Színházi Olimpia: kezet nyújtani egymás felé
Fotó: Steirer Máté
Magyarországon szervezik 2023-ban a 10. Színházi Olimpiát. Közel ötven ország kétszáz társulatának előadásai szerepelnek a programban, köztük erdélyi színházak produkciói is. Az április 1. és július 1. között zajló rangos színházi eseményről tartottak sajtótájékoztatót kedden Budapesten, a Nemzeti Színházban.
Péter Beáta
2022. december 13., 20:022022. december 13., 20:02
A Színházi Olimpia elnevezésű színházi találkozót a hagyomány és a korszerűség jegyében, illetve az ókori olimpiák szellemében hívták életre 1995-ben Görögországban neves rendezők és drámaírók, görög, japán, amerikai, spanyol, angol, orosz német és brazil alkotók. A világszínház egyik legnagyobb és legrangosabb eseménye időről időre egy-egy városban, országban talál otthonra.
A 2023-as budapesti, illetve magyarországi események szervezésével a bizottság Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezetőjét bízta meg. A 10. Színházi Olimpia keretében 70 helyszínen 550 előadás várja a közönséget, és a világ színházi életének olyan meghatározó alkotóinak előadásai láthatók, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Romeo Castellucci, Krystian Lupa, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Silviu Purcărete, Eugenio Barba, Tiago Rodrigues, Alessandro Serra, Christoph Marthaler, Liu Libin, Declan Donnellan vagy éppen Ivan von Hove. Ugyanakkor tánc-, báb- és utcaszínházi előadások, összesen mintegy háromszáz program várja az érdeklődőket.
Az olimpia központi eseményei a szervező budapesti Nemzeti Színházban, a IX. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, a MITEM keretében láthatók. Az olimpia mottója: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” (Madách Imre: Az ember tragédiája).
– fogalmazott Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezetője. Hozzátette, a közel egy évtizede működő MITEM fesztivál sikeressége komoly érv volt, hogy megkaphatták az olimpia szervezésének a jogát.
Fotó: Steirer Máté
„A program 95 százalékban kész van, mert még ömlenek be információk, és már lassan 50 országnál tartunk, több mint száz partnerintézménnyel. Soha ilyen jelentős színházi eseményt nem rendezett még Magyarország. Biztos, hogy a ’23-as év legjelentősebb színházi eseménye lesz a Színházi Olimpia itt Magyarországon, és az elmúlt évtizedek legjelentősebb színházi eseménye világviszonylatban.”
Pataki András, művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár rámutatott, 2023-ban a világszínház történelme a Kárpát-medencében íródik. „Akkor, amikor Európa keresi az identitását és helyenként nem találja, mi lehet más kapaszkodó, mint például a művészet?
Azoknak a fiataloknak, akik be fognak kapcsolódni a felnőtt közönség mellett ennek a programfolyamnak a keretében, hatalmas lehetőség ez a találkozások sorozata. Meggyőződésem, hogy a demokráciát és annak intézményeit használni tudó új generáció felnövekedéséhez szervesen hozzá fog járulni ennek a Színházi Olimpiának az átélhetősége.” Mint mondta, a kulturális kormányzat négymillió forinttal támogatja a rendezvényt.
Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítójának, az olimpia nemzetközi bizottsága elnökének az üzenetét Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház dramaturgja, külkapcsolati referense olvasta fel. „A Színházi Olimpia egy olyan nemzetközi fórum, amely jelentős színházi alkotók munkásságát mutatja be a világ minden tájáról. Különböző országokból származó kiváló alkotók és tehetséges fiatalok arra hivatottak, hogy újrafogalmazzák a színház egyetemes és időtlen értékeit. Újraértékeljék múltját és jövőjét egy kreatív párbeszéd keretein belül. Ez a találkozás, valamint a kreatív ötletek és javaslatok megismerése előmozdíthatja a művészet jövőjét.”
„Egy olyan kezdeményezés, amely hangsúlyozza a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolásának fontosságát. A modern globalizált környezetben, a világjárványok, a gazdasági és politikai viszonyok nem csak szűkítették és tönkretették a művészet alapelveit és értékeit, hanem nagyon megnehezítették az alkotók tartalmas találkozását, amelynek keretén belül rögzítésre kerülhetnek a különbségek és hasonlóságok, a hagyományok, az iskolák és a modern irányzatok között. Hiszünk abban, hogy a színházművészet hozzájárulhat a megbékéléshez és az új humanizmus kibontakozásához.”
Fotó: Steirer Máté
A továbbiakban Alessandro Serra (IT), a IX. MITEM vendégelőadásának rendezője, Aurora Cano (MX) – a IX. MITEM vendégelőadásának rendezője, Heiner Goebbels (DE) – a IX. MITEM vendégelőadásának rendezője osztotta meg gondolatait élő videóbejelentkezésen az olimpiával kapcsolatban, illetve a jelenlevő Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Kiss B. Attila, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Inkubátorház vezetője és Tóth Zoltán, az Országos Diákszínjátszó Egyesület elnöke beszélt arról, hogy hogyan kapcsolódnak be az általuk vezetett intézmények a Színházi Olimpia programjába.
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója videóüzenetében elmondta, öröm számukra, hogy több előadással is részt vehetnek a 10. Színházi Olimpián. „Az, hogy egy ilyen nagy nemzetközi rendezvényen annyi nemzet színháza annyi nyelven szólal meg, igazából az európai kultúra egységét hivatott bizonyítani, azt a fajta párbeszédet, amit nézeteinktől függetlenül folytatnunk kell. Egymást kell tisztelnünk, mert a színház elsősorban a másik elismerése, a színház elsősorban a találkozás egy közös térben, és ebben a közös térben igenis helye van minden irányzatnak, nézetnek. A legfontosabb összekötő kapocs a minőség.” Úgy véli, az, hogy határon túli előadások, közöttük magyar színházak előadásai is láthatóak, nagyon fontos, hiszen ez számukra ugródeszka lehet a nemzetköziség felé.
– fogalmazott.
Kulcsár Edit a Székelyhonnal megosztotta, az olimpiához az ugródeszka a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó volt. „Már a MITEM-nek is egy alapkoncepciója volt, hogy a nemzetközi előadások mellett a határon túli színházak legjobb előadásai közül mindig válogattunk egyet-kettőt-hármat. Úgy gondoltuk, hogy nagyon fontos, hogy a határon túli színházak legjobb előadásai a nemzetközi válogatásban benne legyenek. És ezt a gondolatmenetet folytatva Vidnyánszky Attila úgy határozta meg a magyarországi színházpolitikának a szerkezetét, hogy nemcsak a Nemzeti Színház – amely tulajdonképpen ennek a rendezésnek a jogát megkapja – szervezze a Színházi Olimpiát, hanem minden magyarországi színház. Mindenkinek felajánlotta ezt a lehetőséget, hogy úgy vegyenek részt az olimpián, hogy hívnak külföldi előadást, és legalább egy határon túli előadást vendégül látnak ebben a három hónapban. Mindenki saját maga döntötte el, hogy kit hív külföldről, határon túlról, és nagyon örülünk, mert azt látjuk, hogy tulajdonképpen minden határon túli magyar színházat hívtak. Ebből az is látszik, hogy
Az, hogy nem kellett senkit sem noszogatni, hogy mindenki megtalálta a partnerét a magyarországi színházak közül a határon túli színházakban, nagy örömmel töltött el. És ilyen módon szeretnénk felmutatni nemzetközi érdeklődők számára is, hogy nem csak Magyarországon van magyar színház, hanem egy nagyon különleges színházi nyelv alakult ki a környező országokban, talán még progresszívebb is sokszor, mint a magyarországi területen. Szent meggyőződésem, hogy érdemesek a nemzetközi figyelemre és a színvonalát növelik a fesztiválnak.”
