Ősök napja – ahol a világ legnagyobb jurtája épül fel
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, a lovas nép mibenlétéről vagy a hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye az augusztus 16-18. között zajló 5. Ősök Napján. Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye idén is Bugacon lel otthonra, ott épül fel a világ legnagyobb jurtája ezúttal is.
Támogatói tartalom
Magyarországon számtalan ünnep- és emléknap van, de sokáig hatalmas hiányosság volt, hogy nem volt egy olyan ünnep, amikor a magyarság legnagyobb őseire és a honfoglalásra összességében is megemlékezünk. Ez a jogos igény hozta létre, és a legtöbb magyar hagyományőrző csoportot tömörítő és képviselő Magyar Turán Szövetség kezdeményezte az ünnep megtartását, így
2011-ben Bugacon rendezték meg az első Ősök Napja ünnepet, amelyet azóta minden második évben megtartanak.
A sokak által ismert Kurultáj hagyományőrző rendezvény ikertestvére az Ősök Napja, csak míg a Kurultáj a magyar, hun és türk tudatú népek törzsi gyűlése, addig az Ősök Napja elsősorban a Kárpát-medencei magyarság ünnepe.
Nem fesztivál, ünnep
Bár sokan szeretik fesztiválnak nevezni, a szervezők inkább Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepségeként emlegetik rendezvényüket.
Ez nem fesztivál, hanem ünnep, mely a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít emléket. Az Ősök Napja mára olyan összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja
– fogalmazza meg Bíró András Zsolt, a rendezvény főszervezője. Hozzáteszi, az Ősök napja egyfajta tradicionális seregszemle, amelyen
harci bemutatók, lovas versenyek és lovas vetélkedők, íjász programok, a magyar-hun-avar örökséget bemutató kiállítások, népzenei és magyar táltos-zenei programok kerülnek a középpontba.
A rendezvénynek otthont adó Bugacon minden évben hatalmas jurtatábor épül, a honfoglalás-kori táborban a kézműves mesterek a fegyverkovácsolás és bronzöntés tudományát mutatják be a látogatók számára. Az Ősök Sátrában antropológiai-régészeti kiállítás látható, amely a hunok, avarok, és a honfoglaló magyarok embertani és tárgyi emlékeit mutatja be. De nem csak a szemet gyönyörködtetik a rendezvényen, hanem az elmét is: a jurta-táborban felállított előadósátorban ugyanis a tudományos élet képviselői szakmai előadásokon osztják meg a tudományos ismereteket a honfoglalók viseletéről, fegyverzetéről, az ősi sztyeppei népek istenképéről, kultúrájáról, szokásairól:
régész, antropológus, történész, zenetörténész is értekezik a legfrissebb kutatásokról.
A lovas versenyektől a bothúzó bajnokságig
Nem lehet azonban igazi hagyományőrző rendezvényről beszélni, ha nem kapnak főszerepet a rendezvényen a lovak és az íjászat: az ünnepi programsorozat három napja alatt a legjobb lovasíjász csoportok mutatják be íjász és lovagló tudásukat Bugacon.
A tervek szerint 500-600 lovas és gyalogos hadi hagyományőrző részvételével zajlik majd a tradicionális seregszemle.
A hagyományos nomád erőpróbákat is felelevenítik a rendezvényen, így lesznek lovas versenyek és lovas vetélkedők, íjász verseny, amelyeken bárki részt vehet, de Bugacon rendezik meg a bothúzó magyar bajnokságot és a magyar övbirkózó nemzeti bajnokságot is.
24h
