Felpörgetik az aláírásgyűjtést

– Vannak visszajelzések ezekből a közegekből?

– Vannak, működik valamelyest a Google Display-kampányunk, de az áttörést nem ettől várom. A közösség média az egyik kulcs. Ahogy tavasszal is csináltuk a négy platformon, Twitteren, Youtube-on, Instagramon és Facebookon sokat hozhat. Számítok ugyanakkor az influeszerekre, őrájuk is szükség van. Mint ahogy a politikusokra is kismértékben, nagyobb mértékben művészekre, popsztárokra és sportolókra, színészekre és más celebritásokra, akik a közösségi médiás követőtáborukat, amely bizonyos esetekben több százezer embert jelent. Vagy ott van például az FC Barcelona labdarúgóklub katalán focistája, Gerard Piqué, akit 18 millióan követnek. Egy tudatos, radikálisan gondolkodó katalánról van szó, aki azzal is szokta froclizni a spanyol sajtót, hogy csak katalánul szólal meg a spanyol sajtótájékoztatókon. Ennek az embernek a feleségét, Shakirát 100 millióan követik a Facebookon. Rájuk speciel hat hónapja vadászunk, nem biztos, hogy összejön, de azért meséltem el ezt a példát, mert ez a zsáner, a gondolkozásnak ez az iránya, ami megszülheti a hét ország eredményes és gyors kipipálását, és ami megszülheti a Kárpát-medencében is a plusz egymilliót. Hiszen tavasszal is így csináltuk.

– Az Írdalá.hu csapata besegített Soós Zoltán marosvásárhelyi független polgármesterjelölt (aki nyert is) kampányába is.

– Igen, az Írdalá.hu csapata egy nagyszerű megállapodást kötött, egy nagyon jó együttműködésünk van most egy érdekes csapattal, ez a gerilla.hu. Ez egy nagyon érdekes társaság, régóta ismerjük az ott dolgozókat, és az utóbbi időszakban nagyon eredményes együttműködés bontakozott ki, ők nagyon nagymértékben segítik az Írdalá.hu törekvéseit. Érkezett egy felkérés, hogy a marosvásárhelyi magyar jelölt, Soós Zoltán kapcsán próbáljuk meg bevonni Bölöni Lászlót. A kérésemre a gerilla.hu csapata csinált vele videoanyagokat. A forgatáshoz igénybe tudtuk venni a belga Gent labdarúgóklubjának a teljes stadionját. Készült magyar, illetve román nyelvű anyag is, úgy tudom, ezek nagyon működtek a webes felületeken.

– Sokak számára nem egyértelmű, hogy miért kell hét országból támogatás szerezni, miért nem elég, ha az egymillió aláírás már összegyűlt három országból?

– Az európai jogszabály, ami ezt meghatározza, három dolgot mond: egy év alatt kell egymilliót csinálni hét országból. Egy megadott limitet kell teljesíteni. Ez a limit ez európai uniós tagállamként meg van szabva. Mondok két példát: Spanyolországban 40 ezer, Szlovéniában, amely jóval kisebb, hatezer. Amikor letelik a határidő, ránézünk a térképre, rámutatunk hét országra, ahol vagy megcsináltuk vagy nem. Ha megcsináltuk, érvényes. Ha nem tudunk hét ilyen országot mutatni, akkor elcsesztük.

– Ezért van tehát, hogy különböző nemzeti kisebbségeket igyekeztek bevonni.

– Igen, pontosan. A tavaszi hadjáratban a törvény által előírt hét országból, hármat sikerült kipipálnunk. Ez Románia, Magyarország és Szlovákia. Ebben a háromban megvolt a kellő aláírásszám. Nem volt érvényes május hetedikén a dolog, mert hogy négy ország még hiányzott. Amikor megkaptuk Brüsszeltől a hosszabbítást a koronavírus okán, akkor újra neki tudtunk állni a dolognak, nem olyan rég. Ugye, Brüsszel kapcsán vannak mindenféle pletykák, hogy az ilyen kezdeményezéseknél hiába érvényes a gyűjtés, jól lehúzzák a vécén később, egy-két éves távlatban. Én azt mondtam, hogy toljunk még rá még egymillió aláírást és hét ország helyett pipáljunk ki tízet, hogy ezzel növeljük a súlyát a a kezdeményezésnek Brüsszelben. Hátha a torkukon akad. Ezért ígértem már nyáron még egymilliót, összesen kettőt és hét helyett tíz országot, hogy a lobbi súlyát megnöveljem hosszútávon. Külön hangsúlyt fektetünk négy országra, Horvátországra, Szlovéniára, Svédországra és Litvániára. És picit parkolópályán, de azért odafigyelünk Spanyolországra, Lengyelországra, Olaszországra. Mindemellett még harmadik prioritásként fokozottan foglalkozunk Európa-szerte a német kisebbséggel, sok helyen vannak, és a balti oroszokkal úgy általában.

– Hasonlóan átérzik a tétet, hogy ez nekik mért jó, teszem fel a baszkföldi San Sebastiánban, ahol egyébként teljesen jól elvannak?

– Valóban vannak olyan nemzeti régiók Európában, ahol nagyon jól elvannak, ahol a többségi társadalom és a kisebbség viszonya valóban rendezett és az életszínvonal is magas. Minél alacsonyabb az életszínvonal valahol, annál könnyebb mozgósítani egy kisebbséget, hiszen szociális problémái is vannak, amely összefügg ezzel a többségi kisebbségi problematikával. De elképesztő problémák vannak a művelt nyugaton is, az EU számos tagállamában küzdenek a kisebbségek hasonló problémákkal, mint a székelyek. Két példát mondanék: a baltikumi oroszok jelentős része oly mértékben diszkriminált, hogy nem is rendelkezik állampolgársággal, tehát a balti államok nagyon súlyosan sújtják az oroszokat. Furcsa az ő státuszuk, igazából nem is orosz állampolgárok, de nem is lett, észt és litván állampolgárok, valami köztes státuszuk van, emiatt nem írhatják alá a kezdeményezést, mert nincs uniós állampolgárságuk. Tehát ott egy nagyon súlyos jogfosztás van. Másik példa: Katalóniában kilenc politikai vezető van börtönben pusztán politikai megfontolásból. Ezek ugyanolyan politikai foglyok, mint Beke meg Szőcs. Azzal a különbséggel, hogy még azzal sem fáradtak a politikai hatóságok, hogy valami különösebb köztörvényes bűnt próbáljanak rájuk varrni, egyszerűen lázítás a vád, kilenc-tíz éveket kaptak, és semmi esélyük, hogy szabaduljanak. A fantasztikus, több évszázados civil fejlődésen átesett európai társadalmakban legalább olyan súlyos problémák vannak, mint itt.