
Kisebb létszámú osztályokban jobban meg tudják érteni a diákok a leadott tananyagot. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
A nyolcadikos és tizenkettedikes diákok többsége magánórákra jár, főként a városiak, és többségüknek javult is a tanulmányi eredménye a fizetett felkészítők nyomán – derült ki egy átfogó felmérésből, amelynek készítői javaslatokat fogalmaznak meg, hogy minden diák egyformán hozzájuthasson az iskolán kívüli plusz órákhoz, felkészítőkhöz.
2021. június 13., 20:422021. június 13., 20:42
2021. június 13., 20:522021. június 13., 20:52
Az IRES közvélemény-kutató intézet által készített országos felmérésben olyan diákokat kérdeztek meg, akik tavaly érettségiztek, vagy jelenleg V–XII. osztályosok, illetve olyan szülőket, akik ilyen korú gyermekeket nevelnek.
A válaszadó szülők szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a diákoknak szükségük van magánórákra is, és ezt a szolgáltatást is meg kellene adózni. Elsősorban a városon élő, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők nyilatkozták azt, hogy elégedetlenek a közoktatással, ezért fordultak magánórákat adó tanárokhoz. A felmérésből kiderült, hogy
Legtöbb diák matematikából (80 százalék) igényli a magántanár segítségét, de román- (33 százalék) és idegennyelv-tanárhoz (29 százalék) is sokan járnak. A magánóra árát egyéni egyeztetések nyomán határozzák meg, és elenyésző azon esetek száma, amikor szerződésben rögzítik ezt és adót fizetnek a kapott összegekért. Általában egy alkalom ára 50–100 lej között váltakozik,
A válaszokból kiderült az is, hogy elsősorban azok küldik gyermeküket magántanárhoz, akik anyagilag jobban állnak, és azt szeretnék, hogy gyermekük az átlagosnál jobban fel legyen készülve egy-egy tantárgyból. A vidéki sokgyermekes családok számára a magánórák megfizethetetlenek; a szülők azt nyilatkozták, nincs lehetőségük arra, hogy gyermekeik magánórán bővítsék ismereteiket.
A megkérdezett diákok negyede úgy érzi, hogy szüksége lenne magánórára, de szülei ezt nem tudják kifizetni. A tanulók elsősorban a vizsgákra való felkészülés előtti időszakban, az online iskola miatt és a jobb tanulmányi eredmények reményében tartják fontosnak, hogy a tanórák után valaki átvegye velük a leckét, megmagyarázza azt, amit az iskolában nem értettek meg. Azok közül, akik plusz órákra járnak, háromból egy gyermek két tantárgyból is magántanárhoz jár. Legtöbben heti egy alkalommal, négy diákból egy pedig hetente többször vesz részt felkészítőn.
A válaszadó diákok 62 százaléka nem saját tanárához jár magánórára. A legtöbb diák (83 százalék) a felkészítő tanár lakásába megy,
A tanulók szinte egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy a magánórák segítenek nekik felkészülni a vizsgákra és elégedettek a tanárral; 73 százalékuk esetében a tanulmányi eredmények is látható módon javultak. A diákok szerint fontosak a jó jegyek, ezek növelik az önbizalmukat is.
A felmérést kiértékelő szakmai szervezetek megfogalmaztak néhány javaslatot, amelyet a szakminisztérium figyelmébe ajánlottak:
hozzanak létre egy tanulmányi értékjegyet (vouchert) uniós pénzalapokból azoknak a családoknak, ahol az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az országos minimálbér kétszeresét. Ezekkel lehessen a magánórákat tartó tanárokat is kifizetni, de könyveket, tanfelszereléseket is vásárolni;
folytassák az online oktatás miatt létrehozott Iskola az iskola utáni programot idén a nagyvakációban és a 2021–2022-es tanévben is, lehetőséget adva a diákoknak, vidéken és városon egyaránt, hogy saját tanárukkal, tanórák után ismételhessenek, tanulhassanak. Ebben a programban résztvevő tanárokat fizessék órabérre;
tegyék lehetővé, hogy a városi tanárok felkészítőket tartsanak olyan vidéki iskolákban, ahol nincsenek szaktanárok, és szervezzenek nyári felkészítőket, pótlóórákat ott, ahol ezt igénylik a diákok és szüleik;
szabályozzák és ellenőrizzék azt is, hogy a saját tanára ne tarthasson magánórát a diáknak, és a magánórákból származó juttatást adózzák meg;
hosszútávon hozzanak létre a vidéki településeken olyan központokat, ahol a gyermekek plusz órákra járhatnak, díjmentesen, hogy felkészülhessenek a tanórákra, vizsgákra. Mindezt ne csak az elemi osztályokban, hanem a gimnáziumban is;
a szakemberek szerint értékelni kell a megyei erőforrás és nevelési tanácsadó központokat, és ha szükséges, átszervezésekről kell dönteni, hogy hatékonyan működjenek, segíteni tudjanak tanároknak, diákoknak is;
az osztálylétszámok csökkentésére is szükség lenne, hogy a tanárok jobban oda tudjanak figyelni a diákokra, s azok jobban megértsék, hogy mit magyaráz nekik a pedagógus.
A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkulációváltozáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e – derül ki a HungaroMet oldalán, a Met.hun megjelent tanulmányból.
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve „migrációval kapcsolatos” problémák megoldását célzó programokra fordítják majd.
Robbanószerek után kutat a rendőrség és a hadsereg a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében. A támaszpont környékét kiürítették, a katonai létesítmény melletti Whelford község lakosságát a helyi szabadidőközpontban helyezték el.
Természeti katasztrófahelyzetet hirdettek ki Bangkokban a heves esőzések okozta áradások miatt.
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Szövetségi szintű pert indít a Politico, a CNN és az MS NOW Donald Trump amerikai elnök és három tanácsadója ellen.
Nicușor Dan államfő vasárnap New Yorkban találkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával, António Guterresszel.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Az Európai Unió helyzetéről mondott évértékelő beszédet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésének keretében. Beszédében többek között Magyarországra is kitért.
XIV. Leó feloldotta az elődje, Ferenc pápa által a pandémia miatt bevezetett bérstoppot, és megemelte a Vatikánban dolgozó bíborosok és más egyháziak fizetését – jelentette a La Repubblica című olasz napilap kedden.
2 hozzászólás