltatóipar volt a húzómotor, ezen belül a vendéglátóipar 2022 elején nagyon jól teljesített.

Az iparban már érződött az energiaválság, a háború hatása, az építőipar pedig közepesen teljesített – vont mérleget az elemző.

Mi lesz a „nagyokkal” és hogyan hat ez ránk?

Előretekintve Bálint Csaba rámutatott: idén minimum egy széles bázisú lassulás várható, erre mutat a külső és a belső környezet is. Egyrészt az eurózóna és az Amerikai Egyesült Államok gazdaságára vonatkozó várakozások is nehéz időszakot vetítenek előre, márpedig ha a nagy szereplők, partnerek gazdasága gyengébben teljesít, annak hatása nálunk is érződni fog.

Az eurózóna gazdasága 2022 utolsó, illetve 2023 első negyedében várhatóan zsugorodni fog, 2023 egészére pedig stagnálás prognosztizálható.

Az Egyesült Államokban valamivel jobb a helyzet: ott enyhe, 0,4 százalékos növekedésre számítanak az elemzők.

A belső környezet sem túl biztató: a kereslet gyengülhet a téli hónapok megnövekedő kiadásai miatt, ugyanakkor az infláció, az árak emelkedése is erodálja a reál-vásárlóerőt. Másrészt

a háztartások minden bizonnyal már felhasználták a korábbi „kényszerű” megtakarításaikat, vagyis amit a járványidőszakban sikerült félretenniük.

Mindeközben a gazdasági újranyitás pozitív hatása is kifullad idénre.

Ezeken túl Bálint Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamatok elkezdtek emelkedni, a betétek esetében már 6-7-8 vagy akár 9 százalékos kamatot is ajánlanak a pénzintézetek, ez inkább megtakarításra ösztönöz, és a kereslet gyengülésével jár. A lassulás irányába mutató hatásokat ugyanakkor mérsékelhetik az uniós források, ami fontos támaszt nyújthat a gazdaságnak. Jó hír, hogy az infláció tekintetében már kirajzolódni látszik a plató, a szakértők ez év elejére várják a tetőzést, ami után mérséklődhet az inflációs nyomás.

Idézet
„Arra számítunk, hogy 2023 végére egyszámjegyűre csökken az infláció, ami jelentős javulás a 2022-hőz képest. 2024-ben kerülhet vissza az infláció a 2,5-3,5 százalékos cél közelébe, amivel már együtt lehet élni”

– magyarázta Bálint Csaba. Meglátása szerint ennek hátterében az áll, hogy ha a külső és a belső kereslet csökken, az rendszerint az árakat természetes módon lefele húzza. A közgazdász ugyanakkor felidézte, hogy 2020-ban, 2021-ben akadoztak az ellátási láncok, nem érkeztek például alkatrészek, e téren pedig már látszanak a javulás jelei, ami segíti a gazdaságot. Az energiapiacon továbbra is magas a volatilitás, és kilengések továbbra is várhatóak, de

az eddig tapasztalt, meredeken emelkedő trend feltehetően nem folytatódik sokáig.

Ha az emelkedő tendencia megtörik, akkor az áremelkedés, az infláció ütemének is lassulnia kellene.

Idézet
„A 2023-as gyenge évet követően 2024-ben számítani lehet a gazdaság gyorsulására, az infláció mérséklődésére, ami a reál-vásárlóerő szempontjából kedvező lehet. Ugyanakkor továbbra is nagyon sok a bizonytalansági tényező, a háború még tart, és nehezen látható a vége. Így a kockázatok 2023-ra is nagyon magasak”

– összegzett az elemző.

2023 nehézségeit fokozza, hogy a tavalyi gyenge mezőgazdasági év volt. Csökkent az agrárium hozzájárulása a gazdasághoz, ráadásul az aszálykárokat is ki kell fizetni, ami tovább terheli a költségvetést •  Fotó: Pinti Attila Galéria

2023 nehézségeit fokozza, hogy a tavalyi gyenge mezőgazdasági év volt. Csökkent az agrárium hozzájárulása a gazdasághoz, ráadásul az aszálykárokat is ki kell fizetni, ami tovább terheli a költségvetést

Fotó: Pinti Attila

Hasonlóan látja a 2023-at Diósi László közgazdász, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) elnöke. A szakember rámutatott: 2022-nek jó kilátásokkal futott neki Románia, a pandémia után rekordütemben állt helyre a gazdaság, sokkal gyorsabban, mint a 2008-2009-es válság után. Ennek ellenére

fennmaradtak a problémák: a költségvetési hiány és a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedése, a szállítási láncok szakadozása, a kitolódott szállítási határidők.

Erre rátevődött, hogy már 2021 második felében elkezdődtek azok a folyamatok, amelyek a háború kitörése után lettek hangsúlyosak: az energiahordozók és az alapanyagok drágultak, mindez pedig az inflációra is hatással volt.

