A legújabb internetes csalások is ugyanazt akarják: az adatainkat és a pénzünket

„Ilyen módszerekkel lopnak el számos felhasználófiókot a közösségi médián, aztán az adatokat eladják a dark neten. Általában nem a hackerek használják fel, hanem másoknak adják el, mert így nehezebben visszakövethető a bűncselekmény. Ezeket a feltört fiókokat például lájkvásárlós weboldalaknak adják el.

Romániában is volt olyan politikus, akiről kiderült, hogy százezres nagyságban voltak az oldalának a lájkolói Délkelet-Ázsiából” – mutatott rá W. Szabó Péter. Hozzátette, sokszor nem veszíti el a felhasználó a fiókját, tehát nem változtatják meg a jelszót, hanem átveszik az irányítást, s így a tudta nélkül küldenek az ismerőseinek üzeneteket vagy lájkolnak különböző weboldalakat – nyilván ezt bizonyos automata, félautomata megoldásokkal.

– magyarázza a szakember.

Mit nem szabad?

Hozzátette, itt is vannak trendek, tavaly például olyan üzenetek terjedtek, hogy nézd meg a videót, mert te szerepelsz rajta, valamint olyan zsaroló üzeneteket kaptak emberek, hogy titkos webkamerás felvétel van róluk, amint pornóoldalakat látogatnak, és ha nem fizetnek, akkor publikálni fogják ezeket. Most meg ezek a szabálysértő, fiókbezárással fenyegető levelek, üzenetek terjednek.

– mondta W. Szabó Péter. A szakember azt tanácsolja az internetezőknek, hogy ne kattintsanak ismeretlen webcímekre, nézzék meg jól, mert becsapós lehet a domainnév: hiába néz úgy ki, mint a Facebook, hiába szerepel a webcímben a Facebook – úgyis lehet hamis.

Ugyanakkor azt ajánlja, hogy mindenki kapcsolja be a kétfaktoros azonosítást, mert akkor nem csak az azonosítót és a jelszót kéri a rendszer, ha valaki ismeretlen helyszínről, idegen böngészőből lép be, hanem küld például SMS-ben egy számsort is, így csak az tud belépni a fiókba, akinél a telefon is van. „Sokaknak plusz macera ez a kétfaktoros azonosítás, de jó eséllyel megvéd attól, hogy ellopják a fiókunkat, így is megtörténhet, de sokkal-sokkal nehezebb” – magyarázta.

A pénzünket is akarják

Hasonlóképpen tudják ellopni a bankkártyaadatainkat is – figyelmeztet a szakember –, egy oldalt, ahol vásároltunk és megadtuk a bankkártyánk adatait, feltörhetik a kiberbünőzők, az adatainkat pedig eladják másoknak, akik majd egy harmadik világbeli országban vesznek le róla összegeket.

– magyarázza a szakember. Hozzátette, ezeket az átveréseket virtuális bankkártyák használatával tudjuk kivédeni, amikor az adott vételhez generál a rendszer nekünk egy kártyát, ami a vétel után megsemmisül, a következő tranzakcióhoz pedig új virtuális kártyát kapunk.

Ugyanakkor biztonságos megoldás a PayPalen keresztül zajló vásárlás is, ugyanis az elektronikus kereskedelemre szakosodott, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi vállalkozás garanciát ad arra, hogy visszaadja a pénzt, ha csalás áldozatává válunk. „Ahogy a való világban, úgy a virtuális világban sincs százszázalékos garancia a tolvajok ellen, de néhány ilyen intézkedéssel megnehezíthetjük a dolgukat” – összegzett az informatikai szakember.