Belföld
Külföld

Emberi jogok: a romáktól a medvekérdésig

Simon Virág 2019. december 10., 09:12 utolsó módosítás: 2019. december 10., 10:32
HIRDETÉS

A medvepopuláció szaporulatának és az állampolgárok élethez való jogának kérdésében, valamint a diákok oktatáshoz, illetve a tanárok munkához való jogát sértő miniszteri rendelet kérdésében is állást foglalt az utóbbi időszakban a nép ügyvédje (ombudsman) hivatal. Az emberi jogok világnapján Molnár Zsolt ombudsmanhelyettessel beszélgettünk.

A román alkotmány egy modern európai alkotmány, amely tartalmazza mindazokat a jogokat, amelyek egy állampolgárt születésétől fogva megilletik. Képünk illusztráció Fotó: Barabás Ákos

Világszerte december 10-én ünneplik az emberi jogok világnapját, arra emlékeztetve, hogy az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) Közgyűlése 1948-ban ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

A nyilatkozat kimondja, hogy minden ember egyenlőnek születik, és joga van az élethez, a boldoguláshoz, a munkához.

HIRDETÉS

Molnár Zsolt ombudsmanhelyettestől megtudtuk, hogy a román alkotmányba 1990-től kezdődően foglalták bele az egyetemes nyilatkozat különböző pontjait. 2003-ban, amikor módosult az alkotmány, az Európai Unió jogrendszeréhez is igazították, és azóta a román alkotmány egy modern európai szintű alkotmány, amely tartalmazza mindazokat a jogokat, amelyek egy állampolgárt születésétől fogva megilletik. 

Ilyen az egészséghez, a környezethez, a munkához, a szavazáshoz való jog, a választásokon való jelöléshez való jog, de a tulajdonjog sérthetetlensége, valamint a jogegyenlőség is ide tartozik.

Az ombudsmanhelyettes kihangsúlyozta: a jogok adottak, és minden demokratikus állam esetében megvannak az állami mechanizmusok, amelyek garantálják ezek betartását. Romániában is léteznek ilyenek,

a nép ügyvédjének hivatala az egyik ilyen intézmény, amelynek az a szerepe, hogy az állampolgárokat megvédje az állam által elkövetett jogsértésekkel szemben.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) is sok alapjog betartását meg tudja vizsgálni, a fogyatékkal élők számára pedig van egy sajátos kivizsgáló tanács is, ugyanakkor fontos szerepe van a civil szférának is, amely felhívja a figyelmet az emberi jogok esetleges sérülésére – sorolta Molnár Zsolt.

Molnár Zsolt Fotó: RMDSZ

Ismerjük-e jogainkat?

Megkérdeztük Molnár Zsolttól, hogy tapasztalata szerint Románia lakossága és azon belül az erdélyi magyarság ismeri-e a jogait és tudja-e, hova fordulhat jogsértés esetén. „Az a tapasztalatom, hogy az állampolgárok nagyjából tisztában vannak a jogaikkal, tudják, hogy joguk van a tulajdonhoz, joguk van dolgozni, a választásokon részt venni. A demokrácia működéséből adódóan felhalmozódott egyfajta tudás, és az emberek értesülnek azokról a harcokról, vitákról és eredményekről, amelyek az évek során a jogvédelem területén voltak, így is hallanak, tanulnak a jogaikról. A nép ügyvédje hivatalába is a magyar lakosság részarányának megfelelően érkeznek panaszok.

Azt látjuk, hogy az erdélyi magyarok esetében van egyfajta visszafogottság, ami a román állami intézményekbe vetett bizalmat illeti. Nem alakult ki bennük a reflex, hogy ha bármilyen emberjogi problémájuk van, az ombudsmani hivatalhoz forduljanak. Szeretném kihangsúlyozni, hogy vannak magyar nyelven is beszélő kollégáink, így anyanyelvükön is fordulhatnak hivatalunkhoz

– mutatott rá Molnár Zsolt. Kiemelte, hogy az ombudsmani hivatal az az intézmény, ahova akkor lehet fordulni, ha az állami hivatalok, intézmények nem végzik a dolgukat, nem adnak megfelelő választ egy állampolgár kérésére.

Sajátos eljárást alkalmaznak, együtt dolgozva az állami intézményekkel, önkormányzatokkal, így próbálják kideríteni, hogy sérült-e egy jog, és ha igen, miként lehet azt rendbe hozni.

