Fotó: Jeney János személyes archívuma
A Dél-afrikai Köztársaságba utazott a székely, dél-afrikai és magyarországi kötődésekkel rendelkező Jeney János történész, aki követi az ottani búrok törekvéseit. Ők ugyanis némiképp hasonló cipőben járnak, mint a székelyek.
2025. január 19., 20:002025. január 19., 20:00
2025. január 20., 10:352025. január 20., 10:35
Jeney János térképésszel múlt év tavaszán ismerkedtünk meg egy sepsiszentgyörgyi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán megtartott történelmi konferencián, melyen a nemzeti kisebbségekről volt szó. Akkor előadóként
Jeney a rendezvényre dél-afrikai búr vendégek kíséretében érkezett, akik a maguk során az ő autonómiatörekvéseikről beszéltek, a 2,5 milliós búr kisebbség – az egykori francia, német és holland telepesek leszármazottai – ugyanis
A térképész nagyszülei Bözödújfaluból vándoroltak ki 1945-ben, Magyarországon telepedtek le, majd az 1956-os forradalomban való részvételük miatt menekülniük kellett. Egy ausztriai kitérő után Dél-Afrikában fogadták be őket, ott kaptak menedékjogot.
Emellett nem tagadja meg annak a közösségnek a képviseletét sem, amelybe felmenői révén érzi magát odatartozónak. Leginkább Udvarhelyszéken érzi otthon magát.
A búrok nagyon ellenséges politikai környezetben próbálják megőrizni nyelvi és kulturális identitásukat, az 1994-es rendszerváltás óta ugyanis a fehér afrikanerekre (a búrokra) a rendszer ellenségeiként tekintenek, számos fehér farmer esett gyilkosság áldozatául, földjeiket pedig az állam igyekszik megkaparintani. Többek között ezekről is kérdezzük őt.
– A búrok érdekképviseleti szervezete, az AfriForum hatásosan szervezkedik a fehér közösségért, többek között saját, igen hatékony oktatási hálózatot építettek ki, illetve most nagy lépést tettek a konkrét területi autonómia érdekében.
– Amikor itt járt a sepsiszentgyörgyi konferencián, említette, hogy a Dél-afrikai Köztársaság közel jár egy gazdasági-szociális és a közbiztonságot, energiarendszert is érintő összeomláshoz, akkor ott mennyire aktuális kérdés a búr autonómia?
– Alapvetően semennyire, de megcsinálták anélkül, hogy valakit megkérdeztek volna. Igaz, még nincs elismerve, de nem is akarják elismertetni az állammal, egyszerűen csak működtetni akarják.
Ha az illetőnek priusza van, nem is engedik letelepedni, ha pedig elkövet egy bűncselekményt, távoznia kell és a tulajdonát át kell adnia a közigazgatási terület adminisztrációjának, amely kifizeti neki az esetleges értéknövelő befektetéseit (pl. az oda épített házat). A gyakorlat azt mutatja, aki odaköltözik, már nem is akar elmenni onnan, mert az egy biztonságos környezetet jelent számára. Az önrendelkezés az elvándorlás ellen is jó orvosságnak bizonyult. Ez a terület még elég kicsi, Dél-Afrika nyugati részében, a sivatag szélén van, egy nagyon gyéren lakott régióban, ahol szükség van a nyugati technológiára és tudásra ahhoz, hogy hosszú távon élhető legyen a vidék. Természetes vízfolyás ugyanis igen kevés van arrafelé.
Jeney János Dél-Afrikában
Fotó: Jeney János
– A politikai kontextus és az anyagi háttér nagyon eltérő a két népcsoport, a búrok és a székelyek esetében, mégis mi az, ami közelíti őket egymáshoz?
– Mindkettő esetében nyilvánvaló, hogy ha egy népet leszakítunk ősi földjéről, akkor az elveszíti identitását. Ezért nem megoldás az elvándorlás az búroknak sem és a magyaroknak sem. Annyira nem, hogy még az sem megoldás, hogy egy székely elvándorol Magyarországra: gondoljunk csak arra, hogy hol vannak mára a nyugati székelyek? Talán mutatóban maradtak még néhány településen az Őrségben. A másik dolog, hogy
El kell ismernem, míg kint éltem, bár ismertem a búrokat, nem foglalkoztam ezzel a témával. Én csak akkor vettem észre, hogy milyen lehetőség rejlik a két népcsoport együttműködésében, amikor a magyarság önrendelkezésével kezdtem foglalkozni. 2012 óta tartok külföldön előadásokat a külhoni magyarságról és mutatom be térképen a Kárpát-medence etnikai földrajzát: 2021-ben Prágában beszéltem erről, majd Isztambulban és Dél-Afrikában, 2022-ben Párizsban. Ott szembesültem azzal, hogy
2023-ban adtam elő egy Budapestre érkező búr delegációnak, akkor indítottuk ezt az együttműködést. Még abban az évben viszonoztam a látogatást, és akkor merült fel részükről az erdélyi helyszíni tájékozódás ötlete.