Diósi László a háború kitörése utáni 9-10 hónap teljesítményét vizsgálva kijelentette, a legnagyobb problémánk az infláció lett. A BNR elemzői 2023-ra 10-11 százalékos inflációra számítanak, ami majd csak 2024-re lesz egy számjegyű. Az infláció azért veszélyes, mert a jövedelmek nem emelkednek ugyanilyen mértékben.

Már korábban is az embereknek csak mintegy negyede-harmada rendelkezett értékelhető megtakarítással Romániában, a jelenlegi helyzetben pedig csak még kevesebbet tudunk félretenni. A szakember rámutatott: már tapasztalható, hogy elkezdődött a bankbetétek kivonása,

az emberek igyekeznek ma megvenni azt, ami szerintük holnap drágább lesz.

Szerinte egyébként a pénzügyi kultúra hiánya hozza, hogy karácsonykor még utoljára kiköltekeztük magunkat. Ez történt az előző válságban is: a 2008-as karácsony üzleti forgalma minden szempontból kiemelkedő volt.

Az infláció és a kisebb jövedelmek a fogyasztás csökkenéséhez vezetnek előbb-utóbb, hiszen a romániai gazdasági növekedést nagymértékben a fogyasztás pörgeti. Idénre a Román Nemzeti Bank elemzői 1,5-2 százalékos, a Világbank 3-3,4 százalék közötti növekedést vár a romániai gazdaságban – egy olyan környezetben, ahol idénre az uniós átlagnövekedés 0,3-1 százalék közötti lehet, a német gazdaság pedig recesszióba mehet át. A romániai gazdaság viszont ezer szállal kötődik a tagállamokhoz, így ha az Unióban alacsony a növekedés, a romániai termékek felvevőpiaca is csökken.

Egyidejű stagnálás és infláció

Diósi László arra is kitért: jövőre várható az európai országokban a stagnálás és az infláció egyidejű jelenlétével keletkező úgynevezett stagfláció, ami ellen a hagyományos eszközökkel, például kamatemeléssel nem lehet eredményesen küzdeni, mert az tovább csökkenti a gazdasági növekedést. A gazdasági döntéshozóknak, a jegybankoknak komolyan fel kell készülniük a stagflációs környezetre. A közgazdász szerint

akkor tudunk visszaállni normális gazdasági ciklusra, amikor az energiahordozók, az alapanyagok ára kikerül az inflációs nyomásból.

A legkevésbé pozitív képet a kereskedelmi mérleg hiánya mutatja, amely 2022 első 9 hónapjában 50 százalékkal nőtt, meghaladva a 25 milliárd eurót: a közel 94 milliárdos importra 69 milliárd eurós export jutott. Diósi László rámutatott: ezt a külföldről történő hazautalásokkal és külföldi beruházásokkal lehet még ellensúlyozni, így a devizamérleg rendben van. Az árfolyamot tekintve ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Romániában tulajdonképpen kettős pénzrendszer van:

a telefonszámla, a biztosítás, a bérlemény árak sok esetben euróhoz kötöttek, így ha a lej-euró árfolyam elszáll, azt azonnal megérezzük.

Ezért választja a jegybank a menedzselt lebegtetés-politikát, aminek köszönhetően a lej-euró árfolyam még mindig stabil, miközben a környező országokban – Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban – a szabadpiac határozza meg az árfolyamot.

Romániában az is pozitívum a többi európai országhoz képest, hogy a költségvetési hiányt keményen menedzselik, az ország büdzséje és a gazdaság is stabilnak mondható – magyarázta a szakértő. Ugyanakkor rámutatott:

a 2023-2024-es periódusban óriási lehetőséget jelent Románia számára az uniós pénzek lehívása, ez ellensúlyozhatja a kieső saját beruházásokat és a csökkenő fogyasztást.

A mezőgazdaságban is nehéz év volt 2022

Miklós Zoltán parlamenti képviselő, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja az idei kilátások szempontjából fontosnak tartja, hogy megszületett az energiaár-kompenzációs törvény, így senki nem fizet többet 1,30 lejnél az elektromos energia kilowattórájáért. Hasonlóképpen fontos, hogy

az országos helyreállítási tervben vállaltakat teljesítse az ország, hogy a szükséges reformok megvalósuljanak, és a pénzeket maradéktalanul le lehessen hívni.

A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban pedig minél hamarabb el kell indítani a pályázatokat, a kiírásokat a képviselő szerint.

Miklós Zoltán úgy látja: az infláció kezelésére az egyedüli okos lépés – és ezt teszi a Román Nemzeti Bank is –, hogy folyamatos referenciakamat-emeléssel igyekezzenek kordában tartani. Ez viszont a gazdasági növekedést fékezi,

hiszen drágulnak a hitelek, kevesebb pénz jut a gazdaságba.

2023 nehézségeit fokozza, hogy a tavalyi gyenge mezőgazdasági év volt: az aszály miatt a 2021-hez képest 11 százalékkal kisebb az agrárium hozzájárulása a gazdasághoz, ezen felül pedig az aszálykárokat is ki kell fizetni, ami tovább terheli a költségvetést.

Az iker-deficitek sem állnak túl jól, vagyis a költségvetési és a külkereskedelmi hiány továbbra is gondot jelent. Románia 2019-et, az Európai Unióban egyetlen országként, túlzott deficit-eljárással kezdte, amit a járvány éveiben felfüggesztettek, és amúgy is ezekben az esztendőkben még jobban elszállt a hiány, 2020-ban már közel 10 százalékosra emelkedett.

A külkereskedelmi mérleg hiánya tíz évvel ezelőtt 10 milliárd euró volt, 2022 végére elérhette a 35 milliárd eurót (cikkünk készítésekor még nem voltak meg a 2022-re vonatkozó számok - szerk. megj.), és 2023-ra már 42 milliárd eurósra becsülik.

Ez azt jelenti, hogy egyre inkább nyílik az olló: többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, ami az árfolyamra is hatást gyakorol. Ennek ellenére a jegybank jól menedzseli a helyzetet Miklós Zoltán szerint, stabilan 5 lej alatt tartva az euró árfolyamát.

Méltányos teherviselést javasolnak

A képviselő 2023-ra nézve megnyugtatónak tartja, hogy a parlamentben módosították a 119-es sürgősségi kormányrendeletet, így az energiaár-kompenzálás mindenkinek védelmet biztosít. Az előző szabályozásban még csak a kis- és közepes vállalkozók részesültek az árplafonban, ám az összefüggéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen

ha a nagytermelő leáll, a kisebbek nincs ahová beszállítsanak.

Ugyanakkor azok a háztartások is legtöbb 1,30 lejért vásárolják az elektromos energiát, ahol a havi fogyasztás meghaladja a 300 kilowattórát, ami azért is lényeges, mert csökkenti az inflációs nyomást. Az intézkedés hatással van ugyan a költségvetésre, hiszen a különbözetet ki kell fizetni, de a gazdaságot működésben tartja, az embereket megvédi – szögezte le a közgazdász.

Miklós Zoltán hangsúlyozta, egyértelmű, hogy az államnak segítenie kell, ám ehhez elő kell teremteni a forrásokat, itt jön be a képbe a méltányos teherviselés, amit többször javasolt. Az RMDSZ által támogatott javaslat szerint azokat az ágazatokat kellene jobban megadózni, amelyek ezeknek a nehéz időknek a nettó nyertesei.

Idézet
„Az lenne méltányos, hogy vállaljon nagyobb terhet, aki ezt megteheti, pluszbevételekre tesz szert, hogy legyen amiből a gyengéket segíteni”

– magyarázta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Közelít a 600 ezerhez a külföldön már leszavazott román állampolgárok száma

Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 560 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közelít a 600 ezerhez a külföldön már leszavazott román állampolgárok száma
2025. május 17., szombat

Már több mint 400 ezren szavaztak külföldön

Romániai idő szerint szombaton 15 óráig közel 423 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint 400 ezren szavaztak külföldön
2025. május 17., szombat

Már több mint 300 ezren szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában

Romániai idő szerint szombaton 12 óráig több mint 300 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint 300 ezren szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában
2025. május 17., szombat

Amíg mi szavazunk addig a Vatikánban beiktatják XIV. Leó pápát

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Amíg mi szavazunk addig a Vatikánban beiktatják XIV. Leó pápát
2025. május 17., szombat

Közel 250 ezren adták már le szavazatukat az elnökválasztás második fordulójában külföldön

Romániai idő szerint szombaton 10 óráig több mint 246 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel 250 ezren adták már le szavazatukat az elnökválasztás második fordulójában külföldön
2025. május 16., péntek

Szökik fölfelé a külföldi szavazatok száma, eddig a legtöbben egy keleti országból szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 19 óráig több mint 150 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Szökik fölfelé a külföldi szavazatok száma, eddig a legtöbben egy keleti országból szavaztak
2025. május 15., csütörtök

Több mint 240-en vesztették életüket autóbalesetben az év első három hónapjában

Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán a belügyminiszter.

Több mint 240-en vesztették életüket autóbalesetben az év első három hónapjában
2025. május 15., csütörtök

Címert és személyi titkárt is választott magának XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap. A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán útmutatót közölt.

Címert és személyi titkárt is választott magának XIV. Leó pápa
2025. május 14., szerda

Azonnal elhagyni ezt az országot – figyelmeztet a külügyminisztérium

A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.

Azonnal elhagyni ezt az országot – figyelmeztet a külügyminisztérium
2025. május 14., szerda

Három vízijármű ütközött össze a Dunán, két személy eltűnt – frissítve

Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – számolt be a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közlése nyomán az Agerpres.

Három vízijármű ütközött össze a Dunán, két személy eltűnt – frissítve