Lassan nincs, aki dolgozzon

Romániában várhatóan kevesebb időt kell munkával töltenie a jelenleg 15 éves korosztálynak az európai átlaghoz képest – derül ki az Eurostat friss adataiból. A kedvezőnek tűnő eredmény azonban valójában gyenge foglalkoztatottsági arányról és alacsony várható élettartamról árulkodik.

Iszlai Katalin

2019. december 07., 09:412019. december 07., 09:41

Az európaiak munkaerőpiacon eltöltendő éveinek számát évente felülvizsgálja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Pontosabban annak járnak utána, hogy a jelenlegi 15 évesek várhatóan hány évek fognak dolgozni nyugdíjazásukig a különböző országokban. A nemrég nyilvánosságra hozott, 2018-as adatokon alapuló legfrissebb felmérés szerint az európaiaknak várhatóan átlagosan 36,2 évet kell eltölteniük a munkaerőpiacon, ami 0,3 évvel haladja meg a 2017-es értéket, illetve 3,3 évvel a 2000-est.

A romániaiaknak várhatóan számottevően kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek.

Románia: 33,5 év

Az eredmények vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy

az Eurostat nem a nyugdíjkorhatárt veszi alapul a várható munkaidő időtartamának kiszámításához, hanem a születéskor várható élettartamot és foglalkoztatási arányt.

Ezáltal az eredményt befolyásolja a munkanélküliek száma is egy adott országon belül. Mindez azt jelenti, hogy nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. További érdekesség, hogy az Eurostat szokásos felméréseivel ellentétben a várható munkaidő kiszámítását nem csak az Európai Unió tagállamai esetében számolják ki, hanem az összes olyan európai országot vizsgálják, amelyek esetében léteznek hozzáférhető adatok. A 36,2 éves átlag tehát a kontinens 34 országának adatait tartalmazza.

A nők és férfiak munkaideje között 4,9 év különbség figyelhető meg, mivel előbbieknek várhatóan 33,7 évet, utóbbiaknak pedig 38,6 évet kell dolgozniuk.

Az EU-tagállamok közül Olaszországban jegyezték a legalacsonyabb értékeket, ott várhatóan mindössze 31,8 évnyi munka vár a mostani 15 évesekre, miközben a lista ellentétes oldalán álló Svédországban 41,9 év. Ha a nem EU-tagállamokat is figyelembe vesszük, mindkét oldalon kitolódnak az értékek: Törökországban csak 29,4 évesre saccolják a várható munkaidő hosszát, Izlandon viszont 46,3 évesre, ami közel 17 év eltérést eredményez.

Romániában a várható munkaidő hossza 33,5 év.

A romániaiaknak kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek. Képünk illusztráció •  Fotó: Pixabay.com Galéria

A romániaiaknak kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek. Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Az országokat egyébként három nagy csoportra lehet osztani a vizsgált témakör mentén. Az elsőbe tartoznak azok, amelyekben a várható munkaidő időtartama kevesebb mint 35 év. Ez 13 európai országra igaz, közöttük szerepel többek között Románia és Magyarország is. A második csoport 17 országának lakói várhatóan 35-40 évet töltenek majd a munkaerőpiacon, a harmadik csoport négy országának fiataljai pedig több mint 40-et. A kutatásban arra is kitértek, hogy

a munkával töltendő évek száma folyamatosan nőtt 2000 óta, a legnagyobb mértékben Máltán (7 évvel) és Magyarországon (6,6 évvel).

Egyetlen olyan ország van a 34 közül, ahol nem nőtt, hanem csökkent a munkaidő időtartama, ez pedig nem más, mint Románia, ahol jelenleg várhatóan 2,5 évvel kevesebb munkaidőre számíthatnak a fiatalok, mint 19 évvel ezelőtt.

Megtévesztő adatok

Noha a Romániára vonatkozó adatok első ránézésre kimondottan kedvezőnek tűnnek, valójában közel sem azok – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint mondta, az adatok értelmezésekor nagy figyelmet kell fordítani az annak kiszámításához alkalmazott módszertanra, különben könnyen félreértelmezhetők a számok. A legfontosabb az, hogy

az adatok nem azt mutatják meg, hogy egy személynek hány évet kell dolgoznia, mielőtt nyugdíjba mehet, hanem hogy a felnőtt lakosság milyen arányban tud jelen lenni a munkaerőpiacon.

Minden ország esetében a mutató a népesség egészére van kiszámolva, tehát befolyásolja a végeredményt a munkaerőpiacról kiszorult vagy soha be sem lépettek száma (nyugdíjasok, munkanélküliek, gyermeknevelési szabadságon lévők stb.). A szakember szerint itt jelentkezik az első probléma, az aktivitási arány ugyanis Romániában nagyon alacsony, emellett pedig a várható élettartam tekintetében is a sor végén szerepel az ország. Ennek a két mutatónak az együttes hatása okozza az eredményt, amelyhez ráadásul további hátráltató tényezők is hozzájárulnak. Ilyen a kivándorlás, hiszen Románia listavezető ebben a tekintetben, és mivel jellemzően az aktív munkavállalók hagyják el az országot, ez is hozzájárul az aktivitási arány csökkenéséhez. „Akik dolgoznak, valójában nem mennek hamarabb nyugdíjba Romániában, mint más országokban. Sőt, még többet is kell dolgozniuk, hiszen 2000 óta megemelték a nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 65 évre, a nőknél pedig 61 évre.

Idézet
A várható munkaidő időtartama nálunk azért alacsony, mert kevesen dolgoznak a lakosság egészéhez viszonyítva, illetve az aktív dolgozók is gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy kényszerből kell megszakítaniuk a munkavállalást.

Ilyen lehet például a betegség, az elvándorlás, a más országokhoz képest jóval hosszabb gyermeknevelési szabadság vagy az elhalálozás. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyekben magasabb a várható élettartam és hosszabb ideig él egészségben a lakosság, értelemszerűen tovább tudnak munkát vállalni” – mutatott rá Veres Valér.

A romániai nőknek a munka mellett a háztartás vezetésének nehézségével is meg kell birkózniuk. Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF Galéria

A romániai nőknek a munka mellett a háztartás vezetésének nehézségével is meg kell birkózniuk. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

A nők munkavállalása

Mindez alapján elmondható, hogy a kutatásban valójában a minél magasabb érték a kedvező, hiszen az magas foglalkoztatási arányról és hosszú élettartamról árulkodik. Ez viszont felveti a kérdést, hogy miként szerepelhet Olaszország az utolsó helyen? A szakember szerint ez az ország tradicionális szemléletével magyarázható, ahol a nők inkább otthon maradnak a gyerekek mellett, és csak későn állnak munkába, miután a gyerekek kirepülnek. Ezzel szemben

Kelet-Európában a kommunizmusban nagyon felgyorsították a nők munkavállalásának folyamatát, hiszen nélkülük nem lett volna elegendő munkaerő a fejlesztési elképzelések megvalósításához.

A baj csak az, hogy a nemi egyenlőség a háztartásokon belül nem alakult ki ezzel párhuzamosan, hiszen a nagyvárosokon kívül ma is él az a mentalitás az országban, hogy a nők feladata a háztartás vezetése. Ezáltal

a romániai nők sokkal jobban le vannak terhelve, mint a nyugatiak, akiknek sokkal kevesebb házimunkát kell elvégezniük.

A fejlettebb országokban például kevesebbet főznek, gyakrabban étkeznek az otthonon kívül, minden háztartásban tartanak mosogatógépet, illetve a férfi-női munkamegosztás is sokkal kiegyensúlyozottabb. A nyugati férfiak és nők úgynevezett kötött munkaideje (a munkahelyen elöltött idő és az otthon elvégzett házimunka összessége) között nincs hangsúlyos különbség, Romániában viszont annál inkább.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 16., kedd

Meghalt Robert Redford Oscar-díjas színész, rendező

89 éves korában elhunyt Robert Redford színészlegenda, akit olyan klasszikus filmekből is ismerhetünk, mint Az elnök emberei, Butch Cassidy és a Sundance kölyök.

Meghalt Robert Redford Oscar-díjas színész, rendező
2025. szeptember 16., kedd

Amerikai külügyminiszter: az orosz–ukrán háború csak rosszabbá válhat, ha a jelenlegi mederben folytatódik

Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz–ukrán háború csak rosszabbá válhat, ha a jelenlegi mederben folytatódik, és a két fél egyre mélyebben beássa magát. Marco Rubio erről a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban beszélt hétfőn.

Amerikai külügyminiszter: az orosz–ukrán háború csak rosszabbá válhat, ha a jelenlegi mederben folytatódik
2025. szeptember 15., hétfő

AI-miniszter bonyolítja le a közbeszerzéseket Albániában

Mesterséges intelligencia által irányított, fizikai formában nem létező minisztert nevezett ki Albánia, amely a közbeszerzésekért fog felelni – számolt be róla több hírportál is.

AI-miniszter bonyolítja le a közbeszerzéseket Albániában
2025. szeptember 12., péntek

Ezek derültek ki Charlie Kirk gyilkosáról és az általa elkövetett merényletről

A 22 éves Tyler Robinsont azonosították Charlie Kirk konzervatív politikai kommentátor feltételezett merénylőjeként – az elfogás körülményeiről sajtótájékoztatón számoltak be a hatóságok és Utah állam vezetői helyi idő szerint pénteken reggel.

Ezek derültek ki Charlie Kirk gyilkosáról és az általa elkövetett merényletről
2025. szeptember 12., péntek

Nemes Jeles László legújabb, az Árva című filmjét nevezi az Oscar-versenybe Magyarország

Nemes Jeles László legújabb alkotása, az Árva képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.

Nemes Jeles László legújabb, az Árva című filmjét nevezi az Oscar-versenybe Magyarország
2025. szeptember 11., csütörtök

Fotókat tett közzé az FBI Charlie Kirk feltételezett gyilkosáról

A Charlie Kirk amerikai konzervatív influencer életét kioltó potenciális elkövetőről tett közzé fotókat a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Mint ismert, a 31 éves fiatalembert Orem városban, egy egyetemi eseményen lőtte le az elkövető.

Fotókat tett közzé az FBI Charlie Kirk feltételezett gyilkosáról
2025. szeptember 11., csütörtök

Hajtóvadászat zajlik Charlie Kirk gyilkosa után az Egyesült Államokban

Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.

Hajtóvadászat zajlik Charlie Kirk gyilkosa után az Egyesült Államokban
2025. szeptember 09., kedd

Kihallgatták és őrizetbe vették a moldovai hírszerzés hazaárulással gyanúsított volt igazgatóhelyettesét

Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.

Kihallgatták és őrizetbe vették a moldovai hírszerzés hazaárulással gyanúsított volt igazgatóhelyettesét
2025. szeptember 09., kedd

Elnöki rendelettel megint október 1-jén kezdődik a karácsony Venezuelában

Idén is korábban lesz a karácsony Venezuelában – jelentette be hétfőn Nicolas Maduro elnök, és elrendelte, hogy a világszerte decemberben tartandó szent ünnep Venezuelában október 1-jén kezdődjön.

Elnöki rendelettel megint október 1-jén kezdődik a karácsony Venezuelában
2025. szeptember 06., szombat

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben

Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben.

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben