Finn nagykövet: folytatódik Románia megfigyelése

A diplomata egy, a Mediafax hírügynökség által pénteken közölt interjúban leszögezte: a kitűzött célokat még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, a polgárok pedig nem szeretnék, ha az EB beszüntetné az ellenőrzést.

„Az együttműködési és megfigyelési mechanizmus nagyon fontos volt Románia számára az igazságszolgáltatás működése és függetlensége szempontjából, a feddhetetlenségért felelős intézmények általában véve küzdenek a korrupció ellen. A mechanizmust akkor hozták létre Románia és Bulgária számára, amikor már mindkét országnak végre kellett volna hajtania a szükséges reformokat. Az elmúlt hét év során jelentős volt Románia és a romániaiak számára. Amikor a polgárokkal beszélgetek, azt mondják: amíg nem sikerült teljesíteni a célkitűzéseket, addig nem kell leállítani. Teljes mértékben egyetértünk az igazságügyi országjelentésben foglaltakkal, miszerint Románia számos ponton előrelépett, de még sok a tennivaló” – hangsúlyozta a diplomata.

Leszögezte: mivel a reformok még nem értek véget, az ellenőrzési mechanizmust meg kell tartani. A problémák között a rendkívül széles körű parlamenti mentelmi jogot említette meg, amely megnehezíti a honatyák elleni bűnvádi eljárások lefolytatását.

Mint ismeretes, az igazságügy és a korrupció ellene küzdelem helyzete létfontosságú Románia schengeni csatlakozása szempontjából. Az országnak már 2011-ben csatlakoznia kellett volna a belső uniós határellenőrzés felszámolása nyomán létrejött uniós övezethez, de több nyugati tagállam – így Finnország, Németország, Franciaország és Hollandia – is leszögezte: addig nem járul hozzá ehhez, amíg az igazságügyi országjelentések nem számolnak be végleges és visszafordíthatatlan, pozitív lépésekről a korrupcióellenes harc és az igazságügyi reform terén.

Klaus Johannis államfő egyébként szombaton, az Európa napja alkalmából rendezett fogadáson meggyőződését fejezte ki, hogy Románia hamarosan „jelentős lépéseket” tesz a schengeni csatlakozás felé.