Fokozódott továbbá a demográfiai elöregedés, miután enyhén csökkent a 0 és 14 év közöttiek aránya, és 0,4 százalékponttal növekedett a 65 év fölöttiek aránya. Számokban ezt azt jelenti, hogy

Ezáltal az öregedési index, amely a 14 éves és annál fiatalabb népességre jutó idősek arányát mutatja meg, a 2020 január elsején jegyzett 115-ről 118,7-re emelkedett idén. A népesség átlagéletkora 41,9 évre nőtt, ez 0,2 évvel magasabb a korábbi évben jegyzett értéknél. Az idei év elején a népesség legnagyobb arányát, pontosabban 8,6 százalékát a 40 és 44 év közöttiek tették ki, ezt követte az 50 és 54 év közötti, majd a 45 és 49 év közötti korosztály.

Székelyföld jobban áll

A statisztikában szereplő adatok nem meglepőek, várható volt a népesség demográfiai elöregedésének fokozódása, és ez a jelenség a következő években tovább folytatódik majd – fogalmazott megkeresésünkre Veres Valér szociológus. Mint rámutatott: a demográfia eltér más társadalomtudományoktól abból a szempontból, hogy könnyebbé teszi bizonyos tendenciák előrejelzését. Ennek oka, hogy

A biológiai okokon túl társadalmi viselkedési minták is meghatározzák, hogy milyen életkorban következnek be a különböző fontosabb életesemények, mint például az első házasságkötés vagy a gyermekvállalás. Mára mindkettő jelentősen kitolódott a 20-30 évvel korábbi helyzethez képest, manapság a nők esetében 28-29 év az átlagéletkor az első házasság és az első gyermek vállalása esetében is. Ehhez hozzátevődik, hogy

Mindebből eredményesen ki lehet következtetni, hogy milyen tendenciák következhetnek, és elmondható, hogy

A szakember ugyanakkor kedvezőnek nevezte, hogy Székelyföldön valamivel jobb a helyzet, mivel a térségben magasabb a gyermekvállalási kedv, mint az ország többi régiójában.

Ez a jelenség egyébként mindenhol jelen van, de a nyugati országokban bevándorlókkal pótolják a hiányt, mi viszont hallani sem akarunk erről. Mindez oda vezethet, hogy mi jóval nagyobb mértékben fogunk fogyni, mint a nyugati országok lakossága.

– magyarázta a szociológus.