A sok sör törvényt bontó ereje

Fotó: Balázsi-Pál Előd

Tulipánnyíláskor, napos időben Brüsszel gyönyörű, színes és üde – óvárosa estefelé pezseg, áramlik, utcáin tömeg hömpölyög. Aki nem hömpölyög, az eszik és iszik. Komótosan, hosszasan, megadva módját az emberi lét eme két központi tevékenységének.

Botházi Mária

2015. május 13., 11:462015. május 13., 11:46

Ami befolyik, az mind kifolyik. Bár a Beatrice óta mi is egész egyszerűen meg bírjuk fogalmazni az emberi anyagcsere tagadhatatlan alapvonását, a brüsszeli városvezetés ezt a tudást láthatóvá is tette. A belvárosban ugyanis nyílt színi piszoárok mindenfelé. Sok sör törvényt bont, templomok tövében, allékon, füves részeken egy G-alakú paraván mögé kell befáradnia feszülő hólyagú, ámde fesztelen férfiembernek, lába és feje látszik ugyan, körülötte ott virul a nyüzsgő város, de lényeg, hogy nem marad dolgavégezetlenül. Legálisan pisál köztéren, hisz illegálisan valószínűleg úgyis megtenné, s a végtermék egyetlen földbe fúrt elvezető csatornában végzi, nem füvet-fát boldogít.

Egyszerű és olcsó megoldás, bár női szemmel nézve kissé diszkriminatív. Sörkedvelő hölgyeknek ugyanis jóval nehezebb a dolguk, ők az ebben a kontextusban már-már hagyományosnak tekinthető tojtojvécéket használhatják, amelyekből jóval kevesebb látható. Ilyen már ez az anyatermészet, hogy ha az egyszerű, elvezető lyukas megoldást kellene választani, guggolnia kellene a paraván mögött a nőnek, ami, lássuk be, kevéssé összeegyeztethető a nyugati életstílussal.

Egyébként – nevezzük nevén, most így lenne jó – a pisilés vélhetőleg központi helyet foglal el brüsszeli életvitelben és közgondolkodásban, az egyébként igen kicsi, alig hatvan centis, a sok turistától szabad szemmel alig látható Pisilő kisfiú (Maneken Pis) világhírű szobra mellett a szintén világhíres Delirium kocsmával átellenben ott van a Pisilő kislány szobra. Igaz, őt vasrács mögé zárták, azt mondják – a kislány a fentebb vázolt ősi módon végzi dolgát – állandóan fogdosták, és azért. Ennél valamivel már a pisilő kutya szobra is jobb helyzetben van, rá kevesen néznek ugyan, de ott szobrozik feltartott jobb hátsó lábbal egy viszonylag közeli utcasarkon.

A teljes riport az Erdélyi Napló május 14-én megjelenő 19. lapszámában olvasható.