Faék egyszerűségű, emiatt is – a rozsdásodást leszámítva – számottevő hibák nélküli az első generációs Logan
Fotó: Veres Nándor
Megvalósítani a lehetetlent – ezt a feladatot vállalta magára a Renault az ezredforduló környékén azzal, hogy költséghatékonyan előállítható, viszonylag modern, megbízható és strapabíró, alacsony áron forgalmazható autót alkot meg. Ez volt az X90-projekt, amely végterméke a Daciánál landolva megmentette a biztos haláltól a román gyártót. Húsz éve van velünk a Logan.
2024. június 30., 14:262024. június 30., 14:26
2024. június 30., 20:182024. június 30., 20:18
2004-et írunk, a romániai középosztály épp a friss ötös Golffal, H Astrával szemezik, a kevésbé tehetősek beérnék Cielóval, rosszabb esetben Matizzal – de inkább mindenki kivár. Mert valami nagy van készülőben, egy teljesen új, az alsó-középosztálynak is elérhető típus érkezik, az ötezer eurós autóként hirdetett, Renault égisze alatt megvalósult, mioveni-i gyárban összerakott Logan. A lepel 2004. júniusában hullott le a típusról – a forgalmazás pedig ősszel kezdődött –, a mindaddig szkeptikus hangok lassan elcsitultak, a konkurencia pedig csak kapkodta a fejét, hogy ezt hogyan sikerült összehozni – no nem azért, mert annyira fantasztikus volt a gép, hanem az ár-érték arány miatt.
Ugorjunk kicsit vissza az időben: a legenda szerint Louis Schweitzer, a Renault akkori vezérigazgatója 1997-ben meglátogatott egy oroszországi Lada-gyárat, ahol gyakorlatilag
Ezt látva merült fel az ötlet, hogy ezt lehetne másképp, jobban is csinálni, főleg a gazdaságilag elmaradottabb, gyengébb vásárlóerejű országok számára. A vezérigazgató visszatért a francia gyártó központjába, és – először nyilván ötletelés szintjén – elkezdődött az ötezer eurós (akkor még 30 ezer francia frankos) gép megvalósítására irányuló munka. Üzletileg kockázatos lépésnek tűnhetett,
Schweitzer egy évvel az állítólagos oroszországi látogatás után, 1998-ban állt ki először a nyilvánosság elé az ötlettel.
1998-ban még csak kósza pletykák szintjén lehetett hallani egy esetleges Renault–Dacia szövetségről – ekkor a Ladához hasonlóan a román cég is vállalhatatlanul idejétmúlt típusokkal küzdött a túlélésért. Két „menő” Dacia-tulaj volt: aki Novával kacagott a márkatárs ősi rozsdahalmazokon, illetve az, aki autójának hátsó ablakán ott virított egy nagy kék matricán a „Dacia cu motor cu injecție” felirat. Igen, itt addig a karburátor volt az egyeduralkodó.
Fotó: Veres Nándor
Azért fontos ezt megemlíteni, mert az ötezer eurós autó projekt nem arról szólt, hogy egy új típust építenek a román gyártónak, hanem gyártót kerestek a nagyszabású olcsóautó-terv végtermékének.
Hivatalosan csak ezt követően jelentették be az X90-projektet. Hasonló – sikeres – „hatalomátvételre” egyébként ott volt követendő példaként a Volkswagen–Škoda házasság, ahol, ha kissé erőltetett párhuzamba akarjuk állítani a típusokat, akkor a Felicia felelt meg a Solenzának, az Octavia pedig a Logannak.
A többlépcsős folyamat első állomásaként „csavartak egyet” a Nován, nem kis munkával belefaragták a franciák akkor már jól ismert 1.4-es, 75 lovas benzinmotorját, megalkotva a SupeRNovát.
A változás első komolyabban vehető hírnöke, a Nova-alapú Solenza
Fotó: Pinti Attila
Majd ezt a Solenzával új köntösbe öltöztették, próbálva kialakítani egy márkaarculatot is, és kiderült, hogy nagy igény van a modernebb Daciára. Közben pedig gyártásban maradt az 1410-es ős (Berlina és Break) is, egészen 2004-ig.
