Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:04

A közösségi együttlét után jön a családi ünneplés

19:08

A magyarok visszacsúsztak, a románok maradtak a helyükön a FIFA-világranglistán

18:38

Amikor egy álom apáról lányára száll – a Csillag Születik győzteseivel beszélgettünk

18:14

Lemondott a TAROM vezérigazgatója

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

A székelyudvarhelyi apa-lánya duó nyerte a Csillag születik tehetségkutatót

Két ember a megrongálódott autóba szorult Csíkdánfalva határában

Autók ütköztek a csíkszeredai Brassói úton

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Attila örökösei: A hunoktól az Árpád-házig címmel nyílt kiállítás Budapesten

Bemutatkozik a Magyar-Turán Alapítvány tudományos gyűjteménye: a tárlat a Magyar Természettudományi Múzeumban november 15-ig tekinthető meg. A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a régészeti adatok, az antropológiai kutatások, illetve a genetikai vizsgálatok merre mutatnak a magyarság eredetkutatásában a XXI. században. A tárlat tehát döntően a Magyar-Turán Alapítvány tudományos kutatási anyagainak a bemutatója.

Székelyhon

2019. október 23., 09:352019. október 23., 09:35

2019. október 23., 10:522019. október 23., 10:52

Az alapítvány elnöke, Bíró András Zsolt antropológus, humán biológus, az Ősök Napja és a Kurultáj főszervezője osztott meg információkat portálunknak a tárlatról. Mint kifejtette, a kiállítás egy olyan kutatás jelenlegi eredményeit mutatja be, amelyek a magyarság származástörténetébe, egy nép kialakulásába és vándorlásába engednek bepillantást. A kiállítás sok kérdést felvet és sokat meg is válaszol, de sok esetben továbbgondolkodásra ösztönöz.

Többek között kitér arra, hogy lehet-e a tudományterületek adatai alapján rokonságot megállapítani az 5. század első felében Európa történelmében jelentős szerepet játszó nomád nép, a hunok, a 6. század szintén nomád avarjai és a 9. században megjelenő magyarok között?

Eredetről, rokonságról, életmódról, szokásokról, hitvilágról árulkodnak a csontok az értő kérdezőnek, a kiállítás látogatói pedig tanúi lehetnek a válaszoknak – hangzott el a tárlat október 15-i megnyitóján a Magyar Természettudományi Múzeumban.

A tárlat döntően a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével valósult meg, amelynek elnöke, Bíró András Zsolt elmondta, nagyon fontos az, hogy legyen egy olyan szervezet, amely koordinálja azon résztudományok tevékenységét, amelyek többek között foglalkoznak a magyar őstörténettel is.

Bíró András Zsolt kifejtette, hogy a természettudományi kutatások mellé beemelték a hagyományőrző sportok kapcsolatát, ezáltal a régészeti leletek és az azokból készült rekonstrukciók, fegyverzetek gyakorlati tesztelése során további eredményekre derülhet fény. A kiállításon a századokat felölelő csontmaradványok és arcrekonstrukciók mellett számos használati tárgy is megtekinthető, valamint betekintést nyerhetünk a fegyverek és eszközök megalkotásának részleteibe is.

A tárlatmegnyitót követő beszélgetésen elhangzott, hogy Magyar-Turán Alapítvány számos erdélyi múzeummal és régészeti csoporttal áll kapcsolatban, és ezen együttműködésnek hála, a 2019-ben Bugacon megszervezett Ősök Napján, a nagyközönség számára is megtekinthetővé vált a Marosvásárhely közelében talált hun sírlelet. Ezen lelet koponya és arcrekonstrukciója is, a jelenlegi tárlat részét képezi, így bárki számára megtekinthető.

A feltárt leletek eddigi vizsgálata alapján megdőlni látszanak olyan eddigi tudományos kijelentések, miszerint barbár, és kulturálatlan népként érkeztünk Európába,

hiszen a hun, avar leletek gazdagsága, a használati tárgyak elképesztő művészeti díszítése és mérnöki kidolgozottsága messze felülmúlja a hasonló korszakból feltárt szomszédos népek, ilyen jellegű tárgyleleteit. A hunokra és később magyarokra jellemző jurtai életmód pedig nem annak tudható be, hogy ne lettek volna képesek fa vagy kőházakat, városokat emelni, csupán az akkori életmódunknak sokkal inkább megfelelt ez a mobilisabb lakóhely. A kifinomult ötvösmunka, fém megművelés, fegyver és harcászati technológia mellett olyan gyógyászati fejlettséggel rendelkeztek, amelyről a kiállításon is látható koponyalékelések is tanúskodnak. A feltárást követő vizsgálatok is bizonyítják, hogy ezen egészségügyi eljárásokat követően az egyén több évet vagy akár évtizedet is megért még az eljárásnak köszönhetően – fejtette ki az alapítvány elnöke.

A Magyar-Turán Alapítvány jövőbeli tervei közt szerepel olyan erdélyi előadások megszervezése, ahol ezen kutatások eredményeit az ott élő közösség számára is elérhető közelségbe hozzák.

(X – fizetett hirdetés)