Románia: 33,5 év

Az eredmények vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy

Ezáltal az eredményt befolyásolja a munkanélküliek száma is egy adott országon belül. Mindez azt jelenti, hogy nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. További érdekesség, hogy az Eurostat szokásos felméréseivel ellentétben a várható munkaidő kiszámítását nem csak az Európai Unió tagállamai esetében számolják ki, hanem az összes olyan európai országot vizsgálják, amelyek esetében léteznek hozzáférhető adatok. A 36,2 éves átlag tehát a kontinens 34 országának adatait tartalmazza.

Az EU-tagállamok közül Olaszországban jegyezték a legalacsonyabb értékeket, ott várhatóan mindössze 31,8 évnyi munka vár a mostani 15 évesekre, miközben a lista ellentétes oldalán álló Svédországban 41,9 év. Ha a nem EU-tagállamokat is figyelembe vesszük, mindkét oldalon kitolódnak az értékek: Törökországban csak 29,4 évesre saccolják a várható munkaidő hosszát, Izlandon viszont 46,3 évesre, ami közel 17 év eltérést eredményez.

Egyetlen olyan ország van a 34 közül, ahol nem nőtt, hanem csökkent a munkaidő időtartama, ez pedig nem más, mint Románia, ahol jelenleg várhatóan 2,5 évvel kevesebb munkaidőre számíthatnak a fiatalok, mint 19 évvel ezelőtt.

Megtévesztő adatok

Noha a Romániára vonatkozó adatok első ránézésre kimondottan kedvezőnek tűnnek, valójában közel sem azok – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint mondta, az adatok értelmezésekor nagy figyelmet kell fordítani az annak kiszámításához alkalmazott módszertanra, különben könnyen félreértelmezhetők a számok. A legfontosabb az, hogy

Minden ország esetében a mutató a népesség egészére van kiszámolva, tehát befolyásolja a végeredményt a munkaerőpiacról kiszorult vagy soha be sem lépettek száma (nyugdíjasok, munkanélküliek, gyermeknevelési szabadságon lévők stb.). A szakember szerint itt jelentkezik az első probléma, az aktivitási arány ugyanis Romániában nagyon alacsony, emellett pedig a várható élettartam tekintetében is a sor végén szerepel az ország. Ennek a két mutatónak az együttes hatása okozza az eredményt, amelyhez ráadásul további hátráltató tényezők is hozzájárulnak. Ilyen a kivándorlás, hiszen Románia listavezető ebben a tekintetben, és mivel jellemzően az aktív munkavállalók hagyják el az országot, ez is hozzájárul az aktivitási arány csökkenéséhez. „Akik dolgoznak, valójában nem mennek hamarabb nyugdíjba Romániában, mint más országokban. Sőt, még többet is kell dolgozniuk, hiszen 2000 óta megemelték a nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 65 évre, a nőknél pedig 61 évre.

Ilyen lehet például a betegség, az elvándorlás, a más országokhoz képest jóval hosszabb gyermeknevelési szabadság vagy az elhalálozás. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyekben magasabb a várható élettartam és hosszabb ideig él egészségben a lakosság, értelemszerűen tovább tudnak munkát vállalni” – mutatott rá Veres Valér.

A baj csak az, hogy a nemi egyenlőség a háztartásokon belül nem alakult ki ezzel párhuzamosan, hiszen a nagyvárosokon kívül ma is él az a mentalitás az országban, hogy a nők feladata a háztartás vezetése. Ezáltal

A fejlettebb országokban például kevesebbet főznek, gyakrabban étkeznek az otthonon kívül, minden háztartásban tartanak mosogatógépet, illetve a férfi-női munkamegosztás is sokkal kiegyensúlyozottabb. A nyugati férfiak és nők úgynevezett kötött munkaideje (a munkahelyen elöltött idő és az otthon elvégzett házimunka összessége) között nincs hangsúlyos különbség, Romániában viszont annál inkább.