A háttérben közben gőzerővel zajlottak a teljesen új típus fejlesztési munkálatai. Néhány fő irányelv: épüljön a Renault olcsóbb B-platformjára, legyenek könnyen, visszafogott költségekkel gyártható karosszériaelemei, egyszerű, nagy műanyagtömbökből álló beltere és minél több más, kisebb Renault-típusból felhasználható része (motor, erőátvitel, futómű, kormánykerék, kapcsolók).
Ezek a piacok egyébként mind erősen szedánpártiak – miközben nyugaton ekkor, a nagy SUV-őrület előtt inkább az ötajtós karosszériaváltozatok hódítottak –, így nem is volt kérdés, hogy elsőként a négyajtós, nagy csomagterű változat jelenik meg. Érdekesség, hogy noha először kombiként rajzolták meg az autót, az MCV-t csak a szedán után két évvel kezdték gyártani.
A 2004 júniusában bemutatott Logant néhány hónappal később, ősszel kezdték forgalmazni. Húsz nap alatt négyezret eladtak, tizenegyezret pedig megrendeltek belőle Romániában. 2005 májusára, tehát kilenc hónap alatt már 57 ezer példány rótta az ország útjait, emellett 13 ezret exportáltak belőle. Kiderült, hogy
Ez az érdeklődés később, a Sandero megjelenésével megcsappant, Európában manapság csak Romániában és Bulgáriában vihető haza márkakereskedésből a szedán.
Az első generáció legolcsóbb, -fapadosabb, -puritánabb verziója 5700 euróba került – erre nem is igazán volt igény, de jól mutatott a hatalmas reklámpannókon, tévéreklámokban, újságokban terpeszkedő csúcsfelszereltségű Logan képe mellett az, hogy „már 5700 eurótól”.
Ez volt az Ambiance, 165/80 R14-es gumikkal, egy – vezetőoldali – légzsákkal, öt biztonsági övvel (akkoriban ez sem volt magától értetődő), csak első fejtámlákkal és manuálisan állítható magasságú fényszórókkal – és ennyi,
A legkelendőbbnek a 600 euróval drágább Preference bizonyult, és minden centjét meg is érte a felár, hiszen lehetett zenét hallgatni, az anyósülés előtt is durrant a lufi frontális balesetkor, egyszerre zárt minden ajtó, gombnyomásra le- és felhúzhatók voltak az első ablakok (bár azóta is rejtély, hogy milyen meggondolásból kerültek oda az ablakemelők kapcsolói, ahová), és a hátsó utasok nyaki izmait sem vette igénybe egy-egy út.
Két légzsák, gombos ablakemelők – ennyit nyújtott a Preference
Fotó: Veres Nándor
Ami az első Logan műszaki oldalát illeti, elöl a futómű egy kanyarstabilizátor-mentes, segédkeretes Clio-egységből állt, hátul pedig torziós híddal kapcsolt lengőkarok simították az útegyenetlenségeket – télen, havas úton dobta is a farát rendesen. A motorháztető alá először az 1.4-es és 1.6-os, nyolcszelepes benzinmotorok kerültek 75, illetve 90 lóerővel, később érkezett az 1.5-ös, 68 lovas – mindössze 127 kilogrammos –, fix geometriájú turbós, második generációs közös nyomócsöves (common rail) dízel. A spórlásra egy másik jó példa, hogy a gázolajas Logan is ugyanazt a fordulatszámmérőt kapta, mint a benzines. Aztán a tizenhat szelepes 1.6-os benzinmotor és az erősebb dízel (105, illetve 90 lóerő) is bekerült a kínálatba, amit kiegészített az 1.4-est nyugdíjazó 1.2-es, 75 lóerős benzines.
Nyolc évvel a Logan berobbanása után a Renault felhagyott az addig használt „alacsony költségű” (low cost), vásárlófogónak szánt, de lassan negatív kicsengésűvé váló jelmondattal.
