Székelyföld turistáknak sem létezik?

Tavaly novemberben kezdeményezte a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület, amelyek Székelyföldet turisztikai úti célként igyekeznek népszerűsíteni itthon és külföldön. A szövetséget a Hargita Megyei Törvényszéken szerették volna hivatalosan is bejegyeztetni, ekkor kezdődtek a bonyodalmak.

A törvényszék a bejegyzési kérés iktatása nyomán nem a szövetség tevékenységét, hanem az alapszabályzatban szereplő Székelyföld kifejezést kifogásolta, és ennek megváltoztatását kérte. „Turisztikai desztináció menedzsment szövetséget akarunk létrehozni, amely a meglévő civil szervezeteket fogná össze. Célja szakmai szervezetként a turisztikai érdekképviseletet, és hogy hatékony promóciót végezzünk, és segítsük az önkormányzatokat ebben a munkában. A tárgyaláson azt mondta a minket képviselő jogásznak az ügyész, hogy ezt nem lehet, mert benne van a Székelyföld szó, és ez alkotmányellenes. A jogászunk azt kérdezte, mivel turisztikai desztinációval nem foglalkozik az alkotmány, hol sértjük ezt meg? A bírónő meglepő módon azt mondta, ha vállaljuk, hogy kivesszük ezt a szót a statútumból, akkor ad még egy kis haladékot, hogy megváltoztassuk” – számolt be az előzményekről ifj. Nagy Benedek, a szövetség alelnöke.

A jogász végül időt kért, és a kezdeményezők úgy döntöttek, hogy marad a kifogásolt megnevezés, de a könnyebb értelmezés céljából odaírták, hogy Székelyföld turisztikai desztináció. „A turisztikai desztináció fogalmát a szenátus által már elfogadott turisztikai törvény pontosítja, hogy ez bármilyen régió, település lehet, ahová turisták érkeznek” – mondta ifj. Nagy Benedek. Kérésüket ismét benyújtották,  megtámogatva olyan érvekkel is, hogy ehhez hasonló egyesületek léteznek Romániában, és azt is megemlítették, hogy Székelyföld mint turistacélpont a román piacon is létezik. „Hivatkoztunk a nyelvi jogok chartájára is, amelyet törvényerőre emelt a parlament, és amely kimondja, támogatni kell a helynevek, hagyományos nevek használatát” – magyarázta az alelnök.

A tiltott megnevezés: Székelyföld

A Hargita Megyei Törvényszék tavaly december közepén a szövetség bejegyzését elutasította. Az ítélet indoklása szerint a szövetség a Hargita, Kovászna és Maros megyék egyes területeiből álló Székelyföldet érintő turizmust igyekszik népszerűsíteni, de a hatályos törvények szerint ilyen területi szervezeti egység nincs. Az ítélet idézi az alkotmányt, és több más törvényt, amelyek szerint közigazgatási szempontból Romániát községek, városok és megyék alkotják. A Székelyföld mint turisztikai desztináció meghatározás kapcsán „a törvényszéknek az a véleménye, hogy mivel Székelyföld hivatalosan nem létezik, ezért a terület turisztikai népszerűsítése sem elfogadható a törvényszék részéről a szövetségnek a nyilvántartóba való bejegyzésével” – olvasható a tárgyaláson elnöklő Szikszai Enikő, csíkszeredai bíró által aláírt ítéletben.

Politikai döntés?

„Úgy tűnik, itt kettős mérce áll fenn, mert más, hagyományos régiók neveit, például Barcaság, Bukovina, Mócvidék szabad használni, de Székelyföldet nem. Úgy tűnik, ma Romániában nem lehet elvonatkoztatni az igazságszolgáltatásban sem az aktuális politikai kérdésektől, és nem a törvények kormányozzák ezt az országot, hanem a politikai trendek és a divathullámok” – vélekedett ifj. Nagy Benedek. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, de arról egyelőre nem állapodtak meg, hogy mit fognak lépni, ha esetleg másodfokon is elutasítják érveiket, és a törvényszéki döntés jogerőre emelkedik. Mint mondta, szeretnék, ha jogvédő szervezetek is segítséget nyújtanának a fellebbezés során, és hogy tudják továbbvinni az ügyet.

Ellentmond a valóság

Érdekes módon a világhálón pár kattintással számos olyan román nyelvű turisztikai honlapot, blogot találunk, amelyek a Hargita Megyei Törvényszék döntése ellenére a többek között „Erdély gyöngyszemének” nevezett, különleges szépségű Székelyföldre hívják fel a figyelmet. De Székelyföldet népszerűsíti évek óta közösen a Hargita és Kovászna megyei tanács is a Bukarestben megszervezett turisztikai kiállításokon és vásárokon.