Amint megjelennek a kérelmezési formanyomtatványok, igénybe lehet venni a támogatási csomagokat

– részletezte az adószakértő. A támogatás odaítélésének feltételeit általánosan fogalmazták meg a jogszabályban, egyszerűen csak annyit közölnek, hogy azok a cégek jogosultak arra, hogy éljenek a részleges kényszerszabadság intézményének lehetőségével, melyek tevékenysége a szükségállapot vagy a veszélyhelyzet alatt csökkent. Szinte minden vállalkozásról elmondható, hogy a szükségállapot alatt visszaesett a forgalma, ha azt összehasonlítjuk az elmúlt év hasonló időszakával – mutatott rá Debreczeni László. Azt javasolja a vállalkozóknak, hogy várják meg, amíg megjelenik a kérelmezési formanyomtatvány, mert annak a tartalmából kiderül, hogy pontosan kik élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Szintén az augusztus végén megjelent csomag tartalmazza azt is, hogy a napszámosokat foglalkoztató cégek év végig kérhetik az alkalmi munkásokkal járó költségeik 35 százalékának a megtérítését. Ez esetben is feltétel, hogy a vállalkozás tevékenysége csökkenjen a járványhelyzet következtében. A kormány azokra az egyéni és családi vállalkozásokra is gondol, amelyek tevékenységét a szükségállapot alatt leállították. Ha az újraindulás után csökkent a forgalmuk, év végéig havonta kérhetik az országos átlagbér 41,5 százalékát, hogy a kiesést ellensúlyozzák. Ezeket a támogatásokat a formanyomtatványok megjelenése után lehet kérni – szögezte le az adótanácsadó. Hozzátette, az állam megítélt egy 2500 lejes támogatást a távmunka műszaki eszközeinek a beszerzésére, ám ezzel a lehetőséggel kevés cég tud élni, ugyanis a távmunka nem azonos az otthoni munkavégzéssel. Nem elég, hogy az alkalmazott otthonról dolgozik,

– hívta fel a figyelmet Debreczeni László. Rámutatott továbbá, hogy még mindig érvényben van a lehetőség, hogy azok a cégek, melyek legalább 15 napra kényszerszabadságra kellett küldjék az alkalmazottaikat, három hónapon keresztül kérhetik a bruttó bér 41,5 százalékos állami finanszírozását. A júniusra igényelt támogatást közel egy hónapos késessel, augusztus végén kezdték utalni, és akkor derült ki, hogy a jogszabály félreértelmezése miatt sok vállalkozás kérését a megyei munkaügyi hivatal visszautasította. A jogszabályban ugyanis az szerepel, hogy a támogatás feltétele a 15 napos kényszerszabadság, például a Kovászna megyei munkaerő elhelyező ügynökség ezt 15 munkanapként értelmezte, emiatt sok kérést visszautasított. A munkaügyi minisztérium pontosító körlevele leszögezi, hogy 15 naptári napról van szó, és nem munkanapról, ez a körlevél a könyvelők testületénél elérhető, a vállalkozók ezzel érvényesíthetik az igazukat a hivatallal szemben – hívta fel a figyelmet az adósszakértő.