Magánpraxis az állami kórházakban

A tervezet szerint az állami kórházak alkalmazottai munkaidejük, illetve ügyeletük lejárta után, „az intézmény tevékenységét nem zavarva” nyújthatnak egészségügyi szolgáltatást pácienseiknek.

A tevékenységet csak a kórházzal munkaszerződésben állók végezhetik el, azonban kivételes esetekben, az osztályvezető kérésére, valamint az igazgatók engedélyével más állami és magánintézmények szakemberei is bevonhatóak. Az így szerzett jövedelmet a kórházigazgató osztja szét az érintett személyzet között, a bérkiegészítés után pedig ugyanúgy adót kell fizetni. A díjszabásokról és az elosztás módjáról a továbbiakban dönt az egészségügyi miniszter.

A szenátus ugyan kedden elfogadta a tervezetet, de a kezdeményezést többen kifogásolták. Ion Luchian nemzeti liberális (PNL) honatya úgy vélte: alapvetően jó ötlet az orvosok és a kisegítő személyzet bérének növelése, de a kivitelezés hibás. A szenátor azt kifogásolta, hogy a kórházi alkalmazottaknak munkaidejük után, „fáradtan” kell magánpraxist folytatniuk.

Ezzel Valeriu Todiraşcu, a szenátus egészségügyi bizottságának tagja is egyetértett, aki szerint a tervezet csak „mímeli” az egészségügyi reformot, valójában azonban visszalépést jelent, hiszen a versenyhelyzet fokozása helyett zavart kelt az állami és a magánellátás összekeverésével.

A jogszabálytervezetet kidolgozó szaktárca ezzel szemben elégedett: Dorel Săndesc államtitkár meglátása szerint a projekt nemcsak bizonyos orvosoknak, hanem az összes állami egészségügyi intézmény alkalmazottainak kedvez, és semmiképpen nem a magánszféra elleni támadásként kell értelmezni. „A tervezet egy szükséges és fontos lépés a hazai egészségügyi rendszer és az egész társadalom egyik legnagyobb problémája, a személyzethiány megoldásának érdekében” – magyarázta az államtitkár.

Săndesc hangsúlyozta: az elképzelés „nem román találmány”, ugyanis számos nyugati országban alkalmazzák, az eredmények pedig igazolták a hatékonyságát. Hozzátette: az intézkedés egyenes következménye lesz a kórházak bevételének növekedése, a tervezetben pedig világosan elő van írva, hogy a pluszösszeget kizárólag az alkalmazottak bérkiegészítésére lehet költeni. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy a külön elvégzett szolgáltatásokat nem csak azok a páciensek igényelhetik, akiknek „megfelelő az anyagi helyzetük”.

Dorel Săndesc kifejtette: azok az orvosok, akik munkaidejükön kívül is akarnak dolgozni, szerződést kell kötniük a kórházzal a felszerelés használatáért, a páciensnek pedig csak a vizsgálatért, illetve kezelésért kell fizetnie. A szolgáltatásért bizonyos esetben a biztosító is fizet a pácienssel megkötött megegyezés alapján.

„Külön díjszabást számolnak majd fel az egyszerű kivizsgálás és egy műtéti beavatkozás után” – magyarázta az államtitkár. Hozzátette: az intézkedés az egészségügyi magánbiztosítók elterjedéséhez is hozzájárulhat.