Emberi jogok: a romáktól a medvekérdésig

Molnár Zsolt ombudsmanhelyettestől megtudtuk, hogy a román alkotmányba 1990-től kezdődően foglalták bele az egyetemes nyilatkozat különböző pontjait. 2003-ban, amikor módosult az alkotmány, az Európai Unió jogrendszeréhez is igazították, és azóta a román alkotmány egy modern európai szintű alkotmány, amely tartalmazza mindazokat a jogokat, amelyek egy állampolgárt születésétől fogva megilletik. 

Az ombudsmanhelyettes kihangsúlyozta: a jogok adottak, és minden demokratikus állam esetében megvannak az állami mechanizmusok, amelyek garantálják ezek betartását. Romániában is léteznek ilyenek,

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) is sok alapjog betartását meg tudja vizsgálni, a fogyatékkal élők számára pedig van egy sajátos kivizsgáló tanács is, ugyanakkor fontos szerepe van a civil szférának is, amely felhívja a figyelmet az emberi jogok esetleges sérülésére – sorolta Molnár Zsolt.

– mutatott rá Molnár Zsolt. Kiemelte, hogy az ombudsmani hivatal az az intézmény, ahova akkor lehet fordulni, ha az állami hivatalok, intézmények nem végzik a dolgukat, nem adnak megfelelő választ egy állampolgár kérésére.

Az eljárás nagy előnye, hogy ingyenes, ellentétben a pereskedéssel, amely esetében fizetni kell. Az ombudsmani hivatalnál az ügyintézés időben lényegesen rövidebb: míg egy bírósági ügy 1,5–2 évig is elhúzódhat, addig a nép ügyvédje intézmény egy egyszerűbb ügyet fél év alatt meg tud oldani.

Az e téren lévő hiányosságokat egy nemrég megjelent jelentés is alátámasztja. Ezt a Mentsétek meg a gyermekeket! szervezet állította össze, de közreműködött mások mellett az ombudsmani hivatal is. A jelentésből az derül ki, hogy

A roma közösségek problémáira is gyakran kitérnek a bíráló jelentésekben, például a tömeges kilakoltatásokra, elköltöztetésekre.

Megtudtuk, leggyakrabban a visszaszolgáltatási folyamatok kapcsán érkeztek hozzájuk panaszok, sok esetben nem adtak ki birtokleveleket, nem mérték ki a földet. Ilyen esetben konkrétan és eredményesen tud segíteni a nép ügyvédje hivatal.

Több panasz érkezik egészségügyi kérdésekben, amikor a kórházi ellátással van gond vagy a biztosítóház nem fizet. Oktatási kérdésekkel is foglalkoznak, felkérésre vagy a sajtóból értesülve a problémákról. „Legutóbb a képességvizsgán 5-ös jegyet el nem érő és így szakiskolába kényszerülő diákok kérdésében foglaltunk állást, hiszen ez a rendelet nemcsak azt a diákot érinti, aki 5-ösnél kisebb jegyet kap és így nem tud a középiskolában továbbtanulni, hanem ha ő lett volna a 15-ik és amiatt nem indul osztály, mert ő kimarad, akkor a többi 14 diákot is, de a tanárokat is érinti. A diákoknak sérül a tanuláshoz való joguk, a tanároknak pedig a munkához való joguk. Ezt a kérdést az elmúlt hónapokban boncolgattuk, és úgy látjuk, hogy a mi közreműködésünknek is köszönhetően a minisztérium közvitára bocsátott egy új miniszteri rendeletet, amely visszavonja ezt a szabályozást. De még a megoldhatatlannak tűnő medvekérdésben is fordulnak a nép ügyvédje hivatalához: mint Molnár Zsolt elmondta, már 2017-ben érkezett panasz Hargita Megye Tanácsától a minisztériumi kilövési kvótával kapcsolatban.

Nemrég újabb panasz érkezett a prevenciós kvótával kapcsolatban. Ahhoz, hogy a medvepopulációt kordában lehessen tartani, preventív módon be kell avatkozni, hogy ne szaporodjanak el a nagyvadak. „Jelenleg levelezünk a minisztériummal, várjuk a válaszokat, és remélhetőleg hamarosan javaslatot tudunk megfogalmazni.

– summázott az ombudsmanhelyettes.