Már a kapuban el el kell váljon a kicsi a szülőtől. Képünk illusztráció • Fotó: Haáz Vince
Az új tanév kezdetével számos olyan változásra lehetett számítani, ami minden korosztályt befolyásol, kicsiktől a nagyokig. A gyerekeknek és a fiataloknak szigorú és folyamatos megfigyelés alatt kell tanulniuk, ami jelentősen befolyásolhatja a tanulmányaikat is. Ezekre az intézkedésekre már otthon felkészítést kaptak a fiatalok, viszont mi van a legkisebbekkel? Szakértők szerint az óvodások vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen ők még nem tudják komolyabb szinten felfogni az események okát és miértjeit.
Az óvodák falain belül
Jelenleg a szülőknek és gyerekeknek egyirányú szakaszok vannak kijelölve az intézmények területén, a szembetalálkozás és érintkezések elkerülésének érdekében, mindez a maszk kötelező és folytonos viselésével. A szülők csak az óvoda kapujáig vihetik gyerekeiket, ahol az óvónők egyesével veszik át őket és viszik be a csoportjaikba.
A kicsiknek tilos otthoni tárgyakat magukkal vinniük, az uzsonnájukat pedig egyszer használatos tasakban szabad bevinniük az intézménybe.
Minden gyereknek kizárólag a saját játékaival szabad játszania, nem engedélyezett a cserélgetés, osztozkodás. Kötelezően be kell tartaniuk a két méter távolságot, és nem játszhatnak egymás között. Bár a zenei nevelés fontos ebben a korban, sajnos ez is tiltólistán szerepel a legtöbb óvodában.
Óvoda a szülők szemével
Számos szülőnek is megvan a véleménye erről a helyzetről és arról, hogy szerintük milyen hatással van a gyerekeire ez a rendszer. „Normális ez az óvintézkedés, viszont túlzás is. Ilyen kicsi gyerekeknek nem lehet elmagyarázni, hogy maszkban játszódjanak a saját játékaikkal két méter távolságra egymástól. Ez elég rossz hatással van rájuk. Kicsi koruktól fogva maszkban vannak felnevelve, távolságot kell tartsanak, nem játszhatnak együtt, semmi összetartás nem lesz bennük” – fejtette ki véleményét Ballai Tamás marosvásárhelyi édesapa.
Járvány idején beszokó ovisok
Orsos Annamária pszichológus és pszichoterapeuta elmondta, mire van szükségük a gyerekeknek ebben a korban, illetve milyen hatással van rájuk ez a helyzet. „Az óvoda az első olyan intézmény, amelybe a gyermek bekerülve megéli az édesanyától, nevelőtől való elszakítottságot, és egy idegen környezetben, elsődlegesen vele egykorú gyermekekkel és számára idegen óvó nénikkel kerül kapcsolatba, és velük tölti napja nagy részét. Az óvodás korú gyermek lelki fejlődését támogatja ez a folyamat, hiszen ebben a korban megnő a gyermekek igénye a velük egykorú társaikkal való közös játékra. Ekkor kezdődik el a valódi közös játék, és ez az a kor is, amely már megengedi az anyától való lassú leválást és önállósodást” – világított rá a szakember.
Hozzátette,
az anyától való elválás és az óvodába való beszokás nehéz, többnyire egy-két hétig tartó folyamat, mely legegészségesebben úgy zajlik le, ha az anya a jelenlétével követni tudja a gyermeket, felkészíti, bekíséri, ismerőssé teszi számára az új helyet, az új embereket.
A gyermek leválását sok félelem és bizonytalanság kíséri, és ennek enyhítésében az anya megnyugtató jelenléte és „bevezetése” nagyon sokat segít. A járvány idején beszokó gyermekeket maszkos idegen fogadja az óvoda ajtajában, aki onnan egyedül kíséri őt végig az idegen világon. Az amúgy is nehézkes elválást ez nagy mértékben megnehezíti, és a gyermekek félelmét, bizonytalanságát, szorongását növeli.
Óvó nénik arc nélkül
A pszichológus szerint nagy hátrány, hogy a gyermekek nem látják az óvó néni arcmimikáját, amely számukra sok fontos információt hordoz.
Több kutatás is bizonyította, hogy a másik ember arcán látott mosoly boldogsághormonokat kelt az emberben, és ezzel hozzájárul a jó közérzet és a biztonságérzet kialakulásához. A maszk miatt az óvó nénik csak hanglejtésükkel és hangszínükkel tudják a melegséget és elfogadást kommunikálni a gyerekek felé
– fűzte hozzá Orsos Annamária.
A pszichológus azt is kiemelte, hogy a megszorítások következtében a gyerekeket folyamatosan figyelmeztetik az óvó nénik, hogy ne közeledjenek egymáshoz, ne érintsék, öleljék meg egymást. Nem játszhatnak közös játékokkal, és a saját játékaikat sem adhatják oda másoknak. Pedig ez az a kor, amikor már erősen kialakult az enyém-tiéd fogalom, és már képesek megosztani, odaadni, amit eddig csak a magukénak akartak tudni. A tárgyaink megosztása fontos szerepet játszik az egészséges én kialakulásában is.
„A gyerekek nem értik ezeknek a megszorításoknak az okát. Nincs egy korábbi egészséges minta a fejükben, amit most a közös védelmünk érdekében visszafognak. Számukra a mostani jelen lesz a társadalmi érintkezés normalitása, mely nagymértékben át van szőve óvatossággal, félelemmel, távolságtartással. Ezek a jelenségek, ha hosszútávú mintájává válnak az emberi érintkezésnek és az emberi kapcsolatoknak, még beláthatatlan következményei lehetnek a későbbi társadalmi működésre és a felnőtté vált gyermek egész kapcsolatrendszerére. Ezáltal a gyermekek a szülő és az óvónő folyamatos óvatosságát, esetleges szorongását is érzékelik, és erre azzal reagálhatnak, hogy maguk is nyűgösebbek, sírósabbak, érzékenyebbek lesznek” – tette hozzá a pszichoterapeuta.
Otthon legyen több ölelés
A szakember úgy véli, a többségében negatív hatások enyhítése érdekében nagyon fontos, hogy a családban eltöltött idő minél több testi érintést, simogatást, ölelgetést és harmóniát biztosítson. Fontos, hogy nyugodt beszélgetés, játék vagy közös rajzolás formájában segítsük a gyerekeket, hogy kifejezzék érzéseiket, és azokat elfogadással fogadjuk.
Beszélgessünk a gyerekekkel a koronavírus okozta megszorításokról, emeljük ki ezek fontosságát, de meséljünk arról is, hogy milyen az óvoda járvány nélkül. Dicsérjük őket, hogy bár most az oviban minden egy kicsit más, mégis milyen szépen alkalmazkodtak az új helyzethez, és milyen felelősségteljesen viselkednek benne. Végtére is minden kihívás lehetőség a növekedésre. Használjuk ki, és nőjünk általa
– fogalmazott Orsos Annamária.
Debreczeni Boglárka
24h
