Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:47

Hat késsel akart bemenni a román parlamentbe az AUR meghívottja

11:57

Székelyföldi utolsó Hargita megye az átlagnyugdíjával, a szomszédos Brassó viszont országos élmezőny

10:51

Már nincs sok hátra: év végéig megújul egész Erdővidék úthálózata

10:28

Míg az árak emelkedtek, az átlagbér csökkent

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Bolojan: tetszik, nem tetszik, emelnünk kell a nyugdíjkorhatárt minden alkalmazotti kategóriában

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

Magyar nevű, Most Wanted-listán szereplő elítéltet hoztak haza az éjszaka Romániába

Halálra gázolt egy kerékpárost egy küldetésben lévő SMURD-mentőkocsi

A tanügyminiszter lemondását és a kormányintézkedés visszavonását követelik a tanügyi szakszervezetek

Költségvetést módosítottak, szó esett a tervezett leépítésekről is Hargita Megye Tanácsánál

Ennyien kaptak különnyugdíjat augusztusban Romániában

Hazaárulás miatt nyomoznak Romániában egy volt moldovai titkosszolgálati tiszt ellen

Már százezren kérik, hogy minden éltanuló részesülhessen ösztöndíjban

Szülőföldjükön tartanák a magyar kutatókat

Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság

Folytatódik a szülőföldön maradást is célzó ösztöndíjprogram a kiemelkedő oktató, tudományos, értelmiségi utánpótlás biztosítására a magyarlakta régiókban, így Erdélyben is. Tonk Márton, a program szakmai felelőse szerint a magyar kormányzati szakpolitikai erőfeszítéseknek köszönhetően a Kárpát-medencei felsőoktatási tér megerősödött, az intézményi, kutatói kapcsolatok az online világban a járvány alatt is tovább éltek.

Pataky István

2020. szeptember 07., 14:152020. szeptember 07., 14:15

2020. szeptember 07., 18:342020. szeptember 07., 18:34

Az idei tanévben is folytatódhat a Kárpát-medencei tehetséggondozást megvalósító Collegium Talentum program – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, hétfőn Budapesten. A nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával működő Collegium Talentum program jelen pillanatban a legátfogóbb, a teljes Kárpát-medencét felölelő tehetségtámogató rendszer, melynek alapvető célja a külhoni régiókhoz kacsolódó elitképzés: a kiemelkedő oktatói, tudományos, értelmiségi utánpótlás biztosítása. A tehetséggondozó programba évente mintegy nyolcvan PhD-, illetve magiszteri hallgató kollégistát vesznek fel.

Potápi Árpád János felidézte: 2011-ben hozták létre a programot, amelynek vezetését 2016 óta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola valósítja meg alapítványi formában. Az eddigi kormányzati támogatás összege eléri a 700 millió forintot – ismertette.

A program létrehozatalában és működtetésében az elsődleges cél a Kárpát-medencei kapcsolati háló továbbépítése.

A felsőoktatásban tanulókon keresztül befolyásolni lehet a jövőt, hiszen 20–30 év múlva ezek a diákok, hallgatók lesznek a Kárpát-medence magyar vezetői

– idézte az MTI a nemzetpolitikai államtitkárt. Kiemelte: az oktatás, a kultúra és a politikai intézményrendszer egymástól elválaszthatatlan, és fontos, hogy ne csak a mában gondolkozzanak, hanem előre lássanak, legalább 5–10 évre.

Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság

A Kárpát-medencében 262 ezer gyermek és fiatal jár teljes egészében, vagy részben magyar oktatási intézménybe. Ebben benne vannak az óvodások, az iskolások, illetve a magyar felsőoktatásban tanulók is. Utóbbiak száma közel 15 ezer – ismertette. Kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben a magyar kormány jelentős összeggel segítette a magyar nyelvű felsőoktatást.

Tonk Márton, az ösztöndíjprogram szakmai vezetője, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusának elnöke elmondta: 146 magyar fiatal vett részt az idei felvételiken, a legtöbben Erdélyből jelentkeztek. Innen az agrárium, műszaki területek voltak preferáltak, Vajdaságból a tanárképzés területéről kerültek be a legtöbben – említette néhány példát. A szakmai vezető lapunk érdeklődésére fontosnak tartotta kiemelni, hogy

Kárpát-medencei szinten az egyik a legrégebbi és legkiterjedtebb tehetséggondozó kezdeményezésről van szó.

A program elsősorban doktorandusz hallgatóknak szól, de kivételes esetben tehetséges magiszteri első, másodéves hallgatók is részesülhetnek az ösztöndíjból. Mint Tonk Márton kihangsúlyozta, a Collegium Talentum a Kárpát-medencei régió, s ezen belül az erdélyi kutatói, oktatói, tudományos utánpótlásának biztosítását célozza, így fontos eleme a szülőföldön maradás.

Ne feledjük, a tehetséges fiatal kutatók éppen azokban években juthatnak ösztöndíjhoz, szakmai programok támogatásához, konferenciák részvételi díjainak megtérítéséhez, amikor anyagi szempontból a legsérülékenyebb, tehát könnyen engedhet a külföldi, nyugati csábításnak. A program abban az időszakban igyekszik segíteni, ami doktori cím megszerzéséig, s valamilyen foglalkoztatásig, kutatóintézeti beágyazódásig tart

– fogalmazott az ösztöndíjprogram szakmai vezetője.

Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság

Fontos elemnek nevezte továbbá a Kárpát-medencei, tudományos-oktatói közösségépítést is. „A program törekszik arra, hogy az ösztöndíjasok közösen, egy tudományos hálózatot kialakítva éljék meg a programot. Az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér elvének mentén gondolkodik a kezdeményezés” – hangsúlyozta az egyetemi szenátus elnöke. A programban minden évben mintegy nyolcvan „kollégista” vesz részt, ebből ötven körüli az erdélyiek létszáma. Tonk szerint

a tapasztalatok azt mutatják, hogy a támogatottak hetven százaléka otthoni, erdélyi oktatói pályán marad.

Megjegyezte: már a felvételikor fontos kritérium egy jövőkép ismertetése, amely a szülőföldön maradásra épít. „Mivel a legjobb hallgatókat válogatjuk be, nyilván ők a leginkább kitettek a globális munkaerő piac vonzásának” – mondta szakmai vezető, hozzátéve: néhányan óhatatlanul áldozatául esnek a kísértésnek, s külföldre távoznak.

Megkérdeztük azt is, a jelenlegi járványhelyet milyen mértékben befolyásolta a Kárpát-medencei kapcsolattartást az elmúlt hónapokban. A nyilvánvalóan létező utazási akadályok mellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt években a magyar kormányzati szakpolitikai erőfeszítéseknek köszönhetően a Kárpát-medencei felsőoktatási tér megerősödött, az intézményi, kutatói kapcsolatok az online világban a járvány alatt is tovább éltek.

Ezek a szakmai kapcsolatok nagyon erős emberi kapcsolatokkal is párosultak. Nem távolodtunk el egymástól

– hangsúlyozta lapunknak Tonk Márton.