Az eljárás nagy előnye, hogy ingyenes, ellentétben a pereskedéssel, amely esetében fizetni kell. Az ombudsmani hivatalnál az ügyintézés időben lényegesen rövidebb: míg egy bírósági ügy 1,5–2 évig is elhúzódhat, addig a nép ügyvédje intézmény egy egyszerűbb ügyet fél év alatt meg tud oldani.

Ha az állampolgár az ombudsmani hivatal megoldásával nincs megelégedve, még mindig fordulhat a bírósághoz.

Fotó: Barabás Ákos

Nemzetközi bírálatokat kap Románia

A nemzetközi emberjogvédő szervezetek jelentéseikben  szinte minden évben élesen bírálják Romániát, amiért az megsérti az alapvető emberi jogokat. Megkérdeztük Molnár Zsoltot, hogy melyek azok a területek, amelyek esetében kritika éri az országot.

Az egyik nagy fejezet, amelyben bírálják Romániát, a gyermekek jogainak megsértése.

Az e téren lévő hiányosságokat egy nemrég megjelent jelentés is alátámasztja. Ezt a Mentsétek meg a gyermekeket! szervezet állította össze, de közreműködött mások mellett az ombudsmani hivatal is. A jelentésből az derül ki, hogy

nagyon sok gyermek mélyszegénységben él és egyáltalán nem jut el óvodába, iskolába, vagy ha igen, gyorsan kénytelen azt abbahagyni.

Fotó: Pinti Attila

Környezetvédelmi kérdésekben szokott még lesújtó eredmény születni:

az illegális fakitermeléssel, a medveproblémával, a szeméttelepekkel kapcsolatban.

A roma közösségek problémáira is gyakran kitérnek a bíráló jelentésekben, például a tömeges kilakoltatásokra, elköltöztetésekre.

Megtudtuk, leggyakrabban a visszaszolgáltatási folyamatok kapcsán érkeztek hozzájuk panaszok, sok esetben nem adtak ki birtokleveleket, nem mérték ki a földet. Ilyen esetben konkrétan és eredményesen tud segíteni a nép ügyvédje hivatal.

De fordulnak hozzájuk nyugdíjkérdésekben is, amikor a nyugdíjat rosszul számolják ki – ezekben az esetekben is tudnak személyre szólóan segíteni.

Több panasz érkezik egészségügyi kérdésekben, amikor a kórházi ellátással van gond vagy a biztosítóház nem fizet. Oktatási kérdésekkel is foglalkoznak, felkérésre vagy a sajtóból értesülve a problémákról. „Legutóbb a képességvizsgán 5-ös jegyet el nem érő és így szakiskolába kényszerülő diákok kérdésében foglaltunk állást, hiszen ez a rendelet nemcsak azt a diákot érinti, aki 5-ösnél kisebb jegyet kap és így nem tud a középiskolában továbbtanulni, hanem ha ő lett volna a 15-ik és amiatt nem indul osztály, mert ő kimarad, akkor a többi 14 diákot is, de a tanárokat is érinti. A diákoknak sérül a tanuláshoz való joguk, a tanároknak pedig a munkához való joguk. Ezt a kérdést az elmúlt hónapokban boncolgattuk, és úgy látjuk, hogy a mi közreműködésünknek is köszönhetően a minisztérium közvitára bocsátott egy új miniszteri rendeletet, amely visszavonja ezt a szabályozást. De még a megoldhatatlannak tűnő medvekérdésben is fordulnak a nép ügyvédje hivatalához: mint Molnár Zsolt elmondta, már 2017-ben érkezett panasz Hargita Megye Tanácsától a minisztériumi kilövési kvótával kapcsolatban.

Fotó: Veres Nándor

Sürgették a minisztériumot, hogy bocsássa ki a kilövési kvótát, de kérték, hogy egyszerűsítsék le a kilövési engedélyhez szükséges iratcsomót is, hiszen a statisztikai adatokból az derült ki, hogy több esetben hibásan volt kiállítva az iratcsomó, ezért nem kapták meg a kérvényezők a kilövési engedélyt.

Nemrég újabb panasz érkezett a prevenciós kvótával kapcsolatban. Ahhoz, hogy a medvepopulációt kordában lehessen tartani, preventív módon be kell avatkozni, hogy ne szaporodjanak el a nagyvadak. „Jelenleg levelezünk a minisztériummal, várjuk a válaszokat, és remélhetőleg hamarosan javaslatot tudunk megfogalmazni.

Számunkra mindig is az állampolgár lesz az elsődleges, az állampolgár jogait, a testi épséghez, egészséghez, az élethez való jogát fogjuk védni

– summázott az ombudsmanhelyettes.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS