Színházi Olimpia: kezet nyújtani egymás felé

A 2023-as budapesti, illetve magyarországi események szervezésével a bizottság Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezetőjét bízta meg. A 10. Színházi Olimpia keretében 70 helyszínen 550 előadás várja a közönséget, és a világ színházi életének olyan meghatározó alkotóinak előadásai láthatók, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Romeo Castellucci, Krystian Lupa, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Silviu Purcărete, Eugenio Barba, Tiago Rodrigues, Alessandro Serra, Christoph Marthaler, Liu Libin, Declan Donnellan vagy éppen Ivan von Hove. Ugyanakkor tánc-, báb- és utcaszínházi előadások, összesen mintegy háromszáz program várja az érdeklődőket.

Az olimpia központi eseményei a szervező budapesti Nemzeti Színházban, a IX. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, a MITEM keretében láthatók. Az olimpia mottója: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” (Madách Imre: Az ember tragédiája).

– fogalmazott Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezetője. Hozzátette, a közel egy évtizede működő MITEM fesztivál sikeressége komoly érv volt, hogy megkaphatták az olimpia szervezésének a jogát.

Azoknak a fiataloknak, akik be fognak kapcsolódni a felnőtt közönség mellett ennek a programfolyamnak a keretében, hatalmas lehetőség ez a találkozások sorozata. Meggyőződésem, hogy a demokráciát és annak intézményeit használni tudó új generáció felnövekedéséhez szervesen hozzá fog járulni ennek a Színházi Olimpiának az átélhetősége.” Mint mondta, a kulturális kormányzat négymillió forinttal támogatja a rendezvényt.

Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítójának, az olimpia nemzetközi bizottsága elnökének az üzenetét Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház dramaturgja, külkapcsolati referense olvasta fel. „A Színházi Olimpia egy olyan nemzetközi fórum, amely jelentős színházi alkotók munkásságát mutatja be a világ minden tájáról. Különböző országokból származó kiváló alkotók és tehetséges fiatalok arra hivatottak, hogy újrafogalmazzák a színház egyetemes és időtlen értékeit. Újraértékeljék múltját és jövőjét egy kreatív párbeszéd keretein belül. Ez a találkozás, valamint a kreatív ötletek és javaslatok megismerése előmozdíthatja a művészet jövőjét.”

„Egy olyan kezdeményezés, amely hangsúlyozza a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolásának fontosságát. A modern globalizált környezetben, a világjárványok, a gazdasági és politikai viszonyok nem csak szűkítették és tönkretették a művészet alapelveit és értékeit, hanem nagyon megnehezítették az alkotók tartalmas találkozását, amelynek keretén belül rögzítésre kerülhetnek a különbségek és hasonlóságok, a hagyományok, az iskolák és a modern irányzatok között. Hiszünk abban, hogy a színházművészet hozzájárulhat a megbékéléshez és az új humanizmus kibontakozásához.”

– fogalmazott.

Kulcsár Edit a Székelyhonnal megosztotta, az olimpiához az ugródeszka a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó volt. „Már a MITEM-nek is egy alapkoncepciója volt, hogy a nemzetközi előadások mellett a határon túli színházak legjobb előadásai közül mindig válogattunk egyet-kettőt-hármat. Úgy gondoltuk, hogy nagyon fontos, hogy a határon túli színházak legjobb előadásai a nemzetközi válogatásban benne legyenek. És ezt a gondolatmenetet folytatva Vidnyánszky Attila úgy határozta meg a magyarországi színházpolitikának a szerkezetét, hogy nemcsak a Nemzeti Színház – amely tulajdonképpen ennek a rendezésnek a jogát megkapja – szervezze a Színházi Olimpiát, hanem minden magyarországi színház. Mindenkinek felajánlotta ezt a lehetőséget, hogy úgy vegyenek részt az olimpián, hogy hívnak külföldi előadást, és legalább egy határon túli előadást vendégül látnak ebben a három hónapban. Mindenki saját maga döntötte el, hogy kit hív külföldről, határon túlról, és nagyon örülünk, mert azt látjuk, hogy tulajdonképpen minden határon túli magyar színházat hívtak. Ebből az is látszik, hogy

Az, hogy nem kellett senkit sem noszogatni, hogy mindenki megtalálta a partnerét a magyarországi színházak közül a határon túli színházakban, nagy örömmel töltött el. És ilyen módon szeretnénk felmutatni nemzetközi érdeklődők számára is, hogy nem csak Magyarországon van magyar színház, hanem egy nagyon különleges színházi nyelv alakult ki a környező országokban, talán még progresszívebb is sokszor, mint a magyarországi területen. Szent meggyőződésem, hogy érdemesek a nemzetközi figyelemre és a színvonalát növelik a fesztiválnak.”