
Fotó: Pinti Attila
A közelgő európai parlamenti választásoknak tétje van az erdélyi gazdák számára is, hiszen nem mindegy, hogy a következő költségvetési ciklusban az agráriumra fordított alapok mekkora szelete jut majd a hazai kisgazdaságokhoz, hangsúlyozta Sebestyén Csaba. Az RMDSZ-es képviselő immár két évtizede vezeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét, küldetésének tekinti a székelyföldi kisgazdák felkarolását.
2019. május 22., 11:322019. május 22., 11:32
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének jogelődje 1844-ben alakult meg Erdélyi Gazdasági Egylet néven, aztán 1939-ben változtatták meg a nevét Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületére. 1947-ig működött, amikor minden szakmai szervezetet betiltottak, de rögtön 1990-ben újraalakult, és célja máig változatlan: a kisgazdaságok érdekeinek védelme és képviselete. Az egyesület élén immár húsz éve Sebestyén Csaba igyekszik legjobb tudása szerint hű maradni az alapítók célkitűzéseihez.
– elevenítette fel a kezdeteket az egyesület elnöke.
Ugyancsak büszkeségre ad okot, hogy az RMGE-nek saját szakmai kiadványa is van, amely a mai nap is megjelenik. A jogelőd, az MGE 1869-ben megalapította az Erdélyi Gazdát, ez eleinte hetente, majd kéthetente, volt olyan, hogy havonta jelent meg 1947-ig töretlenül, akkor még 70 ezer példányban. A kommunizmus idején kényszerű átalakításnak vetették alá, majd 1993-tól ismét folyamatosan megjelenik.
– ecsetelte Sebestyén Csaba.
Az egyesület érdekvédelmi programja természetesen módosult az elmúlt több mint másfél évszázadban, annak függvényében, hogy milyen volt a mezőgazdasági, a pénzügyi konjunktúra. Az Európai Unió nagyon sok változást hozott, elsősorban olyan gazdálkodási módszereket, élelmiszer-biztonsági követelményeket támaszt, amelyek alkalmazkodásra késztetik a gazdákat.
„Annak idején, amikor megkezdtük az európai uniós csatlakozásra való felkészülést, természetesen az volt a legfontosabb, hogy a gazdáknak felhívjuk a figyelmét, hogy az Európai Unióban másként történik a gazdálkodás. Aztán miután csatlakoztunk, nagyon fontossá vált a támogatási rendszer, hiszen mindenkinek meg kell értenie, hogy támogatás nélkül nem lehet gazdaságot fenntartani” – hangsúlyozta a képviselő. Az Európai Unió következő költségvetési ciklusára készül, nem mindegy tehát, hogy milyen parlament alakul.
„Romániában néhány éve teljesen megszüntették a mezőgazdasági szaktanácsadást, az egyetlen, aki ezt végezte, a szakmai szervezetek voltak. Hargita megye a direkt kifizetések, tehát a területalapú támogatások szempontjából mindig dobogós helyen volt, ez köszönhető annak a társadalmi összefogásnak, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a pénzeket megszerezzük. Közel nyolcmillió euró jön be csak területalapú támogatásból Hargita megyébe. Az elmúlt huszonévben ez rengeteg pénz. Ez egy jó helyi összefogás eredménye” – magyarázta Sebestyén.
Az idén Udvarhelyszék-szerte megrendezett gazdafórumokon is elhangzott: saját hasznuk érdekében a gazdák számára is tétje van május 26-ának, és el kell menni szavazni. „Nem azért fontos, mert a 751 képviselőből a kettő meg tudja majd változtatni a döntést. Ellenben ha ez a két ember le tud ülni és beszélni az osztrákokkal, az olaszokkal, a ciprusiakkal, akik hasonló feltételekkel gazdálkodnak, akkor beleszólhatnak abba, hogy az európai uniós források milyen címkézéssel kerülnek kifizetésre” – summázott a szakember.
Sebestyén Csaba Székelyudvarhelyen született, ott végezte iskoláit, majd Kolozsváron agronómia szakon országos évfolyamelsőként végzett. 2003-ig családjával Kolozsváron élt, majd hazaköltözött Székelyudvarhelyre. Pályázatírással foglalkozott, főleg kisgazdák számára, illetve a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökekének, majd az RMDSZ udvarhelyszéki képviselőjeként tevékenykedett.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jobb eredményre számított a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét – jelentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
Utcai felvonulásokkal, énekléssel, tűzijátékkal és autódudálással ünnepelték Szerbia több városában vasárnap éjjel az ellenzéki Egyetemista Lista győzelmét az előre hozott parlamenti választáson.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.