A parlamenti aritmetikának és a jelenlegi kormánykoalíció által birtokolt többségnek megfelelően elbukott az ellenzék bizalmatlansági indítványa pénteken a bukaresti törvényhozásban. A liberálisok által kezdeményezett bizalmi szavazás sikeréhez több mint nyolcvan szavazat hiányzott. A hatalomra azonban nemcsak a miniszterelnök ellen indított bűnvádi eljárás miatt vár nehéz időszak, hanem mert Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) elnöke vasárnap meglebegtette: pártja kilép a Ponta-kormányból, ha az „fű alatt” módosítja a büntető törvénykönyvet.
2015. június 14., 18:592015. június 14., 18:59
A várakozásoknak megfelelően túlélte a pénteki bizalmi szavazást a parlamentben Victor Ponta baloldali kormánya. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) nem sikerült összegyűjtenie elegendő szavazatot bizalmatlansági indítványa elfogadásához, hiszen 194-en támogatták a kormánybuktató kezdeményezést, de legalább 278 voksra lett volna szükség ahhoz, hogy a parlament megvonja a bizalmat a Ponta-kabinettől.
Az indítvány ellen mindössze 13-an szavaztak, miután a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyáinak túlnyomó többsége nem adta le a voksát. A szavazás eredménye alapján az ellenzéknek 84 szenátor és képviselő voksára lett volna még szüksége ahhoz, hogy sikeres legyen a kormánybuktatási kísérlet.
Ponta bakui bakija
Támadások kereszttüzébe került Victor Ponta amiatt, hogy részt vett az I. Európa Játékok péntek esti ünnepélyes megnyitóján az azerbajdzsáni Bakuban. A román kormányfő ráadásul a VIP-páholyban az általa sokat bírált Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött ült, akinek jelenléte miatt az EU állam- és kormányfőinek többsége bojkottálta az eseményt. Dan Mihalache, Klaus Johannis államfő tanácsadója, az államelnöki hivatal vezetője szerint Ponta bakui látogatása külpolitikai téren hibának számít, a Cotroceni-palotát pedig nem tájékoztatták a kormányfő utazásáról.
Victor Ponta miniszterelnök a szavazást követően örömmel állapította meg, véget ért a vita arról, hogy a kormánya mögött létezik-e stabil parlamenti többség. Mint mondta, most folytatni kell a munkát, mert az országot kormányozni kell.
A parlamenti vita során az ellenzék felvetésére, miszerint a vele szemben felmerült korrupciógyanú miatt le kellene mondania, Ponta úgy válaszolt: az országnak nincs szüksége most politikai válságra.
Az ellenzék bizalmatlansági indítványa elsősorban a külföldön élő román állampolgárok szavazati jogának korlátozását vetette a kormány szemére. Azt kifogásolták, hogy a tavalyi elnökválasztás után még most sem rendezte a kormány ezt a kérdést, utalva ezzel a levél útján történő szavazás bevezetésének elmaradására. Ponta erre a felvetésre azzal védekezett, hogy az új választási törvény kidolgozása elsősorban a parlament feladata, nem a kormányé.
A Ponta-kabinetből tavaly decemberben távozó RMDSZ részéről Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes közölte: a szövetség törvényhozói lelkiismeretére bízta a szavazást, nem született ugyanis testületi döntés a frakcióban arról, hogy miként voksoljanak.
Márton Árpád nehezményezte, hogy az indítvány szövege nem utal több olyan problémára, amely miatt a kormánynak mennie kellene. Ezek között említette a tervezett új oktatási törvényt, amely elvenne a nemzeti kisebbségek számára már szavatolt bizonyos jogokat, utalt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának rendezetlen helyzetére, de az adópolitika és az egészségügy hiányosságaira is.
Márton szerint ha ezeket a problémákat is tartalmazta volna a bizalmatlansági indítvány, akkor az RMDSZ számára egyértelmű lett volna, hogy az ellenzék oldalán kell szavaznia. Alina Gorghiu, a PNL társelnöke őszre újabb, a kormány megbuktatására irányuló bizalmatlansági indítvány beterjesztését helyezte kilátásba. Ponta a hétvégén a L\'Express című francia lapnak adott nyilatkozatában azzal vádolta a liberálisokat, hogy politikai célokra használják az ügyészeket. Az ellene felmerült korrupciós gyanúk kapcsán a kormányfő közölte: csak akkor mond le tisztségéről, ha jogerős bírósági ítélet mondja ki a vétkességét.
Eközben Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) elnöke vasárnap váratlanul megfenyegette koalíciós partnerét, a Ponta vezette Szociáldemokrata Pártot (PSD). A belügyminiszteri tisztséget is ellátó politikus a Pro Tv kereskedelmi csatornának adott interjúban arra figyelmeztetett: megszűnik a PSD-vel fennálló partnerség, amennyiben a szociáldemokraták „fű alatt” próbálják módosítani a büntető törvénykönyvet, vagy ha „támadást intéznek a román állam ellen.”
„Az igazságszolgáltatás számomra nem vita tárgya, az igazságszolgáltatást erősíteni kell. Ezt tudtára adtam Victor Pontának is” – szögezte le Oprea, aki korábban még úgy foglalt állást, hogy „totálisan”, politikailag és emberileg is támogatja a kormányfőt.
Romániai idő szerint pénteken 19 óráig több mint 150 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán a belügyminiszter.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap. A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán útmutatót közölt.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – számolt be a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közlése nyomán az Agerpres.
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölték egy friss számítás alapján.
Elutasította kedden a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban többek között azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
szóljon hozzá!