Lassan nincs, aki dolgozzon

Romániában várhatóan kevesebb időt kell munkával töltenie a jelenleg 15 éves korosztálynak az európai átlaghoz képest – derül ki az Eurostat friss adataiból. A kedvezőnek tűnő eredmény azonban valójában gyenge foglalkoztatottsági arányról és alacsony várható élettartamról árulkodik.

Iszlai Katalin

2019. december 07., 09:412019. december 07., 09:41

Az európaiak munkaerőpiacon eltöltendő éveinek számát évente felülvizsgálja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Pontosabban annak járnak utána, hogy a jelenlegi 15 évesek várhatóan hány évek fognak dolgozni nyugdíjazásukig a különböző országokban. A nemrég nyilvánosságra hozott, 2018-as adatokon alapuló legfrissebb felmérés szerint az európaiaknak várhatóan átlagosan 36,2 évet kell eltölteniük a munkaerőpiacon, ami 0,3 évvel haladja meg a 2017-es értéket, illetve 3,3 évvel a 2000-est.

A romániaiaknak várhatóan számottevően kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek.

Románia: 33,5 év

Az eredmények vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy

az Eurostat nem a nyugdíjkorhatárt veszi alapul a várható munkaidő időtartamának kiszámításához, hanem a születéskor várható élettartamot és foglalkoztatási arányt.

Ezáltal az eredményt befolyásolja a munkanélküliek száma is egy adott országon belül. Mindez azt jelenti, hogy nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. További érdekesség, hogy az Eurostat szokásos felméréseivel ellentétben a várható munkaidő kiszámítását nem csak az Európai Unió tagállamai esetében számolják ki, hanem az összes olyan európai országot vizsgálják, amelyek esetében léteznek hozzáférhető adatok. A 36,2 éves átlag tehát a kontinens 34 országának adatait tartalmazza.

A nők és férfiak munkaideje között 4,9 év különbség figyelhető meg, mivel előbbieknek várhatóan 33,7 évet, utóbbiaknak pedig 38,6 évet kell dolgozniuk.

Az EU-tagállamok közül Olaszországban jegyezték a legalacsonyabb értékeket, ott várhatóan mindössze 31,8 évnyi munka vár a mostani 15 évesekre, miközben a lista ellentétes oldalán álló Svédországban 41,9 év. Ha a nem EU-tagállamokat is figyelembe vesszük, mindkét oldalon kitolódnak az értékek: Törökországban csak 29,4 évesre saccolják a várható munkaidő hosszát, Izlandon viszont 46,3 évesre, ami közel 17 év eltérést eredményez.

Romániában a várható munkaidő hossza 33,5 év.

A romániaiaknak kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek. Képünk illusztráció •  Fotó: Pixabay.com Galéria

A romániaiaknak kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek. Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Az országokat egyébként három nagy csoportra lehet osztani a vizsgált témakör mentén. Az elsőbe tartoznak azok, amelyekben a várható munkaidő időtartama kevesebb mint 35 év. Ez 13 európai országra igaz, közöttük szerepel többek között Románia és Magyarország is. A második csoport 17 országának lakói várhatóan 35-40 évet töltenek majd a munkaerőpiacon, a harmadik csoport négy országának fiataljai pedig több mint 40-et. A kutatásban arra is kitértek, hogy

a munkával töltendő évek száma folyamatosan nőtt 2000 óta, a legnagyobb mértékben Máltán (7 évvel) és Magyarországon (6,6 évvel).

Egyetlen olyan ország van a 34 közül, ahol nem nőtt, hanem csökkent a munkaidő időtartama, ez pedig nem más, mint Románia, ahol jelenleg várhatóan 2,5 évvel kevesebb munkaidőre számíthatnak a fiatalok, mint 19 évvel ezelőtt.

Megtévesztő adatok

Noha a Romániára vonatkozó adatok első ránézésre kimondottan kedvezőnek tűnnek, valójában közel sem azok – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint mondta, az adatok értelmezésekor nagy figyelmet kell fordítani az annak kiszámításához alkalmazott módszertanra, különben könnyen félreértelmezhetők a számok. A legfontosabb az, hogy

az adatok nem azt mutatják meg, hogy egy személynek hány évet kell dolgoznia, mielőtt nyugdíjba mehet, hanem hogy a felnőtt lakosság milyen arányban tud jelen lenni a munkaerőpiacon.

Minden ország esetében a mutató a népesség egészére van kiszámolva, tehát befolyásolja a végeredményt a munkaerőpiacról kiszorult vagy soha be sem lépettek száma (nyugdíjasok, munkanélküliek, gyermeknevelési szabadságon lévők stb.). A szakember szerint itt jelentkezik az első probléma, az aktivitási arány ugyanis Romániában nagyon alacsony, emellett pedig a várható élettartam tekintetében is a sor végén szerepel az ország. Ennek a két mutatónak az együttes hatása okozza az eredményt, amelyhez ráadásul további hátráltató tényezők is hozzájárulnak. Ilyen a kivándorlás, hiszen Románia listavezető ebben a tekintetben, és mivel jellemzően az aktív munkavállalók hagyják el az országot, ez is hozzájárul az aktivitási arány csökkenéséhez. „Akik dolgoznak, valójában nem mennek hamarabb nyugdíjba Romániában, mint más országokban. Sőt, még többet is kell dolgozniuk, hiszen 2000 óta megemelték a nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 65 évre, a nőknél pedig 61 évre.

Idézet
A várható munkaidő időtartama nálunk azért alacsony, mert kevesen dolgoznak a lakosság egészéhez viszonyítva, illetve az aktív dolgozók is gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy kényszerből kell megszakítaniuk a munkavállalást.

Ilyen lehet például a betegség, az elvándorlás, a más országokhoz képest jóval hosszabb gyermeknevelési szabadság vagy az elhalálozás. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyekben magasabb a várható élettartam és hosszabb ideig él egészségben a lakosság, értelemszerűen tovább tudnak munkát vállalni” – mutatott rá Veres Valér.

A romániai nőknek a munka mellett a háztartás vezetésének nehézségével is meg kell birkózniuk. Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF Galéria

A romániai nőknek a munka mellett a háztartás vezetésének nehézségével is meg kell birkózniuk. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

A nők munkavállalása

Mindez alapján elmondható, hogy a kutatásban valójában a minél magasabb érték a kedvező, hiszen az magas foglalkoztatási arányról és hosszú élettartamról árulkodik. Ez viszont felveti a kérdést, hogy miként szerepelhet Olaszország az utolsó helyen? A szakember szerint ez az ország tradicionális szemléletével magyarázható, ahol a nők inkább otthon maradnak a gyerekek mellett, és csak későn állnak munkába, miután a gyerekek kirepülnek. Ezzel szemben

Kelet-Európában a kommunizmusban nagyon felgyorsították a nők munkavállalásának folyamatát, hiszen nélkülük nem lett volna elegendő munkaerő a fejlesztési elképzelések megvalósításához.

A baj csak az, hogy a nemi egyenlőség a háztartásokon belül nem alakult ki ezzel párhuzamosan, hiszen a nagyvárosokon kívül ma is él az a mentalitás az országban, hogy a nők feladata a háztartás vezetése. Ezáltal

a romániai nők sokkal jobban le vannak terhelve, mint a nyugatiak, akiknek sokkal kevesebb házimunkát kell elvégezniük.

A fejlettebb országokban például kevesebbet főznek, gyakrabban étkeznek az otthonon kívül, minden háztartásban tartanak mosogatógépet, illetve a férfi-női munkamegosztás is sokkal kiegyensúlyozottabb. A nyugati férfiak és nők úgynevezett kötött munkaideje (a munkahelyen elöltött idő és az otthon elvégzett házimunka összessége) között nincs hangsúlyos különbség, Romániában viszont annál inkább.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Csalódott Vlagyimir Putyinban Donald Trump

Donald Trump amerikai elnök a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva kijelentette, hogy csalódott Vlagyimir Putyinban, amiért többszöri próbálkozás ellenére sem tudott egyezségre jutni az orosz államfővel az ukrajnai tűzszünetről.

Csalódott Vlagyimir Putyinban Donald Trump
2025. július 14., hétfő

Hazaindul a világűrből Kapu Tibor

Az Axiom–4-küldetés négyfős legénysége hétfőn befejezte küldetését a Nemzetközi Űrállomáson, délután elhagyja annak fedélzetét.

Hazaindul a világűrből Kapu Tibor
Hazaindul a világűrből Kapu Tibor
2025. július 14., hétfő

Hazaindul a világűrből Kapu Tibor

2025. július 09., szerda

Franciaország nem adja ki Romániának a királyi család hivatalosan el nem ismert tagját

A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.

Franciaország nem adja ki Romániának a királyi család hivatalosan el nem ismert tagját
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump