Az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint nem lehet válságról beszélni

Ezért sem lehet azt mondani, hogy a lakosság nagy részének a fizetőképessége megváltozott volna. Elég komoly támogatások vannak a cégeknél, van lehetőség arra, hogy a fizetés egy részéhez állami támogatásként hozzájussanak. Tavaly volt továbbá egy lehetőség, egy moratórium (haladék, türelmi idő): aki úgy érezte, hogy nem tud fizetni, az év végéig kérhette a fizetés felfüggesztését. Nálunk az ügyfeleink 12-15 százaléka kérte ezt, és azt látjuk, hogy az ügyfelek ennek lejárta után elkezdték, illetve folytatták a törlesztést. Nyilván mindig vannak olyanok, akik valamilyen körülmény miatt nem tudnak fizetni, de a trend alapvetően megegyezik a korábbiakkal. Van most egy új moratórium azok számára, akik tavaly nem igényelték, vagy kevesebb mint 9 hónapra kérték. Azt látjuk viszont, hogy erre már jóval kevesebb az érdeklődés. Nagyon kevesen vannak azok, akik erre jelentkeztek, de persze még nem lefutott, mert március 31-ig élhetnek a lehetőséggel.

– Mi lehet az oka ennek az alacsonyabb szintű érdeklődésnek?

– A koronavírus-járvány miatt tavaly nagy volt az ijedtség, akkor még nem tudtuk, mivel állunk szemben, és a nagyon komoly lezárásokkal lelkileg nyomás alá kerültek az emberek, így sokan csak a bizonytalanság miatt kérték a moratóriumot, mostanra viszont stabilizálódott a helyzet. Az biztos azonban, hogy az idei év lesz a vízválasztó, mert nagyon sok állami program előbb-utóbb ki fog futni, és ha nem is nevezném ezt válságnak, mert arról nem lesz szó, de

Összességében az idei évre a román gazdaságtól egy öt százalék körüli növekedést várunk, ami messze van attól, hogy válságként értelmezzük. Ezt befolyásolhatja a járvány harmadik hulláma, de a másodikat is viszonylag jól átvészelte a román gazdaság. Bízom abban, hogy mivel elkezdődött az oltáskampány, és bár lassabban, mint szeretnénk, de halad előre, az első félévben létrejön egy olyan átoltottsági arány, ami mellett kevésbé lesz életképest a vírus, és fokozatosan jönnek majd a feloldások is. Derűlátók vagyunk a gazdaság helyzetének alakulásával kapcsolatosan egy harmadik hullám ellenére is. Persze nem tudjuk előre, hogy ez milyen erősségű lesz, de ha erősebb lesz, mint a második, akkor rosszabb lesz a gazdasági pálya. Azt gondoljuk, hogy nyilván lesznek olyan ügyfeleink, akik nem fognak tudni fizetni, valamivel nagyobb számban, mint korábban voltak, de mindenkinek azt javasoljuk és tanácsoljuk, hogy amennyiben fizetési problémáik vannak, inkább proaktívan keressenek meg minket vagy a saját bankjukat. Ne várjanak az utolsó pillanatig, amíg már tényleg nem tudnak fizetni, hanem menjenek el, és érdeklődjenek, milyen lehetőségeik vannak, hogy valamilyen átmeneti fizetési könnyítést kapjanak.

– A jelenlegi bizonytalan helyzetben hogyan látja a kis- és középvállalkozók helyzetét? Milyen lehetőségeik vannak a fennmaradáshoz, és mennyire jó ötlet számukra hitelhez folyamodni? Van-e továbbá valóságalapja annak az egyre gyakrabban hallható felvetésnek, hogy vannak olyan ágazatok (például vendéglátóipar), amelyek dolgozóinak nem szívesen adnak hitelt a bankok?

– Egész Romániában viszonylag alacsony a vállalkozások száma, ha távlatokba szeretnék gondolkodni, azt kell mondanom, hogy elsősorban a mikro- és középvállalkozások számát kellene növelni az országban. Az olyan jellegű hitelek, mint az IMM Invest, reményeim szerint hosszútávon fennmaradnak, mert lehetővé teszik, hogy

Erre nagy igény van. Az viszont biztos nem igaz, hogy valaki amiatt nem kap hitelt, mert például a vendéglátásban tevékenykedik. Nem ez a legfontosabb szempont, hanem a cégnek a helyzete. A vállalkozásokra is igaz az, hogy ha nehéz helyzetbe kerülnek, beszéljék meg a lehetőségeiket a bankjukkal. A banknak ugyanis nem az az érdeke, hogy az ügyfele fizetésképtelenné váljon.

Ez a kérdés nem ágazatfüggő, mi az elmúlt időszakban több hitelt is adtunk vendéglátóipari egységeknek, sőt, az IMM Invest program is arra van kitalálva, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozásoknak segítséget nyújtson. Van lehetőség arra, hogy hitelt vegyenek fel, az egy jó kérdés viszont, hogy mire veszik fel azt. Ha hosszútávon a cég működése biztosított, a hitel nem lesz probléma, ha viszont nem működőképes hosszútávon az üzlet, egy újabb hitellel csak még nehezebb helyzetbe kerül a vállalat. A magánszemélyek esetében sincs továbbá olyan szabály, hogy valaki amiatt nem kap hitelt, mert egy bizonyos ágazatban dolgozik.

Az tehát biztosan nem igaz, hogy ha valaki a vendéglátásban dolgozik, nem fog hitelt kapni. Nyilván bizonyos esetekben a hitelfelvételnek megnehezülhetnek a keretfeltételei, de akinek munkája van, akár csak állami jövedelempótlási támogatással, az továbbra is jó eséllyel fordulhat a bankjához hitelfelvétel céljából. Ha viszont valakinek egyáltalán nincs jövedelme és munkája, ugyanabba a helyzetbe kerül, mint korábban bármely más munkanélküli a járvány előtt.

– Mi a véleménye a hazai bankhelyzetről? Mennyire erős a román bankszektor, és hogyan teljesít Magyarországhoz képest?

– Nehéz paraméterek alapján összehasonlítani a két országot, és ugye a méretük is más, Románia lakossága kétszer akkora, mint Magyarországé. Amit látunk az az, hogy érdemben a hitelfelvétel nem csökkent, viszont a betétállományok jelentősen megnőttek. Tehát

A bankok likviditási helyzete ezáltal nem hogy romlott, de még javult is. Nincs rendszerszínű probléma sem Romániában, sem Magyarországon a bankokkal, és ez nem véletlen, mert mindkét országban elég komoly átfedés van a nagyobb szereplők jelenléte között. Azt mondom, hogy mindkét országban stabil és biztonságos a bankrendszer, és ugrásra készen áll arra, hogy ha visszatérünk a normalitáshoz, és ennek hatására kialakul egy erősebb üzleti aktivitás, ezt segíteni tudják.

Emellett új fiókokat is nyitottunk, most nemrég egyet Temesváron, és Sepsiszentgyörgyön létrehoztunk egy kisebb call centert, ahol öt magyarul beszélő kolléga dolgozik annak érdekében, hogy ha valaki betelefonál hozzánk, akkor biztosan ki tudjuk szolgálni a saját anyanyelvén. A két ország összehasonlítására visszatérve azt is el tudom mondani, hogy a román banki piac és az ügyfelek bizonyos szempontból egy szélesebb spektrumot fednek le. Itt vannak olyan ügyfelek, akik a magyarországiaknál is sokkal erősebben használják a digitális megoldásokat, a másik oldalon viszont vannak olyanok területek is, ahol még mindig a készpénz uralkodik. Kevéssel végletesebb tehát a román banki szolgáltatási piac, mint a magyar, itt elég nagy a szórás.