Hátrányosan érinti a kisebbségi oktatást az új törvénytervezet

A kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő tanügyi törvénytervezetet bocsátott közvitára a kormány. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter kedden a Hotnews.ro hírportálnak úgy nyilatkozott: ez az a törvénytervezet, amelyet még öt évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Ecaterina Andronescu akkori tanügyi tárcavezető dolgozott ki a jelenleg érvényben lévő, 2011-ben elfogadott jogszabállyal párhuzamosan.

Hozzátette: erről a tervezetről beszélt, amikor egy hónapja bejelentette, hogy új oktatási kerettörvény készül, amelyet júniusban bocsátanak közvitára. A miniszter elmondása szerint ugyan a szaktárca még nem egészítette ki saját javaslataival a dokumentumot, de azt már elküldték a szenátus oktatási bizottságának, a tanügyi szakszervezeteknek és diákszövetségeknek.

„A minisztérium nem ért egyet a PSD-szenátor nevével fémjelzett tervezet minden előírásával, de munkaanyagnak tekintjük, ezért a honlapon is közzé fogjuk tenni” – fogalmazott Cîmpeanu.

A tervezet egyik kifogásolt előírása, hogy csak az elemi osztályokban lehetne idegen nyelvként oktatni a román nyelvet, az ország földrajzát és történelmét pedig ismét románul kellene tanítani az általános és a középiskolában. A román sajtóban ugyanakkor arról is vita indult, hogy felvételit rendeznének az olyan gimnáziumok, ahol túljelentkezés van, visszakerülne az óvodákhoz az előkészítő osztály, a szakképzést pedig háromról két évre csökkentenék.

A dokumentum emellett azt is tartalmazza, hogy a nyolcadikos vizsgát bővítsék három új tantárggyal, így a diákoknak idegen nyelvből kellene szóbelizniük, és írásbeli vizsgán kellene részt venniük számítógép-ismeretekből és állampolgári nevelésből. A tervezet szerint ugyanakkor az érettségi szóbeli vizsgáit a tanév idején kellene szervezni, a vizsgáztató bizottság pedig a tanintézet tanáraiból, igazgatójából és tanfelügyelőkből állna.

A dokumentumot több magyar szakember, illetve politikus is kifogásolja. Király András kisebbségi oktatásért felelős RMDSZ-es államtitkár lapunknak elmondta: az ötéves javaslat több előírása is idejétmúlt, szerinte pedig nem lehet működő rendszereket „visszacsinálni”.

„Értelmetlen lenne az előkészítő osztályokat visszaköltöztetni az óvodába, hiszen már kialakították a megfelelő infrastruktúrát a gyerekek számára, akik jól érzik magukat az iskolában” – érvelt az államtitkár. Király hangsúlyozta: olyan tervezetet kellene közvitára bocsátani, amely nem tartalmaz ellentmondásokat, illetve inkább a jelenlegi rendszert kellene működőképessé tenni, hiszen a most is hatályban lévő törvényt már négy sürgősségi kormányrendelettel módosították.

„A 2011-ben elfogadott jogszabály először decentralizált, majd sürgősségi rendelettel ismét központosítottak. Emiatt ma sem világos a helyi önkormányzatok és a kormány hatásköre, hiszen a fenntartó a helyi tanács, de nem rendeltek forrásokat a feladatok mellé, és a hivatalok az iskolák működésébe se szólhatnak bele. Ezeket a kérdéseket jogharmonizációval kell rendezni” – vélekedett az államtitkár.

Király szerint egyébként nincs ok aggodalomra a kisebbségi oktatás tekintetében, hiszen eddig sem módosították a törvény erre vonatkozó előírásait, a módszertani alkalmazásokra azonban oda kell figyelni, mert ott előfordulhat a jogszabály félreértelmezése.

Hasonlóan vélekedik Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető elnöke is, aki rámutatott: a szövetség álláspontja szerint nincs szükség új tanügyi törvényre, inkább a most érvényben lévőt kellene minimális javításokkal alkalmazni. „Az RMDSZ felkészült arra, hogy saját megoldásait érvényesítse a kisebbségi oktatásban” – szögezte le Magyari. Az oktatási szakember úgy véli: kevés a valószínűsége annak, hogy a jövő évi választások előtt a parlament elé kerül a tervezet.

Markó Béla volt RMDSZ-elnök, a szenátus oktatási bizottságának tagja szerint is kicsi az esélye annak, hogy a parlamenti választások előtt új oktatási törvénye legyen az országnak, erre a munkára minden bizonnyal inkább az új, stabilabb parlament fog vállalkozni. Markó a Transindex.ro hírportálnak beszélt arról, hogy a jelenlegi, 2011-es jogszabály az anyanyelvi oktatási jogok tekintetében összehasonlíthatatlanul jobb, mint az Andronescu-féle tervezet. A szenátor hangsúlyozta: odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak.

A 2011-ben az akkori jobbközép kormánytöbbség által elfogadott tanügyi kerettörvény bővítette ugyan a kisebbségek oktatási jogait, de a jogszabály egyes, a magyarságnak fontos rendelkezéseit nem sikerül a gyakorlatban is érvényesíteni. Az akkori törvényt sok tekintetben kifogásoló, időközben hatalomra került szociáldemokraták eddig sürgősségi kormányrendeletekkel próbálták saját elképzeléseikhez igazítani az oktatási rendszert, most azt hangoztatják, hogy a sok változást és a szakma elvárásait egy új oktatási kerettörvényben kell összehangolni.

A rendszerváltás utáni első oktatási törvényt egyébként 1995-ben fogadták el, azóta a jogszabály hatvanegyszer módosult.