Csendőrökkel dulakodtak az egyesüléspárti tüntetők

A demonstráció több száz résztvevője közös pénzt, külpolitikát és korrupcióellenes fellépést követelt a két állam vezetőitől. A tüntetők a csendőrökkel dulakodva próbálták – sikertelenül – megközelíteni a kormányülés helyszínéül szolgáló épületet.

A közös kormányülés végén Victor Ponta román miniszterelnök bejelentette, hogy Románia 150 millió eurós, alacsony kamatozású, visszatérítendő hitelt készül folyósítani a „nehéz pénzügyi helyzetben lévő Moldovának”, hogy segítségére siessen a chișinăui kormánynak, amíg annak sikerül hitelmegállapodást kötnie a Nemzetközi Valutaalappal.

Ponta szerint Románia nem nyerészkedni akar: az öt éven belül visszafizetendő hitelkeretet azon az „1,5 százalék körüli” éves kamaton bocsátják Chișinău rendelkezésére, amellyel Románia finanszírozza magát a nemzetközi pénzpiacokon.

A román kormányfő felidézte, hogy Bukarest már megnyitott egy 100 millió eurós vissza nem térítendő hitelkeretet is Chișinău számára. A keddi közös kormányülésen újabb kiegészítő jegyzőkönyvet fogadtak el arról, hogy ebből a pénzből továbbépítik a két ország energetikai (gáz és áram) hálózatait összekapcsoló infrastruktúrát, hogy „Moldova is közelebb kerüljön az energetikai függetlenséghez, és ne legyen politikailag zsarolható” – magyarázta a román kormányfő arra utalva, hogy Moldova energetikai ellátása jelenleg nagymértékben az orosz gázimporttól függ.

A két kormányfő közös sajtóértekezletén Valeriu Streleț moldovai miniszterelnök azt mondta: kormánya az Európához való közeledést támogatja, és a Romániához való közeledés is ezt szolgálja. Kifejezte reményét, hogy miután – a 2014-ben regisztrált 1,2 milliárd dolláros forgalommal – Románia vált országa legfontosabb kereskedelmi partnerévé, Románia lesz a legfontosabb külföldi befektető is Moldova számára.

Romániában a közvélemény-kutatások szerint a lakosság háromnegyede támogatná a Moldovával való egyesülést, a volt szovjet tagköztársaságban azonban alacsonyabb, de növekvő tendenciát mutat az „unionisták” aránya. A mai Moldovával csaknem megegyező területű Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után a bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.