Romániában várhatóan kevesebb időt kell munkával töltenie a jelenleg 15 éves korosztálynak az európai átlaghoz képest – derül ki az Eurostat friss adataiból. A kedvezőnek tűnő eredmény azonban valójában gyenge foglalkoztatottsági arányról és alacsony várható élettartamról árulkodik.
2019. december 07., 09:412019. december 07., 09:41
Az európaiak munkaerőpiacon eltöltendő éveinek számát évente felülvizsgálja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Pontosabban annak járnak utána, hogy a jelenlegi 15 évesek várhatóan hány évek fognak dolgozni nyugdíjazásukig a különböző országokban. A nemrég nyilvánosságra hozott, 2018-as adatokon alapuló legfrissebb felmérés szerint az európaiaknak várhatóan átlagosan 36,2 évet kell eltölteniük a munkaerőpiacon, ami 0,3 évvel haladja meg a 2017-es értéket, illetve 3,3 évvel a 2000-est.
Az eredmények vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy
Ezáltal az eredményt befolyásolja a munkanélküliek száma is egy adott országon belül. Mindez azt jelenti, hogy nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. További érdekesség, hogy az Eurostat szokásos felméréseivel ellentétben a várható munkaidő kiszámítását nem csak az Európai Unió tagállamai esetében számolják ki, hanem az összes olyan európai országot vizsgálják, amelyek esetében léteznek hozzáférhető adatok. A 36,2 éves átlag tehát a kontinens 34 országának adatait tartalmazza.
Az EU-tagállamok közül Olaszországban jegyezték a legalacsonyabb értékeket, ott várhatóan mindössze 31,8 évnyi munka vár a mostani 15 évesekre, miközben a lista ellentétes oldalán álló Svédországban 41,9 év. Ha a nem EU-tagállamokat is figyelembe vesszük, mindkét oldalon kitolódnak az értékek: Törökországban csak 29,4 évesre saccolják a várható munkaidő hosszát, Izlandon viszont 46,3 évesre, ami közel 17 év eltérést eredményez.
A romániaiaknak kevesebb évet kell dolgozniuk az európai átlagnál, ez azonban nem számít kedvező eredménynek. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az országokat egyébként három nagy csoportra lehet osztani a vizsgált témakör mentén. Az elsőbe tartoznak azok, amelyekben a várható munkaidő időtartama kevesebb mint 35 év. Ez 13 európai országra igaz, közöttük szerepel többek között Románia és Magyarország is. A második csoport 17 országának lakói várhatóan 35-40 évet töltenek majd a munkaerőpiacon, a harmadik csoport négy országának fiataljai pedig több mint 40-et. A kutatásban arra is kitértek, hogy
Egyetlen olyan ország van a 34 közül, ahol nem nőtt, hanem csökkent a munkaidő időtartama, ez pedig nem más, mint Románia, ahol jelenleg várhatóan 2,5 évvel kevesebb munkaidőre számíthatnak a fiatalok, mint 19 évvel ezelőtt.
Noha a Romániára vonatkozó adatok első ránézésre kimondottan kedvezőnek tűnnek, valójában közel sem azok – hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint mondta, az adatok értelmezésekor nagy figyelmet kell fordítani az annak kiszámításához alkalmazott módszertanra, különben könnyen félreértelmezhetők a számok. A legfontosabb az, hogy
Minden ország esetében a mutató a népesség egészére van kiszámolva, tehát befolyásolja a végeredményt a munkaerőpiacról kiszorult vagy soha be sem lépettek száma (nyugdíjasok, munkanélküliek, gyermeknevelési szabadságon lévők stb.). A szakember szerint itt jelentkezik az első probléma, az aktivitási arány ugyanis Romániában nagyon alacsony, emellett pedig a várható élettartam tekintetében is a sor végén szerepel az ország. Ennek a két mutatónak az együttes hatása okozza az eredményt, amelyhez ráadásul további hátráltató tényezők is hozzájárulnak. Ilyen a kivándorlás, hiszen Románia listavezető ebben a tekintetben, és mivel jellemzően az aktív munkavállalók hagyják el az országot, ez is hozzájárul az aktivitási arány csökkenéséhez. „Akik dolgoznak, valójában nem mennek hamarabb nyugdíjba Romániában, mint más országokban. Sőt, még többet is kell dolgozniuk, hiszen 2000 óta megemelték a nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 65 évre, a nőknél pedig 61 évre.
Ilyen lehet például a betegség, az elvándorlás, a más országokhoz képest jóval hosszabb gyermeknevelési szabadság vagy az elhalálozás. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyekben magasabb a várható élettartam és hosszabb ideig él egészségben a lakosság, értelemszerűen tovább tudnak munkát vállalni” – mutatott rá Veres Valér.
A romániai nőknek a munka mellett a háztartás vezetésének nehézségével is meg kell birkózniuk. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Mindez alapján elmondható, hogy a kutatásban valójában a minél magasabb érték a kedvező, hiszen az magas foglalkoztatási arányról és hosszú élettartamról árulkodik. Ez viszont felveti a kérdést, hogy miként szerepelhet Olaszország az utolsó helyen? A szakember szerint ez az ország tradicionális szemléletével magyarázható, ahol a nők inkább otthon maradnak a gyerekek mellett, és csak későn állnak munkába, miután a gyerekek kirepülnek. Ezzel szemben
A baj csak az, hogy a nemi egyenlőség a háztartásokon belül nem alakult ki ezzel párhuzamosan, hiszen a nagyvárosokon kívül ma is él az a mentalitás az országban, hogy a nők feladata a háztartás vezetése. Ezáltal
A fejlettebb országokban például kevesebbet főznek, gyakrabban étkeznek az otthonon kívül, minden háztartásban tartanak mosogatógépet, illetve a férfi-női munkamegosztás is sokkal kiegyensúlyozottabb. A nyugati férfiak és nők úgynevezett kötött munkaideje (a munkahelyen elöltött idő és az otthon elvégzett házimunka összessége) között nincs hangsúlyos különbség, Romániában viszont annál inkább.
Donald Trump amerikai elnök a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva kijelentette, hogy csalódott Vlagyimir Putyinban, amiért többszöri próbálkozás ellenére sem tudott egyezségre jutni az orosz államfővel az ukrajnai tűzszünetről.
Az Axiom–4-küldetés négyfős legénysége hétfőn befejezte küldetését a Nemzetközi Űrállomáson, délután elhagyja annak fedélzetét.
A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
szóljon hozzá!