A tervek alapján a kevesebb tanóra nem feltétlenül jelent majd kevesebb tananyagot
Fotó: Haáz Vince
Hetente egy órával kevesebbet fognak az iskolában tölteni azok a gyerekek, akik szeptember 14-én kezdik meg tanulmányaikat az előkészítő osztályokban, noha negyven nappal a tanévkezdés előtt még azt sem lehet tudni, hogy fizikailag jelen lesznek-e a diákok a tantermekben . A tanügyminisztérium által kidolgozott munkaterv alapján a következő tanévtől módosul a tanórák száma a cikluskezdő osztályokban. A tananyag mennyiségének csökkentéséről azonban még semmit sem közölt a szaktárca.
2020. augusztus 05., 14:112020. augusztus 05., 14:11
A román oktatási rendszer egyik alapproblémája a tananyag sűrűsége és mennyisége, ez utóbbin enyhít az a jogszabályváltozás, amely szeptembertől lép alkalmazásba. Klaus Iohannis államfő még tavaly novemberben kihirdette a cikluskezdő iskolások óraszámcsökkentésére vonatkozó törvényt, amely elrendeli a 2020–2021-es tanévtől az előkészítő osztályban, az ötödik és a kilencedik osztályban a kötelező tanórák számának a csökkentését.
Egy magyar előkészítős gyerek számára ez átlagban napi négy-öt órát jelentene. A személyiségfejlesztés órából egyet kivesznek, amelyet végül heti egy órában tanítanak majd nekik. Az első osztályosok órarendjéből is eltűnik egy román óra, így 19 kötelező tanóra lesz egy héten, plusz az anyanyelvi oktatás. Első, második és harmadik osztályban is hat-hat román óra lesz kötelező, negyedikben öt.
A testnevelés, sport és egészség tárgyú tanórák száma csökken, a játék és mozgás óra például teljesen megszűnik harmadik osztálytól, második osztályban heti egy órát tartanak ebből a diákoknak az eddigi kettő helyett. A vizuális művészet és gyakorlati készségek tanítási ideje is csökken, az eddigi heti két tanórából egy marad a harmadik osztályban – derül ki a minisztérium munkaterveiből.
Az öt-nyolc osztályosok tanóraszámának csökkentésén és a szakbizottság által fölöslegesnek vélt tantárgyak megszüntetésén is dolgozik az oktatási minisztérium, amely szeptember 14-étől köteles betartani azt a törvényt, amely előírja, hogy az általános iskolások órarendjéből is legkevesebb heti öt tanórát ki kell venni. Az oktatási minisztériumnak az általános iskolás oktatási keretterv felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoportja által készített tantervváltozatokban
a személyiségfejlesztés és a műszaki oktatás vagy technológia tantárgyak is megszűnnének önálló tantárgyaknak lenni – a személyiségfejlesztés bekerülne az osztályfőnöki óra tananyagába.
Eszerint is kiiktatnák a műszaki oktatást és a személyiségfejlesztést. Van egy olyan változat is, amely a szülők és a tanárok számára kiküldött kérdőívekre adott válaszok alapján állt össze. Ebből a változatból is kiiktatnák a latin nyelvet, a vallás megmaradna kötelező tantárgynak, és a személyiségfejlesztést az osztályfőnökre bíznák.
A legtöbb szülő egyetért a tanóraszámok csökkentésével, azt azonban szinte egyöntetűen vallják, ez nem elegendő, hiszen a tananyag csökkentése nélkül nem enyhül a gyerekek leterheltsége. Szabó Ödön oktatásügyekkel foglalkozó képviselő szerint alapvető fontosságú lenne, hogy a tananyag mennyisége is változzon, mert az nem sokat oldana meg, ha csak az órák száma csökkenne. Az RMDSZ-es politikus elmagyarázta, szó volt arról, hogy ezzel párhuzamosan indulnak kísérleti programok is, amelyekben nem csak az óraszámot, hanem a tananyagmennyiséget is csökkentik.
Három dolgot kértünk: ne csak az órákkal, hanem a tananyag terheltséggel is foglalkozzanak, hiszen nem megoldás az, ha kevesebb órában ugyanazt a mennyiséget kell megtanulni. Továbbá azt kértük, hogy ne feltétlenül csak tantárgyakat vegyenek ki, hiszen pályaorientáció szempontjából nem jó, ha beszűkítjük a diák lehetőségeit. Harmadik szempontként azt, hogy nem szeretnénk, ha sokáig húzná a minisztérium a döntést, mert minden változásra fel kell készíteni a diákokat és a pedagógusokat. A tanítóknak, tanároknak fel kell készülniük az órára, és az elmúlt évtizedek tanóraszerkezetét, felépítését át kell szervezniük. Nagy hülyeség lenne pár nappal az iskolakezdés előtt megterhelni ezzel is, amikor még azt sem tudja, hogy milyen formában kezdődik el a tanítás” – vázolta az RMDSZ kéréseit Szabó Ödön.
Hozzátette, már májusban a szükségállapot lejárta után jelezték a minisztériumnak, hogy hozzanak létre párhuzamos munkacsoportot a tananyag csökkentésének kidolgozására is, és el is indultak bizonyos folyamatok, ígéret is volt rá, de még nem látták ennek az elemzéseit, ezért azt sem meri kijelenteni, hogy szeptembertől várható a tananyag sűrűségének átszervezése.
– fejtette ki tapasztalatait az oktatásügyekkel foglalkozó politikus.
A közigazgatási törvénykönyv nem teszi lehetővé, hogy a polgármesteri hivatalnál és a helyi érdekű közszolgáltatásoknál dolgozó alkalmazottak a helyi tanács határozata alapján olyan bérpótlékokat kapjanak, amelyeket más jogszabályok nem írnak elő.
Diana Şoşoacă EP-képviselő, az SOS Románia párt elnöke egy hétfői kampányrendezvényen kijelentette, hogy támogatni fogja Călin Georgescu független jelöltet az államfőválasztás második fordulójában.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtestülete jóváhagyta hétfő esti ülésén, hogy a Bihar megyei tanács elnöki tisztségét betöltő Ilie Bolojan legyen a párt ideiglenes elnöke – nyilatkozták pártforrások.
A foglalkoztatási feltételeket, a pályázók értékelését, a munkaszerződések megkötésének szabályait, a munkaszerződések megszüntetésének feltételeit és a munkaügyi joghatósággal kapcsolatos egyéb szempontokat mutatja be Fazakas László ügyvéd.
Valeria Herdea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke szerint az országban a háziorvosok közel 20 százaléka 70 évnél idősebb, és sok olyan település van, ahol nincs családorvos.
Hétfőn a Kreml (Oroszország kulturális és hatalmi központja) közölte, hogy nem ismeri Călin Georgescu világnézetét, írja Reuters.
Vasárnap 435 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte hétfőn a belügyminisztérium szóvivője.
A következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a december elsejei parlamenti választásokra – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a szövetség államfőjelöltje.
A romániai elnökválasztás első fordulójában résztvevő román állampolgárságú moldovaiak többsége, 56,65 százaléka a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjére, Elena Lasconira szavazott – írta hétfőn a Moldpres hírügynökség.
A szavazatszámlálási jegyzőkönyvek több mint 99,93 százalékos feldolgozottságánál Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje megelőzte a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Marcel Ciolacut.
1 hozzászólás