Belföld
Külföld

Lassan nincs, aki dolgozzon

Iszlai Katalin 2019. december 07., 09:41
HIRDETÉS

Romániában várhatóan kevesebb időt kell munkával töltenie a jelenleg 15 éves korosztálynak az európai átlaghoz képest – derül ki az Eurostat friss adataiból. A kedvezőnek tűnő eredmény azonban valójában gyenge foglalkoztatottsági arányról és alacsony várható élettartamról árulkodik.

Az európaiak munkaerőpiacon eltöltendő éveinek számát évente felülvizsgálja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Pontosabban annak járnak utána, hogy a jelenlegi 15 évesek várhatóan hány évek fognak dolgozni nyugdíjazásukig a különböző országokban. A nemrég nyilvánosságra hozott, 2018-as adatokon alapuló legfrissebb felmérés szerint az európaiaknak várhatóan átlagosan 36,2 évet kell eltölteniük a munkaerőpiacon, ami 0,3 évvel haladja meg a 2017-es értéket, illetve 3,3 évvel a 2000-est.

A romániaiaknak várhatóan számottevően kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek.

HIRDETÉS

Románia: 33,5 év

Az eredmények vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy

az Eurostat nem a nyugdíjkorhatárt veszi alapul a várható munkaidő időtartamának kiszámításához, hanem a születéskor várható élettartamot és foglalkoztatási arányt.

Ezáltal az eredményt befolyásolja a munkanélküliek száma is egy adott országon belül. Mindez azt jelenti, hogy nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. További érdekesség, hogy az Eurostat szokásos felméréseivel ellentétben a várható munkaidő kiszámítását nem csak az Európai Unió tagállamai esetében számolják ki, hanem az összes olyan európai országot vizsgálják, amelyek esetében léteznek hozzáférhető adatok. A 36,2 éves átlag tehát a kontinens 34 országának adatait tartalmazza.

A nők és férfiak munkaideje között 4,9 év különbség figyelhető meg, mivel előbbieknek várhatóan 33,7 évet, utóbbiaknak pedig 38,6 évet kell dolgozniuk.

Az EU-tagállamok közül Olaszországban jegyezték a legalacsonyabb értékeket, ott várhatóan mindössze 31,8 évnyi munka vár a mostani 15 évesekre, miközben a lista ellentétes oldalán álló Svédországban 41,9 év. Ha a nem EU-tagállamokat is figyelembe vesszük, mindkét oldalon kitolódnak az értékek: Törökországban csak 29,4 évesre saccolják a várható munkaidő hosszát, Izlandon viszont 46,3 évesre, ami közel 17 év eltérést eredményez.

Romániában a várható munkaidő hossza 33,5 év.

A romániaiaknak kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek. Képünk illusztráció Fotó: Pixabay.com

Az országokat egyébként három nagy csoportra lehet osztani a vizsgált témakör mentén. Az elsőbe tartoznak azok, amelyekben a várható munkaidő időtartama kevesebb mint 35 év. Ez 13 európai országra igaz, közöttük szerepel többek között Románia és Magyarország is. A második csoport 17 országának lakói várhatóan 35-40 évet töltenek majd a munkaerőpiacon, a harmadik csoport négy országának fiataljai pedig több mint 40-et. A kutatásban arra is kitértek, hogy

a munkával töltendő évek száma folyamatosan nőtt 2000 óta, a legnagyobb mértékben Máltán (7 évvel) és Magyarországon (6,6 évvel).

Egyetlen olyan ország van a 34 közül, ahol nem nőtt, hanem csökkent a munkaidő időtartama, ez pedig nem más, mint Románia, ahol jelenleg várhatóan 2,5 évvel kevesebb munkaidőre számíthatnak a fiatalok, mint 19 évvel ezelőtt.

Megtévesztő adatok

Noha a Romániára vonatkozó adatok első ránézésre kimondottan kedvezőnek tűnnek, valójában közel sem azok – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint mondta, az adatok értelmezésekor nagy figyelmet kell fordítani az annak kiszámításához alkalmazott módszertanra, különben könnyen félreértelmezhetők a számok. A legfontosabb az, hogy

az adatok nem azt mutatják meg, hogy egy személynek hány évet kell dolgoznia, mielőtt nyugdíjba mehet, hanem hogy a felnőtt lakosság milyen arányban tud jelen lenni a munkaerőpiacon.

Minden ország esetében a mutató a népesség egészére van kiszámolva, tehát befolyásolja a végeredményt a munkaerőpiacról kiszorult vagy soha be sem lépettek száma (nyugdíjasok, munkanélküliek, gyermeknevelési szabadságon lévők stb.). A szakember szerint itt jelentkezik az első probléma, az aktivitási arány ugyanis Romániában nagyon alacsony, emellett pedig a várható élettartam tekintetében is a sor végén szerepel az ország. Ennek a két mutatónak az együttes hatása okozza az eredményt, amelyhez ráadásul további hátráltató tényezők is hozzájárulnak. Ilyen a kivándorlás, hiszen Románia listavezető ebben a tekintetben, és mivel jellemzően az aktív munkavállalók hagyják el az országot, ez is hozzájárul az aktivitási arány csökkenéséhez. „Akik dolgoznak, valójában nem mennek hamarabb nyugdíjba Romániában, mint más országokban. Sőt, még többet is kell dolgozniuk, hiszen 2000 óta megemelték a nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 65 évre, a nőknél pedig 61 évre.

A várható munkaidő időtartama nálunk azért alacsony, mert kevesen dolgoznak a lakosság egészéhez viszonyítva, illetve az aktív dolgozók is gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy kényszerből kell megszakítaniuk a munkavállalást.

Ilyen lehet például a betegség, az elvándorlás, a más országokhoz képest jóval hosszabb gyermeknevelési szabadság vagy az elhalálozás. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyekben magasabb a várható élettartam és hosszabb ideig él egészségben a lakosság, értelemszerűen tovább tudnak munkát vállalni” – mutatott rá Veres Valér.

A romániai nőknek a munka mellett a háztartás vezetésének nehézségével is meg kell birkózniuk. Képünk illusztráció Fotó: 123RF

A nők munkavállalása

Mindez alapján elmondható, hogy a kutatásban valójában a minél magasabb érték a kedvező, hiszen az magas foglalkoztatási arányról és hosszú élettartamról árulkodik. Ez viszont felveti a kérdést, hogy miként szerepelhet Olaszország az utolsó helyen? A szakember szerint ez az ország tradicionális szemléletével magyarázható, ahol a nők inkább otthon maradnak a gyerekek mellett, és csak későn állnak munkába, miután a gyerekek kirepülnek. Ezzel szemben

Kelet-Európában a kommunizmusban nagyon felgyorsították a nők munkavállalásának folyamatát, hiszen nélkülük nem lett volna elegendő munkaerő a fejlesztési elképzelések megvalósításához.

A baj csak az, hogy a nemi egyenlőség a háztartásokon belül nem alakult ki ezzel párhuzamosan, hiszen a nagyvárosokon kívül ma is él az a mentalitás az országban, hogy a nők feladata a háztartás vezetése. Ezáltal

a romániai nők sokkal jobban le vannak terhelve, mint a nyugatiak, akiknek sokkal kevesebb házimunkát kell elvégezniük.

A fejlettebb országokban például kevesebbet főznek, gyakrabban étkeznek az otthonon kívül, minden háztartásban tartanak mosogatógépet, illetve a férfi-női munkamegosztás is sokkal kiegyensúlyozottabb. A nyugati férfiak és nők úgynevezett kötött munkaideje (a munkahelyen elöltött idő és az otthon elvégzett házimunka összessége) között nincs hangsúlyos különbség, Romániában viszont annál inkább.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS