
Kisebb létszámú osztályokban jobban meg tudják érteni a diákok a leadott tananyagot. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
A nyolcadikos és tizenkettedikes diákok többsége magánórákra jár, főként a városiak, és többségüknek javult is a tanulmányi eredménye a fizetett felkészítők nyomán – derült ki egy átfogó felmérésből, amelynek készítői javaslatokat fogalmaznak meg, hogy minden diák egyformán hozzájuthasson az iskolán kívüli plusz órákhoz, felkészítőkhöz.
2021. június 13., 20:422021. június 13., 20:42
2021. június 13., 20:522021. június 13., 20:52
Az IRES közvélemény-kutató intézet által készített országos felmérésben olyan diákokat kérdeztek meg, akik tavaly érettségiztek, vagy jelenleg V–XII. osztályosok, illetve olyan szülőket, akik ilyen korú gyermekeket nevelnek.
A válaszadó szülők szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a diákoknak szükségük van magánórákra is, és ezt a szolgáltatást is meg kellene adózni. Elsősorban a városon élő, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők nyilatkozták azt, hogy elégedetlenek a közoktatással, ezért fordultak magánórákat adó tanárokhoz. A felmérésből kiderült, hogy
Legtöbb diák matematikából (80 százalék) igényli a magántanár segítségét, de román- (33 százalék) és idegennyelv-tanárhoz (29 százalék) is sokan járnak. A magánóra árát egyéni egyeztetések nyomán határozzák meg, és elenyésző azon esetek száma, amikor szerződésben rögzítik ezt és adót fizetnek a kapott összegekért. Általában egy alkalom ára 50–100 lej között váltakozik,
A válaszokból kiderült az is, hogy elsősorban azok küldik gyermeküket magántanárhoz, akik anyagilag jobban állnak, és azt szeretnék, hogy gyermekük az átlagosnál jobban fel legyen készülve egy-egy tantárgyból. A vidéki sokgyermekes családok számára a magánórák megfizethetetlenek; a szülők azt nyilatkozták, nincs lehetőségük arra, hogy gyermekeik magánórán bővítsék ismereteiket.
A megkérdezett diákok negyede úgy érzi, hogy szüksége lenne magánórára, de szülei ezt nem tudják kifizetni. A tanulók elsősorban a vizsgákra való felkészülés előtti időszakban, az online iskola miatt és a jobb tanulmányi eredmények reményében tartják fontosnak, hogy a tanórák után valaki átvegye velük a leckét, megmagyarázza azt, amit az iskolában nem értettek meg. Azok közül, akik plusz órákra járnak, háromból egy gyermek két tantárgyból is magántanárhoz jár. Legtöbben heti egy alkalommal, négy diákból egy pedig hetente többször vesz részt felkészítőn.
A válaszadó diákok 62 százaléka nem saját tanárához jár magánórára. A legtöbb diák (83 százalék) a felkészítő tanár lakásába megy,
A tanulók szinte egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy a magánórák segítenek nekik felkészülni a vizsgákra és elégedettek a tanárral; 73 százalékuk esetében a tanulmányi eredmények is látható módon javultak. A diákok szerint fontosak a jó jegyek, ezek növelik az önbizalmukat is.
A felmérést kiértékelő szakmai szervezetek megfogalmaztak néhány javaslatot, amelyet a szakminisztérium figyelmébe ajánlottak:
hozzanak létre egy tanulmányi értékjegyet (vouchert) uniós pénzalapokból azoknak a családoknak, ahol az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az országos minimálbér kétszeresét. Ezekkel lehessen a magánórákat tartó tanárokat is kifizetni, de könyveket, tanfelszereléseket is vásárolni;
folytassák az online oktatás miatt létrehozott Iskola az iskola utáni programot idén a nagyvakációban és a 2021–2022-es tanévben is, lehetőséget adva a diákoknak, vidéken és városon egyaránt, hogy saját tanárukkal, tanórák után ismételhessenek, tanulhassanak. Ebben a programban résztvevő tanárokat fizessék órabérre;
tegyék lehetővé, hogy a városi tanárok felkészítőket tartsanak olyan vidéki iskolákban, ahol nincsenek szaktanárok, és szervezzenek nyári felkészítőket, pótlóórákat ott, ahol ezt igénylik a diákok és szüleik;
szabályozzák és ellenőrizzék azt is, hogy a saját tanára ne tarthasson magánórát a diáknak, és a magánórákból származó juttatást adózzák meg;
hosszútávon hozzanak létre a vidéki településeken olyan központokat, ahol a gyermekek plusz órákra járhatnak, díjmentesen, hogy felkészülhessenek a tanórákra, vizsgákra. Mindezt ne csak az elemi osztályokban, hanem a gimnáziumban is;
a szakemberek szerint értékelni kell a megyei erőforrás és nevelési tanácsadó központokat, és ha szükséges, átszervezésekről kell dönteni, hogy hatékonyan működjenek, segíteni tudjanak tanároknak, diákoknak is;
az osztálylétszámok csökkentésére is szükség lenne, hogy a tanárok jobban oda tudjanak figyelni a diákokra, s azok jobban megértsék, hogy mit magyaráz nekik a pedagógus.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
2 hozzászólás