– Nézetében mennyire időszerű a székely autonómiáról beszélni az aktuális politikai változások tükrében, gondolunk itt Románia betagozódására a schengeni övezetbe, illetve a romániai nacionalisták térnyerésére a parlamentben?
– Időszerűnek időszerű, ám hogy mennyire reális, az más kérdés. A román állam jókedvében biztosan nem hagyja jóvá az autonómiát, de a nemzetközi téren képviselni ezt az álmot mindig hasznos.
Dél-Afrikában meghívtak egy stúdióbeszélgetésre, hogy beszéljek a székely közigazgatási autonómiatörekvésekről. Nem mellékes az sem, hogy mit tartogathat az elnökválasztás második kiírása az itteni magyarságnak, aminek szintén megvan a párhuzama a Dél-afrikai Köztársaságban.
Fotó: Jeney János
– Nagyon messze vagyunk egymástól, ténylegesen gyakorolhatunk-e hatást egymás törekvéseire?
– Amiért egy nép kicsi vagy messze van, nem kell lebecsülni az erejét. Ugyanis a búrok komoly lobbitevékenységet folytatnak az Egyesült Államokban is. Ők a székely-magyarsággal azért akarnak együtt dolgozni, mert hasonló helyzetben vagyunk, mint ők, az amerikaiakkal pedig azért, mert nagy az érdekérvényesítő képességük. Potenciális szövetségesről van tehát szó.
A magyar-búr együttműködés egyébként nem előzmény nélküli, Erdélyből több önkéntes is részt vett a XX. század eleji búr háborúban, többek között Wass Albert író nagybátyja, idősebb Czegei Wass Albert.
– Úgy értelmeztem, fontosnak tartja és nagyon készül arra, hogy egy búr tévéstúdióban beszélhet rólunk. Miért?
– A tévés beszélgetésnek is nagy közönsége lehet az óceánon innen és túl. Mondok egy példát: Ernst Roets író, filmrendező, emberi jogi harcos, aki itt volt a sepsiszentgyörgyi konferencián, egy kanadai interjúban is beszélt a székely autonómiatörekvésekről: nem ezért hívták meg, hanem az itteni tapasztalatairól beszélt, de a végkimenetel mégis az volt, hogy rólunk szólt a műsor. Kanada és Amerika messze van ugyan, de még sincs annyira messze, hiszen tudjuk, ha Amerika tüsszent egyet, mi is reagálunk.
– Milyen távlatokban gondol az autonómiára?
– Kis lépésekről beszélünk, persze, nem mondom, hogy ebből holnap lesz valami, de ha nem teszünk semmit, ott tartunk, mint 1989-ben, amikor nem tudták, hogy a román kommunista rendszer eltörlését egy magyar [Tőkés László] robbantotta ki.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök megállapodott abban, hogy utasítást adnak a kétoldalú csúcstalálkozójuk előkészületeinek azonnali megkezdésére – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön.
Nyolc év és négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték az OTV volt tulajdonosát, Dan Diaconescut kiskorúval létesített szexuális kapcsolat és gyermekprostitúció igénybevételének bűncselekménye miatt.
Kína határozottan ellenzi és elutasítja a politikai manipuláció minden formáját a SARS-CoV-2 koronavírus eredetének nyomon követésével kapcsolatban – közölte szerdán a kínai külügyminisztérium.
Klaus Iohannis volt államfő szerda délben elhagyta a Cotroceni-palotát, miután utoljára tisztelgett előtte a díszőrség. Ilie Bolojan ugyanakkor Cotroceni-palotába, hogy átvegye az ügyvivő államfői tisztséget.
Az Egyesült Államok belügyminisztériuma 2025. január 24-én jelentette be, hogy hivatalosan is átnevezték Amerikai-öbölre a Mexikói-öblöt, miután Donald Trump a beiktatása után egy rendeletben írta elő ennek szükségességét.
A Nép Ügyvédjéhez 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok.
Románia zsinórban a harmadik éve a legrosszabbul teljesítő uniós országok közé tartozik a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása terén – derül ki a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexének kedden közzétett 2024-es adataiból.
Paprikaspray-t fújt szét egy diák kedden az egyik konstancai középiskolában; több mint húsz személy lett rosszul.
Klaus Iohannis államfő lemondásával a szenátusi vagy a képviselőházi elnök veheti át a tisztséget ügyvivőként – nyilatkozta hétfőn az Agerpres hírügynökségnek Augustin Zegrean volt alkotmánybírósági elnök.
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis, Románia elnöke. Iohannis tíz évig töltötte be Románia államfői tisztségét, azonban az eltörölt elnökválasztás miatt továbbra is hivatalban maradt.
szóljon hozzá!