Fotó: Steirer Máté
A Színházi Olimpia programjairól bővebben a szinhaz.org oldalon lehet tájékozódni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Ha ma esik, negyven napig el nem áll
Székelyhon
Ha ma esik, negyven napig el nem áll
A rovat további cikkei
Magas szinten űzik az osztrák bankok elhagyását
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) és a szállításügyi minisztérium alárendeltségében működő más vállalatok is bejelentették, hogy az osztrák bankokból a CEC-be helyezik át számláikat – közölte kedden Sorin Grindeanu tárcavezető.
Magas szinten űzik az osztrák bankok elhagyását
Nő a Covid-esetek száma, de az egészségügyi miniszter szerint nincs ok aggodalomra
A többi európai országhoz hasonlóan Romániában is nő a Covid-esetek száma, de nincs ok aggodalomra, a megbetegedések nagy része ugyanis könnyű lefolyású – írja az Agerpres hírügynökség.
Nő a Covid-esetek száma, de az egészségügyi miniszter szerint nincs ok aggodalomra
Ezek az értékek jellemzik az előttünk álló két hét időjárását
Jelentős lesz a hőingadozás a következő két hétben, csapadékra inkább ezen a héten van kilátás.
Ezek az értékek jellemzik az előttünk álló két hét időjárását
Az elmúlt több mint száz évben 12 madárfaj tűnt el az országból, most újabbak kerültek veszélybe
Románia több mint negyven madárfaját fenyegeti a kihalás, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül, de az elmúlt száz évben 12 madárfaj el is tűnt az országból.
Az elmúlt több mint száz évben 12 madárfaj tűnt el az országból, most újabbak kerültek veszélybe
Figyelemre intik a vásárlókat: a luxuscikként árult termékek esetenként hamisítványok lehetnek
Figyelemre inti a vásárlókat a fogyasztóvédelmi hatóság elnöke az ajándékozás hónapjában, hangsúlyozva, hogy a luxuscikként árult termékek esetenként hamisítványok lehetnek.
Figyelemre intik a vásárlókat: a luxuscikként árult termékek esetenként hamisítványok lehetnek
Egy nap alatt több mint kétmillió lej értékben rótt ki bírságot a rendőrség és csendőrség
Az elmúlt 24 órában 4021 bevetésük volt a belügyi szerveknek, 2644 esetben a közbiztonság és a közrend védelmében volt szükség a beavatkozásukra, 1377 esetben vészhelyzet miatt riasztották őket – írja az Agerpres hírügynökség.
Egy nap alatt több mint kétmillió lej értékben rótt ki bírságot a rendőrség és csendőrség
Felmérés: sokan töltik inkább otthon a karácsonyt a drágulások miatt
Az emelkedő közüzemi, élelmiszer- és üzemanyagárak miatt szűkülő pénzkeret arra készteti a romániaiakat, hogy inkább otthon töltsék idén az ünnepeket – derül ki a CEC Bank és a FinZoom.ro felméréséből.
Felmérés: sokan töltik inkább otthon a karácsonyt a drágulások miatt
Megemelték a jövedelemhatárt, többen fogják megkapni az élelmiszerre költhető támogatást
A kormány csütörtöki döntése értelmében jövőre is folyósítják a rászorulóknak a 250 lej értékű támogatást, amelyből kizárólag alapélelmiszereket és meleg ételt vásárolhatnak.
Megemelték a jövedelemhatárt, többen fogják megkapni az élelmiszerre költhető támogatást
Elfogadták: nőni fog a minimálbér
Határozatot fogadott el csütörtöki ülésén a kormány arról, hogy 2023. január elsejétől a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér.
Elfogadták: nőni fog a minimálbér
Már csak a képviselőházon múlik, hogy munkaszüneti nap legyen vízkereszt napja is
Hallgatólagosan elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítaná Romániában január 6-át és 7-ét, azaz vízkereszt napját és a keleti kereszténység karácsonyát.
Már csak a képviselőházon múlik, hogy munkaszüneti nap legyen vízkereszt napja is
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!