
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Hátrányosan megkülönböztetőnek találta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az egészségügyi- és oktatásügyi minisztériumok közös döntését, miszerint kizáró jellegű a nyolcadikosok záróvizsgáján és az érettségi első fordulóján való részvételhez a 37,3 Celsius-fok fölötti testhőmérséklet.
2020. június 11., 20:052020. június 11., 20:05
A nép ügyvédje, az ombudsman, Renate Weber fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz azzal, hogy diszkriminatívnak tartja az egészségügyi- és oktatásügyi minisztériumok közös döntését, miszerint kizáró jellegű a nyolcadikosok záróvizsgáján és az érettségi első fordulóján való részvételhez a 37,3 Celsius-fok fölötti testhőmérséklet.
Az oktatási minisztérium ugyanis úgy döntött, hogy két vizsgafordulót szervez a nyáron, így
Az erről szóló rendelet szerdán jelent meg az ország Hivatalos Közlönyében.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke lapunk kérésére továbbította a tanács döntését, miszerint a nép ügyvédje által jelentett probléma valóban közvetetten hátrányos megkülönböztetést jelent. Az igazgatótanács döntését többek között azzal indokolják, hogy a miniszteri rendelet nem éri el eredeti célját, azaz a vizsgázók biztonságának megóvását, ugyanis
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az is lehet vírushordozó, akinek a testhőmérséklete a normális paraméterek között mozog, azaz tünetmentes. Mint fogalmaznak, számos más kiváltó ok létezik, amelyek miatt valakinek 37,3 fölé emelkedhet a hőmérséklete. Továbbá azt is megjegyzik, hogy minden diáknak kötelessége betartani a két méteres társadalmi távolságot és az előírt fertőtlenítési intézkedéseket, ezért a megnövekedett testhőmérsékletnek csak jelzés-értéke van, és nem jelent orvosi bizonyítékot arra, hogy az adott személy SARS-CoV-2 vírushordozó – olvasható a diszkriminációellenes tanács döntésének indoklásában.
Ugyanitt megjegyzik, a megoldás, amely nem lenne megkülönböztető jellegű és a kitűzött célt is elérné az lehet, hogy ezek a diákok ugyanabban az időben, de más teremben vizsgázhassanak.
– írják a dokumentumban.
Előzmények
A miniszteri rendeletet megelőzően Luminița Rodica Barcari, az oktatási minisztérium államtitkára május 26-án úgy nyilatkozott, hogy azok a diákok, akik fennakadnak a lázmérő-szűrőn, vagyis 37,3 Celsius-fok fölötti lesz a testhőmérsékletük, letehetik a vizsgát egy külön, másoktól izolált teremben, attól függően, hogy mit javasol az egészségügyi minisztérium, mert az a fontos, hogy egy diák se legyen diszkriminálva, és mindenki vizsgázhasson. Két nappal később azonban Klaus Iohannis államfő már azt közölte a sajtóval, hogy ezek a diákok nem záróvizsgázhatnak és érettségizhetnek a többiekkel egy időpontban, számukra külön vizsgaidőszakot szerveznek.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
szóljon hozzá!