Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:04

Keresik a legszebb erdélyi magyar dalt

10:53

Lejárt a bérleti szerződés, ki kell költözniük a „kastélylakóknak”

10:07

Házi müzliszelet – videó

10:06

Térfigyelő kamera rögzítette a tragikus balesetet

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megvan a szépvízi víztározónál holtan talált fiatalok boncolásának eredménye

Lőtt sebekkel találtak rá két eltűnt fiatalra a szépvízi víztározónál

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában, erdélyi helyszínek is érintettek

Románián át megy Putyin Budapestre? Megszólalt a román külügyminiszter

Szondy Zoltán: a székely és magyar zászló be van tiltva Romániában?

Tánczos: túlkapás volt a zászlók miatti csendőrségi bírságolás

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

A háromszéki Pro Silva vadásztársaság nyerte a vadászfesztivál főzőversenyét

Még néhány nap és megszűnnek a forgalmi dugók Fenyéden

Lesújtó jelentés készült a román közoktatási rendszerről

Egyre kevesebb az osztálynapló a romániai iskolákban

Fotó: Barabás Ákos

Magas az iskolaelhagyási átlag, egyre kevesebb a beiskolázott tanuló, nehézkes a hozzáférés az oktatáshoz mint alapvető joghoz, illetve ellentétek vannak a szakiskolai képzések és a munkaerőpiac valós szükségletei között – így jellemzi a román tanügyi rendszert az Országos Statisztikai Hivatal (Institutul Național de Statistică – INS) által kidolgozott friss jelentés. Az országos jelentésben foglaltak pontos képet adnak a Hargita megyei közoktatási rendszer állapotáról is.

Molnár Rajmond

2018. június 08., 19:412018. június 08., 19:41

Az Adevărul országos napilap az INS jelentésében foglalt hivatalos statisztikai adatokra támaszkodva kijelenti, a 2010–2016-os időszakban Románia iskolásainak létszáma folyamatosan csökkent:

míg 2010-ben 4,2 millió iskolást és egyetemi hallgatót tartottak nyilván, a 2016-2017-es tanév kezdetekor 3,6 millióra fogyatkozott a számuk.

A legnagyobb csökkenés a felsőoktatási intézményeknél figyelhető meg: a 2016–2017-es tanévben 39 százalékkal kevesebb egyetemi hallgatót jegyeztek a 2010–2011-es szemeszterhez képest. A jelentés főként a negatív természetes szaporulatot, azaz a születések számának visszaesését, illetve a nagymértékű kivándorlást sorolja az okok között.

Az említett időszak alatt

a Hargita megyei közoktatási rendszerből közel négy ezer tanuló „tűnt el”.

Fotó: Balogh Orsolya

Míg 2010-ben 55 197 beiskolázott gyerek (óvodás és iskolás, kivéve az egyetemi hallgatókat) kezdte el a tanévet, addig 2016 őszén mindössze 51 549 – tudtuk meg a tanfelügyelőség vonatkozó összesítéséből. Ebből az is kiderül, hogy a vizsgált időszak alatt

egyre inkább érezhető az összevont (szimultán) osztályok állományának növekedése a megyében,

amelyek már nemcsak az elemi oktatásban, az általános tagozatokban is jelen vannak. Az iskolások számának évenkénti csökkenése pedig osztály- és tagozatmegszűnésekhez, de akár iskolák bezárásához is vezethet a kisebb településeken. Példa ezekre, hogy az olyan kisebb falvak tanintézeteiben, ahol kevés a gyerek, a szülők inkább elviszik más iskolákba tanulni a gyerekeiket.

Iskolaelhagyás számokban

A nagymértékű iskolai létszámcsökkenéshez hozzájárul az egyre nagyobb méreteket öltő iskolaelhagyás is. A statisztikai hivatal jelentése szerint 2016-ban 18,5 százalékra volt tehető a korai iskolaelhagyás aránya, amely a női lakosság körében volt a leghangsúlyosabb. Az Adevărul országos napilap egy korábbi beszámolója szerint

az iskolaelhagyás aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt Romániában.

Fotó: Biró István

Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) Romániára vonatkozó adataira támaszkodva a 2015–2016-os tanévben 391 ezer tanuló távozott a közoktatási rendszerből, amely 91 ezerrel több, mint a 2013–2014-es tanévben. Hargita megyei viszonylatban a 2016-2017-es tanév során több száz fiatal morzsolódott le a közoktatási rendszerből – tudtuk meg a tanfelügyelőség összesítéséből.

Az iskolaelhagyás témájáról már többször is cikkeztünk Hargita megyére vonatkozóan, a fontosabb következtetések pedig a következők ezzel kapcsolatban:

az iskolaelhagyás az esetek döntő többségében a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti.
a legnagyobb lemorzsolódás mindig nyolcadik osztály végén következik be, de ezeknél fiatalabb tanulókkal is kell számolni.

Például vannak olyan gyerekek, akiket már nagyon fiatalon dolgozni küldenek szüleik, legtöbb esetben pásztorkodni, így kimaradnak az iskolából. Azonban ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek.

Az INS jelentése szerint a nagymértékű iskolaelhagyás bizonyítja a romániai közoktatási rendszer sérülékenységét, amely az oktatáshoz mint alapvető joghoz való hozzáférést jelenti.

Fotó: Barabás Ákos

A statisztikai hivatal jelentésében azt is megemlíti, hogy

az elmúlt két évtizedben hozott törvénymódosítások Romániában nem befolyásolták pozitívan a tanügyi rendszer minőségét.

Jó példa erre a 2009-ben történt, az akkori szakiskolai oktatás felszámolása, amely sok nyolcadik osztályos tanulót fosztott meg a továbbtanulás lehetőségétől, abban az időszakban ugyanis minden diákot középiskolai osztályokba kényszerítettek volna a szaktárca illetékesei. A hagyományos szakmunkásképzés csak három év múlva, 2012-ben indult újra Romániában. Daniel Funeriu korábbi oktatási miniszter egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte: sokat ártottak az országnak mindazok, akik megszüntették a szakoktatást, ennek pedig egyetlen célja lehetett – hallgatókkal feltölteni a középszerű egyetemeket, amelyek számára a diákok egyszerűen jól fizető kliensek.

Fotó: Veres Nándor

Ugyan a szakiskolai képzés újraindult Romániában 2012-ben, azonban az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint azóta sem sikerült orvosolni a problémát, miszerint

nagy az eltérés a képzési kínálat, illetve a munkaerőpiac valós szükségletei között.

A jelentés úgy fogalmaz, hogy míg egyes szakterületeken túlzsúfolt a képzési kínálat, máshol igencsak elhanyagolt.

Érettségi eredmények

A jelentés a középiskolás diákok érettségi eredményeit is vizsgálja évekre lebontva, amiből kiderül, hogy míg a 2001–2008 közötti időszakban a sikeresen érettségizők aránya magas volt, az azt követő években hirtelen csökkenés következett be. A statisztikai adatok szerint országos szinten – a kamerák felszerelésének évében – 2011-től kezdett számottevően csökkenni az érettségin való átmenési arány. Példának okáért, amíg 2007-ben az ország végzőseinek 82 százaléka írt átmenő minősítést a vizsgákon, addigra 2011-ben már csak 46 százalékuk örülhetett. 2012-ben pedig még kevesebben, a diákok mindössze 44 százaléka ment át. Az azt követő években javultak az eredmények, tavalyelőtt 66,7, tavaly pedig már 71,4 százalékos volt az országos átmenési arány az érettségin. Az elmúlt években való tapasztalható rossz érettségi eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy jóval kevesebb hallgató felvételizzen az egyetemekre.