Fotó: Pinti Attila
Helyette inkább az „okos vétel” (smart buy) mottót alkalmazták – elvégre
Kidobták az elavulttá vált benzinmotorokat, helyettük bejött a hangja miatt varrógépnek, kávédarálónak gúnyolt, de a habkönnyű testet remekül mozgató háromhengeres, 0.9 literes turbós (TCe), illetve a pörgős, ám eléggé erőtlen egyliteres szívó (SCe) benzinmotor, továbbá kínálatban maradt az 1.2-es, négyhengeres is (2014-ig), az 1461 köbcentis dízel mellett.
A romániai mellett a nyugati piacokon is hódító népautó második generációjának felfrissített változata is egyre közelebb kerül a nemzedékváltáshoz. A „kifutófélben” lévő modell talán most, hogy kikalapálták a típus minden hibáját, gyermekbetegségét, a legjobb vétel. Még a legkisebb motorral
A harmadik nemzedék már javarészt lerúgta magáról a „szuperolcsó tömegautó” imázst, igaz, ehhez az Európai Unió egyre szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírásaira is szükség volt. Modern platformra épül, egyedül a motorkínálatot szokta kritika érni – sok flottavásárlónak hiányzik a dízel.
Fotó: Pinti Attila
Az elszabaduló újautó-árak a Logant sem kímélték, a kínálat alján lévő Essentialért már 13 500 eurót kérnek.
Mi történik, amikor az Európai Unió szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírásai arra kényszerítik a gyártókat, hogy kukázzák az idejétmúlt alkatrészekből, részegységekből épült autókat? Megszületik a legkorszerűbb Renault Clio-platformot használó, harmadik generációs Logan.
A minimalista közlekedési eszköz tökéletes megtestesítőjeként megismert Logan húsz év alatt világszerte valamivel több mint négymillió példányban fogyott – beleértve a rendhagyó kombiként megismert MCV-t, a „terepesített” Stepway-t, az áruszállító, valamint platós változatokat. Ha ehhez még hozzáadjuk Nyugat-Európa egyik legnépszerűbb ötajtósát, a Logannal „genetikailag” azonos Sanderót, kijelenthető, hogy az autóiparban ritkán látott sikersztorivá vált Louis Schweitzer álma. És a történet folytatódik.
Az elmúlt 24 órában 457 gépkocsivezetői jogosítványt vont be a rendőrség, 107-et gyorshajtás, 26-ot alkohol, nyolcat kábítószer befolyása alatt történő vezetés miatt – tájékoztatott pénteken a Román Rendőrség.
Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők a Fidelis állampapírok, amelynek idei első kibocsátása pénteken indul – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a légúti fertőzéses esetek jelentős növekedése ellenére sem támogatja az iskolák bezárását, de hangsúlyozta, hogy a betegség tüneteit mutató gyerekeket nem szabad közösségbe engedni.
Nem vette észre a közúti munkálatokra, útelhatárolásra figyelmeztető jelzést egy teherautó sofőrje, elütötte a munkásokat szállító autót – szerencsére az éppen üres volt. Az eset csütörtökön délután történt a brassói terelőúton.
Egy haldokló éjjeliszekrényén égő mécses okozta azt a kilenc páciens halálát és a szolgálatos orvos súlyos sérülését okozó tüzet, amely 2020 novemberében pusztított Karácsonkő megyei kórházának koronavírusos betegeket ápoló intenzív osztályán.
254 mellette és 192 ellene szavazattal fogadta el szerdán este a parlament Románia 2025-ös költségvetését. A büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint nem valószínű, hogy államfői mandátumának lejárta után Klaus Iohannis visszatér a pártba.
Másodszorra is elutasította szerdán a képviselőház és a szenátus összevont házbizottsága a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, amelyet a Fiatal Emberek Pártja és az SOS Románia terjesztett elő.
Nicolae Ciucă volt liberális pártelnök és korábbi kormányfő szerdán bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről.
Cáfolta szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a 2025-ös állami költségvetés a megszorítások büdzséje.
3 hozzászólás