Az elmúlt több mint száz évben 12 madárfaj tűnt el az országból, most újabbak kerültek veszélybe

A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő hazai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. Papp Tamás, a Milvus elnöke a Székelyhonnak elmondta:

„Ezt regionális kihalásnak nevezik, mert nem a faj tűnt el teljesen, csak Romániában nem fészkelnek többé. Ilyen például a vörös kánya is, amelynek a latin Milvus Milvus nevéről kapta az egyesületünk a nevét, de ezek közt szerepel négy keselyű faj is, amelynek az utolsó példányait már a gyűjtők »intézték el«” – magyarázta Papp Tamás.

A kóborló példányoknak is örülnek már

Emellett kiderült, hogy hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban:

„Ez azt jelenti, hogy Romániában még két-három pár van belőlük, de azzal annyi. Idetartozik a keceréce és a kis bukó, amely két Észak-Európára jellemző vízi madár, és van egy kis maradvány állományuk a Duna Deltában. De

Például a barna kánya Marosvásárhely mellett a Maros-parton is szép számmal fészkelt még a hetvenes években, most már örülünk, ha valaki lát egy kóborló példányt” – mutatott rá a madarász.

A nyírfajdnak már más védelmi intézkedésekre lenne szüksége, hiszen ez egy magashegyvidéki faj. A legészakibb Kárpátokban van egy maradvány populációja a parlagi sasnak, amely nagytestű ragadózó madár, így megfelelő mennyiségű táplálékra van szüksége, hogy legyenek ürgés legelők, hörcsögök, nyulak, legyenek olyan fák, amelyeken tud fészkelni.

– hangsúlyozta Papp Tamás. Rámutatott, a nagyon sok vizes terület eltűnik, alapvetően rossz a vízgazdálkodás Romániában, nem a megtartással foglalkoznak, inkább gyorsan elvezetik a vizet, nehogy árvízveszély legyen. A megváltozott mezőgazdaság is rosszat tesz, amiért Papp Tamás szerint az európai uniós támogatások és a közös agrárpolitika is felelős.

„Próbáljuk megváltoztatni a következő finanszírozási időszakot, hogy ne feltétlenül a sok ezer hektáron rendkívül intenzíven, sok vegyszerrel gazdálkodókat segítse, hanem inkább azokat a kisgazdákat, akik természetközelibb gazdálkodást végeznek. Ezek a nagy monokultúrás túlvegyszerezett helyek gyakorlatilag sivatagok a madarak számára, alig találnak benne valamit. Ez nagyon látszik a mezőgazdasághoz köthető madarak állományán, például a mezei pacsirtának is 90 százalékos állománycsökkenése volt az utóbbi tíz évben.

– összegzett a Milvus Csoport elnöke.

 A vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, hiszen megteremti a jogi keretet azon védelmi intézkedések rangsorolásához, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.