Minél kisebb egy magyar vállalkozás, annál jellemzőbb, hogy csak magyarok dolgoznak ott

– magyarázza Csata Zsombor. Hargita és Kovászna megyében például – ahol a magyarok domináns többséget alkotnak – a legalacsonyabb a különbség a munkahelyi és a megyei arányuk között. Kutatásai igazolták azt a feltételezését is, hogy aki jól beszél románul, több románnal van kapcsolatban és magasabb a végzettsége, annak a munkakörnyezetében is jelentősen több román dolgozik.

A román nyelv magas szintű ismerete

A szakember a munkahelyre vonatkozó jellemzőket is bevonta az elemzésbe. Ebből az derül ki, hogy minél több ember dolgozik a munkahelyen, annál alacsonyabb a magyarok aránya. A munkahely mérete tehát erőteljesen meghatározza, hogy mennyire van jelen az etnikai tömörülés – minél kisebb egy intézmény, annál jellemzőbb, hogy csak magyarok dolgoznak ott. Ugyanakkor a szervezet növekedése egy adott ponton túl csak úgy fenntartható, ha szélesebb, a településen és a régión kívüli – ezzel együtt pedig nagyobb eséllyel román – ügyfélkört is sikerül kiépíteni. Ehhez is a román nyelv magas szintű ismerete szükséges. Nem véletlen egyébként, hogy

A nagyobb marosvásárhelyi vállalkozások vezetőivel készült interjúkból kiderült, hogy erre nemcsak azért van szükség, mert nehezebb egy magyar anyanyelvűnek tökéletes románsággal megírni például egy hivatalos levelet – ezért azt egy román anyanyelvűvel rendszerint átnézetik –, hanem mert a román ügyfelekkel való kommunikációnak vannak olyan sajátos, az üzleti világ nyelvspecifikus elemei, amelyet egy „kívülről érkező” magyar anyanyelvűnek gyakran évtizedes gyakorlattal és tökéletes románnyelv-tudással is nehéz kiismerni, elsajátítani – részletezi a szociológus.

Az etnikai alapú munkamegosztás

A közintézményekre vonatkozó friss vizsgálatok azt mutatják, hogy – például a hadseregben, a rendőrségnél, a pénzügynél stb. – továbbra is jóval kevesebb a magyar. Az etnikai alapú munkamegosztásnak évszázados hagyományai vannak Erdélyben is, ennek a szabályait egyre inkább az határozta meg, hogy mennyire volt befolyásos szerepük az egyes etnikumoknak az államigazgatásban – részletezi tanulmányában Csata Zsombor. A legutóbbi központosított beavatkozás a szocializmusban volt.

– olvashatjuk a szociológiai tanulmányban. Ezeket a hátrányokat a rendszerváltás után sem sikerült megszüntetni, tehát a magyarok továbbra is alulreprezentáltak a vezetői, törvényhozói, szakértői, értelmiségi, technikusi és mesteri állásokban. Markánsabb a magyarok jelenléte az iparban – szakmunkások, gépkezelők, szerelők – és a szolgáltatásokban – leginkább kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozók – sorolja a szakember.

Feszültséget okoz a nyelvhasználat

A nyelvileg heterogén munkakörnyezetben, vagyis ahol vegyesen dolgoznak magyarok és románok, nagyobb a félreértés lehetősége, ami hibákhoz vezethet, ezeknek a kijavítása pluszköltséget jelent a munkaadónak.

Magyarként a megbecsülését érezheti veszélyben akkor, ha a hiányos román nyelvtudása miatt nem tud megfelelőképpen érvényesülni. Ha viszont magyarra vált, a kommunikáció lehetetlenedik el a román kollégáival, sőt gyakran a neheztelésüket is el kell tűrnie. Ezeknek a nyelvi feszültségeknek és kommunikációs csapdáknak a felismerése, valamint a megoldásával kapcsolatos tehetetlenség sarkallhatja a szervezet vezetőit arra, hogy kizárólag koetnikus, azaz azonos etnikumhoz tartozó munkatársakat alkalmazzanak – magyarázza tanulmányában Csata Zsombor.