Hátrányosan érinti a kisebbségi oktatást az új törvénytervezet

A kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő tanügyi törvénytervezetet bocsátottak közvitára: eszerint csak az elemi osztályokban lehetne idegen nyelvként oktatni a román nyelvet, az ország földrajzát és történelmét pedig ismét románul kellene tanítani az általános és a középiskolában. Az elképzelést többen kifogásolják.

Bíró Blanka

2015. június 02., 19:272015. június 02., 19:27

A kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő tanügyi törvénytervezetet bocsátott közvitára a kormány. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter kedden a Hotnews.ro hírportálnak úgy nyilatkozott: ez az a törvénytervezet, amelyet még öt évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Ecaterina Andronescu akkori tanügyi tárcavezető dolgozott ki a jelenleg érvényben lévő, 2011-ben elfogadott jogszabállyal párhuzamosan.

Hozzátette: erről a tervezetről beszélt, amikor egy hónapja bejelentette, hogy új oktatási kerettörvény készül, amelyet júniusban bocsátanak közvitára. A miniszter elmondása szerint ugyan a szaktárca még nem egészítette ki saját javaslataival a dokumentumot, de azt már elküldték a szenátus oktatási bizottságának, a tanügyi szakszervezeteknek és diákszövetségeknek.

„A minisztérium nem ért egyet a PSD-szenátor nevével fémjelzett tervezet minden előírásával, de munkaanyagnak tekintjük, ezért a honlapon is közzé fogjuk tenni” – fogalmazott Cîmpeanu.

A tervezet egyik kifogásolt előírása, hogy csak az elemi osztályokban lehetne idegen nyelvként oktatni a román nyelvet, az ország földrajzát és történelmét pedig ismét románul kellene tanítani az általános és a középiskolában. A román sajtóban ugyanakkor arról is vita indult, hogy felvételit rendeznének az olyan gimnáziumok, ahol túljelentkezés van, visszakerülne az óvodákhoz az előkészítő osztály, a szakképzést pedig háromról két évre csökkentenék.

A dokumentum emellett azt is tartalmazza, hogy a nyolcadikos vizsgát bővítsék három új tantárggyal, így a diákoknak idegen nyelvből kellene szóbelizniük, és írásbeli vizsgán kellene részt venniük számítógép-ismeretekből és állampolgári nevelésből. A tervezet szerint ugyanakkor az érettségi szóbeli vizsgáit a tanév idején kellene szervezni, a vizsgáztató bizottság pedig a tanintézet tanáraiból, igazgatójából és tanfelügyelőkből állna.

A dokumentumot több magyar szakember, illetve politikus is kifogásolja. Király András kisebbségi oktatásért felelős RMDSZ-es államtitkár lapunknak elmondta: az ötéves javaslat több előírása is idejétmúlt, szerinte pedig nem lehet működő rendszereket „visszacsinálni”.

„Értelmetlen lenne az előkészítő osztályokat visszaköltöztetni az óvodába, hiszen már kialakították a megfelelő infrastruktúrát a gyerekek számára, akik jól érzik magukat az iskolában” – érvelt az államtitkár. Király hangsúlyozta: olyan tervezetet kellene közvitára bocsátani, amely nem tartalmaz ellentmondásokat, illetve inkább a jelenlegi rendszert kellene működőképessé tenni, hiszen a most is hatályban lévő törvényt már négy sürgősségi kormányrendelettel módosították.

„A 2011-ben elfogadott jogszabály először decentralizált, majd sürgősségi rendelettel ismét központosítottak. Emiatt ma sem világos a helyi önkormányzatok és a kormány hatásköre, hiszen a fenntartó a helyi tanács, de nem rendeltek forrásokat a feladatok mellé, és a hivatalok az iskolák működésébe se szólhatnak bele. Ezeket a kérdéseket jogharmonizációval kell rendezni” – vélekedett az államtitkár.

Király szerint egyébként nincs ok aggodalomra a kisebbségi oktatás tekintetében, hiszen eddig sem módosították a törvény erre vonatkozó előírásait, a módszertani alkalmazásokra azonban oda kell figyelni, mert ott előfordulhat a jogszabály félreértelmezése.

Hasonlóan vélekedik Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető elnöke is, aki rámutatott: a szövetség álláspontja szerint nincs szükség új tanügyi törvényre, inkább a most érvényben lévőt kellene minimális javításokkal alkalmazni. „Az RMDSZ felkészült arra, hogy saját megoldásait érvényesítse a kisebbségi oktatásban” – szögezte le Magyari. Az oktatási szakember úgy véli: kevés a valószínűsége annak, hogy a jövő évi választások előtt a parlament elé kerül a tervezet.

Markó Béla volt RMDSZ-elnök, a szenátus oktatási bizottságának tagja szerint is kicsi az esélye annak, hogy a parlamenti választások előtt új oktatási törvénye legyen az országnak, erre a munkára minden bizonnyal inkább az új, stabilabb parlament fog vállalkozni. Markó a Transindex.ro hírportálnak beszélt arról, hogy a jelenlegi, 2011-es jogszabály az anyanyelvi oktatási jogok tekintetében összehasonlíthatatlanul jobb, mint az Andronescu-féle tervezet. A szenátor hangsúlyozta: odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak.

A 2011-ben az akkori jobbközép kormánytöbbség által elfogadott tanügyi kerettörvény bővítette ugyan a kisebbségek oktatási jogait, de a jogszabály egyes, a magyarságnak fontos rendelkezéseit nem sikerül a gyakorlatban is érvényesíteni. Az akkori törvényt sok tekintetben kifogásoló, időközben hatalomra került szociáldemokraták eddig sürgősségi kormányrendeletekkel próbálták saját elképzeléseikhez igazítani az oktatási rendszert, most azt hangoztatják, hogy a sok változást és a szakma elvárásait egy új oktatási kerettörvényben kell összehangolni.

A rendszerváltás utáni első oktatási törvényt egyébként 1995-ben fogadták el, azóta a jogszabály hatvanegyszer módosult.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Franciaország nem adja ki Romániának a királyi család hivatalosan el nem ismert tagját

A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.

Franciaország nem adja ki Romániának a királyi család hivatalosan el nem ismert tagját
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után