Takarékosságra intenek a szakértők, akik 2024-re már optimistábban tekintenek

Mindez a reálkeresetek és a reál-vásárlóerő szempontjából kedvező lehet – foglalta össze röviden Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző azt, hogy mi vár ránk az előttünk álló időszakban. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a tavalyi évet értékelve kifejtette: még nincsenek a teljes évre vonatkozó adatok, ám

Tavalyelőtt ugyanis a 2020-as sokk után erős, gyors felívelés volt tapasztalható, amit 2022-ben már lassulás követett.

Ezzel együtt a 2022-es év mégiscsak pozitív meglepetés volt, legalábbis az első fele. Hiszen annak ellenére, hogy februárban kitört az orosz-ukrán háború, és a fogyasztói árak jelentősen emelkedtek, rontva a vásárlóerőt, jól teljesített a fogyasztás. Múlt év első felében dinamikus növekedés volt megfigyelhető, ami részben annak köszönhető, hogy

Az adatok alapján ezzel párhuzamosan a beruházások is jól alakultak.

Viszont ha megnézzük az export-import mérleget, ott már romlás figyelhető meg, amihez az is hozzájárult, hogy az import- és nyersanyagárak jelentősen emelkedtek. Ágazatokra bontva az látszik, hogy

Az iparban már érződött az energiaválság, a háború hatása, az építőipar pedig közepesen teljesített – vont mérleget az elemző.

Mi lesz a „nagyokkal” és hogyan hat ez ránk?

Előretekintve Bálint Csaba rámutatott: idén minimum egy széles bázisú lassulás várható, erre mutat a külső és a belső környezet is. Egyrészt az eurózóna és az Amerikai Egyesült Államok gazdaságára vonatkozó várakozások is nehéz időszakot vetítenek előre, márpedig ha a nagy szereplők, partnerek gazdasága gyengébben teljesít, annak hatása nálunk is érződni fog.

Az Egyesült Államokban valamivel jobb a helyzet: ott enyhe, 0,4 százalékos növekedésre számítanak az elemzők.

A belső környezet sem túl biztató: a kereslet gyengülhet a téli hónapok megnövekedő kiadásai miatt, ugyanakkor az infláció, az árak emelkedése is erodálja a reál-vásárlóerőt. Másrészt

Mindeközben a gazdasági újranyitás pozitív hatása is kifullad idénre.

Ezeken túl Bálint Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamatok elkezdtek emelkedni, a betétek esetében már 6-7-8 vagy akár 9 százalékos kamatot is ajánlanak a pénzintézetek, ez inkább megtakarításra ösztönöz, és a kereslet gyengülésével jár. A lassulás irányába mutató hatásokat ugyanakkor mérsékelhetik az uniós források, ami fontos támaszt nyújthat a gazdaságnak. Jó hír, hogy az infláció tekintetében már kirajzolódni látszik a plató, a szakértők ez év elejére várják a tetőzést, ami után mérséklődhet az inflációs nyomás.

– magyarázta Bálint Csaba. Meglátása szerint ennek hátterében az áll, hogy ha a külső és a belső kereslet csökken, az rendszerint az árakat természetes módon lefele húzza. A közgazdász ugyanakkor felidézte, hogy 2020-ban, 2021-ben akadoztak az ellátási láncok, nem érkeztek például alkatrészek, e téren pedig már látszanak a javulás jelei, ami segíti a gazdaságot. Az energiapiacon továbbra is magas a volatilitás, és kilengések továbbra is várhatóak, de

Ha az emelkedő tendencia megtörik, akkor az áremelkedés, az infláció ütemének is lassulnia kellene.

– összegzett az elemző.

Erre rátevődött, hogy már 2021 második felében elkezdődtek azok a folyamatok, amelyek a háború kitörése után lettek hangsúlyosak: az energiahordozók és az alapanyagok drágultak, mindez pedig az inflációra is hatással volt.

Diósi László a háború kitörése utáni 9-10 hónap teljesítményét vizsgálva kijelentette, a legnagyobb problémánk az infláció lett. A BNR elemzői 2023-ra 10-11 százalékos inflációra számítanak, ami majd csak 2024-re lesz egy számjegyű. Az infláció azért veszélyes, mert a jövedelmek nem emelkednek ugyanilyen mértékben.

Már korábban is az embereknek csak mintegy negyede-harmada rendelkezett értékelhető megtakarítással Romániában, a jelenlegi helyzetben pedig csak még kevesebbet tudunk félretenni. A szakember rámutatott: már tapasztalható, hogy elkezdődött a bankbetétek kivonása,

Szerinte egyébként a pénzügyi kultúra hiánya hozza, hogy karácsonykor még utoljára kiköltekeztük magunkat. Ez történt az előző válságban is: a 2008-as karácsony üzleti forgalma minden szempontból kiemelkedő volt.

Az infláció és a kisebb jövedelmek a fogyasztás csökkenéséhez vezetnek előbb-utóbb, hiszen a romániai gazdasági növekedést nagymértékben a fogyasztás pörgeti. Idénre a Román Nemzeti Bank elemzői 1,5-2 százalékos, a Világbank 3-3,4 százalék közötti növekedést vár a romániai gazdaságban – egy olyan környezetben, ahol idénre az uniós átlagnövekedés 0,3-1 százalék közötti lehet, a német gazdaság pedig recesszióba mehet át. A romániai gazdaság viszont ezer szállal kötődik a tagállamokhoz, így ha az Unióban alacsony a növekedés, a romániai termékek felvevőpiaca is csökken.

Egyidejű stagnálás és infláció

Diósi László arra is kitért: jövőre várható az európai országokban a stagnálás és az infláció egyidejű jelenlétével keletkező úgynevezett stagfláció, ami ellen a hagyományos eszközökkel, például kamatemeléssel nem lehet eredményesen küzdeni, mert az tovább csökkenti a gazdasági növekedést. A gazdasági döntéshozóknak, a jegybankoknak komolyan fel kell készülniük a stagflációs környezetre. A közgazdász szerint

A legkevésbé pozitív képet a kereskedelmi mérleg hiánya mutatja, amely 2022 első 9 hónapjában 50 százalékkal nőtt, meghaladva a 25 milliárd eurót: a közel 94 milliárdos importra 69 milliárd eurós export jutott. Diósi László rámutatott: ezt a külföldről történő hazautalásokkal és külföldi beruházásokkal lehet még ellensúlyozni, így a devizamérleg rendben van. Az árfolyamot tekintve ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Romániában tulajdonképpen kettős pénzrendszer van:

Ezért választja a jegybank a menedzselt lebegtetés-politikát, aminek köszönhetően a lej-euró árfolyam még mindig stabil, miközben a környező országokban – Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban – a szabadpiac határozza meg az árfolyamot.

Romániában az is pozitívum a többi európai országhoz képest, hogy a költségvetési hiányt keményen menedzselik, az ország büdzséje és a gazdaság is stabilnak mondható – magyarázta a szakértő. Ugyanakkor rámutatott:

A mezőgazdaságban is nehéz év volt 2022

Miklós Zoltán parlamenti képviselő, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja az idei kilátások szempontjából fontosnak tartja, hogy megszületett az energiaár-kompenzációs törvény, így senki nem fizet többet 1,30 lejnél az elektromos energia kilowattórájáért. Hasonlóképpen fontos, hogy

A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban pedig minél hamarabb el kell indítani a pályázatokat, a kiírásokat a képviselő szerint.

Miklós Zoltán úgy látja: az infláció kezelésére az egyedüli okos lépés – és ezt teszi a Román Nemzeti Bank is –, hogy folyamatos referenciakamat-emeléssel igyekezzenek kordában tartani. Ez viszont a gazdasági növekedést fékezi,

2023 nehézségeit fokozza, hogy a tavalyi gyenge mezőgazdasági év volt: az aszály miatt a 2021-hez képest 11 százalékkal kisebb az agrárium hozzájárulása a gazdasághoz, ezen felül pedig az aszálykárokat is ki kell fizetni, ami tovább terheli a költségvetést.

Az iker-deficitek sem állnak túl jól, vagyis a költségvetési és a külkereskedelmi hiány továbbra is gondot jelent. Románia 2019-et, az Európai Unióban egyetlen országként, túlzott deficit-eljárással kezdte, amit a járvány éveiben felfüggesztettek, és amúgy is ezekben az esztendőkben még jobban elszállt a hiány, 2020-ban már közel 10 százalékosra emelkedett.

Ez azt jelenti, hogy egyre inkább nyílik az olló: többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, ami az árfolyamra is hatást gyakorol. Ennek ellenére a jegybank jól menedzseli a helyzetet Miklós Zoltán szerint, stabilan 5 lej alatt tartva az euró árfolyamát.

Méltányos teherviselést javasolnak

A képviselő 2023-ra nézve megnyugtatónak tartja, hogy a parlamentben módosították a 119-es sürgősségi kormányrendeletet, így az energiaár-kompenzálás mindenkinek védelmet biztosít. Az előző szabályozásban még csak a kis- és közepes vállalkozók részesültek az árplafonban, ám az összefüggéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen

Ugyanakkor azok a háztartások is legtöbb 1,30 lejért vásárolják az elektromos energiát, ahol a havi fogyasztás meghaladja a 300 kilowattórát, ami azért is lényeges, mert csökkenti az inflációs nyomást. Az intézkedés hatással van ugyan a költségvetésre, hiszen a különbözetet ki kell fizetni, de a gazdaságot működésben tartja, az embereket megvédi – szögezte le a közgazdász.

Miklós Zoltán hangsúlyozta, egyértelmű, hogy az államnak segítenie kell, ám ehhez elő kell teremteni a forrásokat, itt jön be a képbe a méltányos teherviselés, amit többször javasolt. Az RMDSZ által támogatott javaslat szerint azokat az ágazatokat kellene jobban megadózni, amelyek ezeknek a nehéz időknek a nettó nyertesei.

– magyarázta.