Nem mindegy, ki dönt a gazdák sorsáról
A közelgő európai parlamenti választásoknak tétje van az erdélyi gazdák számára is, hiszen nem mindegy, hogy a következő költségvetési ciklusban az agráriumra fordított alapok mekkora szelete jut majd a hazai kisgazdaságokhoz, hangsúlyozta Sebestyén Csaba. Az RMDSZ-es képviselő immár két évtizede vezeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét, küldetésének tekinti a székelyföldi kisgazdák felkarolását.
Támogatói tartalom
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének jogelődje 1844-ben alakult meg Erdélyi Gazdasági Egylet néven, aztán 1939-ben változtatták meg a nevét Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületére. 1947-ig működött, amikor minden szakmai szervezetet betiltottak, de rögtön 1990-ben újraalakult, és célja máig változatlan: a kisgazdaságok érdekeinek védelme és képviselete. Az egyesület élén immár húsz éve Sebestyén Csaba igyekszik legjobb tudása szerint hű maradni az alapítók célkitűzéseihez.
Az újraalakítás után jöttek létre a gazdakörök, akkor több mint 170, ezek az egyesület alapcellái. Létrehoztuk a megyei szervezeteket, az elején 11 alakult, most már 17 megyei szervezetünk van, úgyhogy tulajdonképpen minden erdélyi megyében jelen vagyunk. Ez nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hiszen Európában kevés olyan egyesület van, amely 75 évet ünnepel
– elevenítette fel a kezdeteket az egyesület elnöke.
Ugyancsak büszkeségre ad okot, hogy az RMGE-nek saját szakmai kiadványa is van, amely a mai nap is megjelenik. A jogelőd, az MGE 1869-ben megalapította az Erdélyi Gazdát, ez eleinte hetente, majd kéthetente, volt olyan, hogy havonta jelent meg 1947-ig töretlenül, akkor még 70 ezer példányban. A kommunizmus idején kényszerű átalakításnak vetették alá, majd 1993-tól ismét folyamatosan megjelenik.
Idén 150 éves az Erdélyi Gazda. A legbüszkébb arra lehetek, hogy ezt a hagyományt a mai napig folytatom, egyesületünk végzi a tevékenységét, nagyon sok olyan rendezvényünk van, amely most már nemzetközi színvonalú. Például múlt vasárnap járt le a huszadik Erdélyi Szőlőhegyek borverseny, amelyre rekordszámú, több mint háromszáz gazda hozta el a borát
– ecsetelte Sebestyén Csaba.
Az egyesület érdekvédelmi programja természetesen módosult az elmúlt több mint másfél évszázadban, annak függvényében, hogy milyen volt a mezőgazdasági, a pénzügyi konjunktúra. Az Európai Unió nagyon sok változást hozott, elsősorban olyan gazdálkodási módszereket, élelmiszer-biztonsági követelményeket támaszt, amelyek alkalmazkodásra késztetik a gazdákat.
„Annak idején, amikor megkezdtük az európai uniós csatlakozásra való felkészülést, természetesen az volt a legfontosabb, hogy a gazdáknak felhívjuk a figyelmét, hogy az Európai Unióban másként történik a gazdálkodás. Aztán miután csatlakoztunk, nagyon fontossá vált a támogatási rendszer, hiszen mindenkinek meg kell értenie, hogy támogatás nélkül nem lehet gazdaságot fenntartani” – hangsúlyozta a képviselő. Az Európai Unió következő költségvetési ciklusára készül, nem mindegy tehát, hogy milyen parlament alakul.
„Romániában néhány éve teljesen megszüntették a mezőgazdasági szaktanácsadást, az egyetlen, aki ezt végezte, a szakmai szervezetek voltak. Hargita megye a direkt kifizetések, tehát a területalapú támogatások szempontjából mindig dobogós helyen volt, ez köszönhető annak a társadalmi összefogásnak, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a pénzeket megszerezzük. Közel nyolcmillió euró jön be csak területalapú támogatásból Hargita megyébe. Az elmúlt huszonévben ez rengeteg pénz. Ez egy jó helyi összefogás eredménye” – magyarázta Sebestyén.
Az elkövetkező éveknek tehát tétjük van a székelyföldi gazdák számára is, mégpedig az, hogy a közös agrárpolitika mekkora szelete jut nekik.
Az idén Udvarhelyszék-szerte megrendezett gazdafórumokon is elhangzott: saját hasznuk érdekében a gazdák számára is tétje van május 26-ának, és el kell menni szavazni. „Nem azért fontos, mert a 751 képviselőből a kettő meg tudja majd változtatni a döntést. Ellenben ha ez a két ember le tud ülni és beszélni az osztrákokkal, az olaszokkal, a ciprusiakkal, akik hasonló feltételekkel gazdálkodnak, akkor beleszólhatnak abba, hogy az európai uniós források milyen címkézéssel kerülnek kifizetésre” – summázott a szakember.
Sebestyén Csaba Székelyudvarhelyen született, ott végezte iskoláit, majd Kolozsváron agronómia szakon országos évfolyamelsőként végzett. 2003-ig családjával Kolozsváron élt, majd hazaköltözött Székelyudvarhelyre. Pályázatírással foglalkozott, főleg kisgazdák számára, illetve a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökekének, majd az RMDSZ udvarhelyszéki képviselőjeként tevékenykedett.
24h
